Hát az úgy kezdődött, hogy a lányom mindenáron egy állatkát akart, de mivel szűken vagyunk, úgy gondoltuk, hogy nem igazán kell állat neki.
Nekem szőrallergiám van, a nővérének a macskaszőrrel gyűlik meg a baja, így szó sem lehetett semmiféle szőrös kis dögökről...
Hal az meg minek, az olyan látványnak elmegy, de egy szép akvárium rohadt drága, így
maradtunk az állatmentes övezetben.
Gondoltuk mi...
Aztán egy nap, egy kis hörcsögöt hozott haza, aminek végülis szerzett egy akváriumot is, na egye fene gondoltuk, nem olyan nagy vész, elvan a helyén, nem zavarjuk egymást.
Csak hát kivénhedt a kis vakarcs, és elég hamar távozott az örök vadászmezőkre, lányom
rettenetes nagy bömbölése közepette.
A férjemmel együtt annyira megesett a szívünk rajta, hogy másnap beállítottunk a kisállat kereskedésbe és vettünk Neki egy édes kis hörit, mire a lányom, hogy az osztálytársa is ígért neki egyet, vegyük meg azt is, és nem fog unatkozni és stb. stb.
Ez tavasz tájékán volt, aranyosak voltak a hörik, aztán eljött a május, a szerelem hónapja és höriéknél elkezdődött a szaporulat.
Na mármost nem tudtuk mi illdomos náluk, amit én a könyvben olvastam, apukát eltávolítottuk az akváriumból, kapott egy jó kis műanyag vödröt lakhelyül, meg is lett 10 kicsi kopasz vaksi állatka, amiből aztán 2 héten belül l sem maradt.
Feljöttem netre megnézni, hogy mit is ír a hogyishívják a törpe hörikről, hát kiderült, hogy családban nevelik utódjaikat ezért gyorsan papit visszaraktuk helyére, aminek következtében kb. két hét múlva újból 10 kishörcsi lett. Na nem akárhogyan, apás szülés volt, anyuka elég rendben tartotta picikéit és szépen növekedtek. Hiába írta a szakvélemény, hogy ha 8-nál több az utód nem maradnak életben, mert csak nyolcat tud szoptatni, ezek szartak a szabályokra és szépen növekedtek. Igaz történt egy-két, pontosabban két kicsi baki, hogy a házikó alá beásta magát a kicsi, ezek meg betelepedtek a házba, mire az nem tudott kijönni így csak az ágyelő vékonyságúra lapított kicsiny halott testecskéjét találtuk csak meg kettőnek.
Végülis valahol bejött a "csak nyolc marad meg" szöveg.
Ebből egy párat eladott a lányom, a többit nagy unszolásomra az állatkereskedésnek ajándékozta, még éppen idejében, mert este kitakarította a helyüket, mire mami ismét lepetézett, igaz most csak 6 lett a szaporulat, de ezekmeg olyan gyorsan nőttek, hogy alig győztük követni.
Most éppen ők is száműzve lettek a vödörbe, mert három nappal ezelőtt mami ismét petézett, most viszont csak ötöt.
Namármost megpróbálok pozitívan gondolkodni és csak reményem van arra, hogy egyre kevesebb lesz az utód!
De most itt van a hat, amit nem tudunk hova tenni, mert sajnos az állatkereskedésben is szaporodnak. Félő, hogy ezek is mire egy reggel bejövünk, nem látjuk az almot a kölköktől!...de ott az újabb öt is..
Szóval van egy jó ötletem... Fogok egypár dunsztos üveget, a tetejét kiluggalom, sziácsot teszek az aljára, egy kis zabát és mindegyikbe teszek egy hörit... és ezt fogom osztogatni a suliba, buszmegállóba, stb...
Csak nem lesznek szívtelenek az emberek, hogy egy ilyen édes cuki kis állatkát kitegyenek ebben a hidegben....