Külső

A külső

A tabletet a dobozból kiemelve először a „húdenagy”, majd a „nem is nehéz” érzés kapott el. A korábbi 7,85-höz képest látványosan nagyobb a 10,1”-os kijelző. Kézben fogva kellemes, nekem kissé légies, nem olyan masszív darabnak tűnik, mint az előző versenyző.

A kijelzőt kb. 2 cm szélességű fekete keret futja körbe, kényelmes, a kijelzőt nem takaró fogási lehetőséget biztosítva a kéznek. A tablet külső háza nagyjából 2-3 tized milliméterrel az üveglap fölé lóg, nem zavaró, nekem tetszik, mert jobban érezhető, ha a kéz elcsúszik vagy fogást vált. A tabletet láthatólag vízszintes állásra tervezték. Az Asus logó a kijelző felett, a bal oldalon szolidan jelzi a származást.

Középen az előlapi VGA kamera bújik meg az üveglap alatt, alul pedig egy apró háromszög látszódik. Ez utóbbi nyilván a dokkolóba helyezést hivatott megkönnyíteni. Üveglapot írok, de semmit nem találtam arról, hogy a kijelző felületét ellátták-e valami védelemmel. Egy hete van nálunk, közben használtuk is rendesen, de semmiféle mikrokarcot nem bírok rajta felfedezni. A hátlap kellemes, nem csúszós borítású műanyag, középen a műanyagba süllyesztett, fémnek látszó, impozáns Asus logóval.

Alul alig láthatóan a szokásos érdektelen, de kötelező feliratok szerepelnek. A tablet széle szépen lekerekített, kényelmes. A bekapcsoló gomb a felső élen – már ha lehet élről beszélni, hiszen a lekerekítés majdnem az előlapig tart – a bal oldalon található. Oldalról nézve egyébként látszik, hogy az üveglap egy fém(-nek tűnő) keretbe ül bele, és ehhez passzították a műanyag hátlapot.

A billentyűk és csatlakozók már a hátlapba vannak süllyesztve, nem a keretbe. Szintén a bal oldalon, de már az oldalsó élen található a hangerőszabályzó gomb, közvetlenül felette pedig a micro SD kártya nyílása, alul pedig a micro USB csatlakozó található.

A gombok nem lötyögnek, nyomáspontjuk kellemes. A jobb oldali élen a 3,5 mm-es jack nyílása található. Alul középen egy 40 pines Asus rendszercsatlakozó van, mellette két oldalon a dokkoló rögzítésére szolgáló nyílások. A hátlapon két oldalt találhatóak a két hangszóró nyílásai. Maga a tablet egy jól összerakott darab. Rá nem ültem, de normális fogás vagy szorítás esetén nem éreztem, hogy horpadna.

A mérete 257.46 x 178.4 x 9.9 mm, súlya 550 gramm, ezek nem saját mérések. Némely webáruháznál érdekes adatokat találni a TF103CX-ről pl. a Media Marktnál pl. 20 mm-es vastagság szerepel 1,1 kg súllyal kombinálva, ez nyilvánvalóan a TF103C-re vonatkozik, a dokkolóval együtt mérve.

Bekapcsolt állapotban sem kevésbé szép a kép. A 10,1”-os kijelző felbontása 1280x800, IPS technológiájú, kapacitív módon érzékel egyszerre legfeljebb 10 ujjat. Ha valaki többel próbálkozik, az csalódni fog. Ehhez a felbontáshoz még éppen elmegy a méret, nagyjából 150 PPI-ről beszélünk, szóval igen, lehet pixeleket látni, de akit ez zavar, az vegyen tabletet kétszer ennyiért. A betekintési szög, a színek és a fényerő számomra bőven megfelelő.

Egyetlen negatívum, hogy automatikus fényerő szabályozás nincs, legalábbis nem találtam. Mellesleg nem is bánom. Mivel megfelelő mérőeszközöm nincs, a színeket és a fényerőt illetően csak szubjektív benyomásról tudok beszámolni. A fényerőt még nem húztam kétharmad fölé, igaz, nincs is verőfény. A színek az én szememnek szépek, de nem túlszaturáltak.

Nemrégen váltottam le az SGS-utód SGS3-asom egy LG G2-re, előtte a nejem Galaxy S Advance-e távozott, egy LG L9 II-nek átadva a helyét. Az Advance után az LG IPS paneljét a nejem fakónak találta, nekem nem volt ilyen gondom a váltással. Ehhez képest az Asus kijelzője szép, nem fakó, nem túlszaturált, kedvelem az IPS-t.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!