Dell Latitude D620 teszt

Hogy mi kell ahhoz hogy megfelelő társat találjunk az üzleti életben? Ezt nyilván sokat megkérdezték már magukban. Nos, szerintem a megbízhatóság, mobilitás, biztonság. Ezek megtestesítője a Dell Latitude D620.





Nem mondanám tartóstesztnek, mivel csupán augusztus óta van nálam a gép. Mégis elég volt arra az idő, hogy kiismerjem, megszeressem, és megtanuljam értékelni. El is kezdeném a külső jegyekkel. A régebbi D600-D610-esekhez képest, tesztpéldányunk kapott egy mostanság divatos wxga kijelzőt, valamint a műanyag borítást felváltotta a magnézium ötvözet, ami anyagában színezett, így nem fog megkopni a festése. A kijelzőt egy elhúzható pöcökkel nyithatjuk, ami szintén jobb mint az elődei megoldása. Ne szaladjunk annyira előre, maradjunk a külsőnél. Baloldalt egy Kensington foglalat, füles, mikrofon aljzatok, picimaci, smart kártya, infra, és egy wifi catcher. Jobboldalt 2 USB, és a DVD/CD kombó, hátul a töltő, LAN, modem, 2 USB, soros port, monitor csatlakozók, szóval minden, mi szem-szájnak ingere. Itt jegyezném meg, természetesen a kombó helyett rendelhető DVD íróval, és ide egy pótakksit is betehetünk, ami megkétszerezi az üzemidőt telepről.





Felnyitva hasonló elrendezés fogad, mint a D610esben, normál kiosztású billentyűzet, windows gombbal, home, insert, print screen gombokkal, szóval nem okoz fejtörést egy login
Ami nekem különösen tetszett, hogy egyaránt megtalálható a számomra útálatos touchpad, és a jól bevált pointing stick, vagyis a pöcök, az IBM-es féle. A billentyűk a Dellektől megszokott minőségűek, halkak, és biztos leütést garantálnak. Külön gombokkal tudunk hangerőt szabályozni, és némítani. Az jobboldali zsanérban foglalnak helyet a ledek, amik mutatják a bekapcsolt állapotot, (standby-kor elhalványulgat), a wifit, és ha van, a bluetooth-t. Ha már a vezeték nélküli kapcsolatoknál tartunk, a wifi-catcherről is ejtsünk pár szót! Ez egy olyan funkció, vagy inkább kapcsoló, amint két fázisban tudunk tologatni. Az első egy állapotban meg is áll, így bekapcsoltuk a rádiókat. Ha tovább toljuk, és ki van kapcsolva a gép, az alatta lévő led a tudomásunkra adja, hogy van-e hotspot a közelben. Ha be van kapcsolva, akkor megmutatja az elérhető hotspotokat. Kimondottan ötletes, és egyszerű használni.

És amit látunk.. A kijelző, de azt is inkább az apróságokkal kezdeném: 14.1''-os wxga képernyő, 1440x900 vagy 1280x800as felbontásban tündökölhet, alatta egy fénymérő szenzorral, ami automatikusan állít a fényerőn. Szintén remek megoldás! A képe tűéles, a válaszidő filmezésre is alkalmassá teszi, viszont a betekintési szög nem. Ez egy üzleti noti, úgy alkották meg, hogy senki se bámulja a monitorunkat. Ez lehet jó is, meg nem is. Mindenesetre nekem szimpatikusabb, mint a feltörekvő fingerprint-magnet fényes csillogó kijelzők.





Kicsit a tartalomról. A laptop szíve egy Intel Core Duo, mostmár csak Core 2 Duoval lehet kapni a gépet, az enyém T2300-al szerelt, 1.66 GHz-n üzemel, ez nagyjából megfelel egy 3000+os Athlon64 teljesítményének. Az ''esze'' 1GB 667-es DDR2, természetesen bővíthető, de azt hiszem ezzel el lehet lenni. Merevlemezből a SATA-s 80GByte azt hiszem teljesen elegendő egy notiba. Videókártya tekintetben sem rossz a felhozatal, vagy Quadróval kérjük, 256 MByte saját rammal, vagy - mint az én esetemben - integrált GMA950-essel. Ez elegendő arra, hogy közepes felbontás mellett 1280x800-ban elvigye a GuildWars-t, ha éppen arra támad kedvem.

Programok. A gép Designed for Windows XP, Windows Vista compatible matricát kapott, úgyhogy ebben a sorrendben írnám le a tapasztalataimat. Az XP-t senkinek sem kell bemutatnom, legalábbis remélem. A programokat egy külön CD-ről telepíthetjük, szépen sorjában, semmivel semmi ördöngősség nem tárul elénk, ha mindent felraktunk, a QuickSet-tel beállíthatjuk az energiagazdálkodást, az Inteles VGA driverrel pedig annak a beállításait. Érdekesség, hogy ha nem 16:10-es képarányú fullscreen alkalmazásunk van (GuildWars, Quake 8, NFS -3, stb) akkor egy gombnyomásra a tojásfejekből épkézláb embereket varázsolhatunk, ugyanis összehúzza a képet, 4:3as képarányt varázsolván. A beviteli eszközök driverjével sok mindent beállíthatunk, a touchpad 4 irányának más-más funkciót adhatunk, akárcsak a gomboknak. A tapipadon beállítható egy scrollozás funkció is. A pöcökkel viszont lehet kattintani is, érzékeli ha rápöckölünk az ujjunkkal.
A munkám révén hozzájutottam a Windows Vista Ultimate kiviteléhez, erről nagyon nem szeretnék se jót se rosszat írni, annyit csak, hogy szerintem még nem érdemes átállni, de ha valaki nagyon szeretné, tegye. A kicsi Dellem megbírkózott a feladattal, az Aero-t is futtatta, minden normális sebességgel, akadás nélkül tette a dolgát. Hozzá kell tegyem, hogy ez az asztali gépemnek nem sikerült. A videókártya driverrel voltak problémáim, ugyanis néha kifagyott, ilyenkor a képernyő egy másodpercre elfeketedett, majd visszajött, a Vista pedig visított, hogy az eszközmeghajtó szabálytalan műveletet hajtott végre, ezért leállt - de újraindította. Hurrá. Ezen kívül teljesen problémamentesen veszi az akadályokat a Latitude.





Összességében nagyon meg vagyok vele elégedve. Pozitívum a hosszú akkumulátor-idő, a jó kezelhetőség, a kis súly

EDIT:
pótlom az árat, a Notebook.hu-ról, nem ismerem őket, de korrekt árakon dolgoznak
Processzor: Intel Core2 Duo T7200 @ 2GHz
Memória: 512 DDR
Merevlemez: 80GByte SATA
Videókártya: nVidia Quadro NVS 110 256MByte
+XP Prof
333.333 HUF+áfa, kereken burottó 400.000
az enyém kicsit drágább volt augusztusban, listaár szerint ~ 370.000 nettó