2024. március 29., péntek

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Számtech rovat

ASUS GeForce FX5200 voltmod

  • (f)
  • (p)
Írta: |

Nem is tudom, hol kezdjek bele ezen írásomba. Még sohasem írtam hasonló cikket, sem kis-,...

[ ÚJ TESZT ]

Nem is tudom, hol kezdjek bele ezen írásomba. Még sohasem írtam hasonló cikket, sem kis-, sem nagyközönségnek. Remélem, hasznosan tudjátok majd alkalmazni jelen ismertetőmet, és örömmel fogadjátok. Induljon tehát, olvassátok és használjátok a tesztet/leírást!

A minap a kezembe (sőt, inkább a karmaim közé) került egy ASUS GeForce FX5200 típusú grafikus vezérlőkártya. 128MB memória helyezkedik el rajta, nagy bánatomra csupán 64 bites szervezettségben. A memóriachipek Samsung gyártmányúak, TC40 kódjelűek. Ebből következik, hogy valószínűleg 4ns tipikus késleltetési idővel rendelkeznek, tehát elviekben a 250MHz-es órajelet (DDR500) illenék gyári beállítások mellett vinniük. A VGA kártya alap órajele amúgy 250/200 MHz (mag / RAM), ez megfelel a DDR400-nak, a memóriát tekintve. Két dolgot kell tudni erről a konkrét kártyáról: egyrészt alapfeszültségen is aránylag jól tuningolható (~25%), másrészt pedig az ASUS nem a referencia NYÁK-ot használta, hanem saját tervezésűt, sőt, ez nem is redukálódik ennyire kis módosításra, ugyanis az nVidia által javasolt eredeti feszültségszabályozó IC (ISL6529) helyett más típust (TL494C) építettek tesztem szenvedő alanyára. Egyelőre ennyit tartok szükségesnek leírni, hogy az alap felállást ismertessem.

[http://hggyu.web.elte.hu/Kepek/PH/_eleje_2.jpg]

[link]

Miért csináltam ezt a voltmodot? Miért jó nekem? Személy szerint most nem a többletteljesítmény kicsikarása volt a lényeg. Csupán szerettem volna egy igen erősnek számító tuningot, százalékosan magas eredményt. Más részről pedig már régóta piszkált a szoftveresen nem állítható feszültségű videokártyák alapfeszültséget meghaladó tuningja. És kapóra is jött az alkalom, az FX5200 manapság már kellően kis értékű, akár egy ilyen veszélyes kísérlethez is, de a DX9 támogatás miatt mégis elegendő egy kisebb gépbe, 2-3 éves játékok futtatására.

Megkaptam tehát a kártyát, és boldog voltam, voltmoddal álmodtam. Másnap (azaz ma) Google, az én barátom kiadott ugyan néhány voltmodot, de egyik sem ASUS kártya volt (mind referenciakártya, az ISL6529 szabályzó IC-vel). Majdnem elkeseredtem nagy hirtelen. De higgadt maradtam, és átgondoltam a dolgot. Valamivel be kell, hogy állítsák a feszültséget. Ránézésre két kis szilíciummorzsa jött szóba, mint potenciális delikvens, de az egyik típusjelében szerepelt a 74HCT14, innen tudtam, hogy ez logikai áramkör. A másik viszont a már említett TL494C volt. Elektronikában jártasabbaknak ez már egy szimpatikus, analóg IC-re utaló típusjel. Most biztos azt gondoljátok, hogy egy videokártya tele van modernebbnél modernebb alkatrészekkel, ez azonban csak részben igaz (szinte csak a GPU-ra, és a memóriachipekre). Feszültségszabályozó áramkörünket már a 80-as évek legelején kifejlesztették zseniális mérnökök. Én még akkor meg sem születtem, sőt, akkor sem, mikor Magyari Béla Analóg IC atlasza kiadásra került, 1984-ben! Igen, ez a hasznos könyv már tartalmazza a TL494-et. Az adatlapjából ki is derült azonnal, melyik két bemeneten lehet szabályozni a kimeneti feszültséget, melyek közül az egyik a memóriákat, a másik pedig a GPU-t táplálja, természetesen erősítő áramkörök közbeiktatásával, mert maga az IC csak kis teljesítményű.

Be is raktam gyorsan-frissen egy itthoni kisebb, még AGP-s számítógépbe, és feszültséget mértem a két kimeneten. Tovább méricskéltem, és a nagyobb kondenzátorokon is mértem, hátha találok egyező feszültséget, így nem kell az érzékeny IC-re forrasztanom a méréshez, csak a legszükségesebb vezetékeket a bemenetekre. Két kondenzátorcsoporton meg is találtam, a pontosan 1,5V, illetve pontosan 2,5V értékű feszültségeket. Előbbi a GPU, utóbbi pedig a RAM tápfeszültsége. Az IC bemeneteit egy-egy precíziós, 100 kiloohmos trimmerpotenciométerrel lehúztam a földre (ez a szakzsargonban azt jelenti, hogy a tápfeszültség negatív pontjára kötöttem). A potenciométerek maximális ellenállása mellett megmértem a tápfeszültségeket, ezek 1,49 és 2,46V-nak bizonyultak. A potenciométereket állítva, ezáltal ellenállásukat csökkentve a feszültségek tovább csökkentek. Ez ugyan nem a kívánt eredmény, de esetleg annak hasznos lehet, aki a downclock mellett plusz energiát szeretne még megtakarítani.

Tovább törtem a fejem, és ha a földre kötve csökken a feszültség, hát kössük a potit a pozitív tápfeszültségre (12V). Ez olyan soknak bizonyult, hogy maximális ellenállás mellett is 1,8V feletti értékre állt be a magfeszültség, az ellenállást csökkentve tovább nőtt. Ez már a nem biztonságos szint, igen izmos hűtést kívánna, ezért még újabb megoldásra volt szükség. Ekkor döntöttem a következőképpen, szakemberek akár meg is kövezhetnének érte, de mindenképpen érdekes megvalósítás. A 100k-s potenciométer végpontját ugyanis a memória stabil 2,5V-jára kötöttem. Ez előnyökkel, és hátrányokkal is jár. Előny, hogy a GPU feszültség így teljesen stabil lesz, ugyanis nem befolyásoló tényező többé a 12V ingadozása. Az alacsony feszültségnek köszönhetően a szabályozási tartomány is sokkal finomabbra változott: 1,52V áll be a teljes 100k beiktatottsága esetén, az ellenállást csökkentve a feszültség ekkor nő. Hátrány, hogy a RAM feszültségét állítva (minimálisan ugyan) változik a GPU feszültség.
A RAM feszültségszabályzó potija szintén a már stabil RAM tápfeszre van kötve. A saját kimeneti feszültsége adja a referenciafeszültség eltolást, ezáltal a megnövekvő kimeneti feszültséget. Ezt nevezik hátraszabályozásnak. A memóriákat – hűtőbordával való ellátás után – fix 3V-ról szándékozom járatni. A GPU-nak körülbelül 1,8V-ot adok majd felső határértékben. Hűtéséről egy nagyobbacska Pentium III processzor hűtőbordája gondoskodik.

Mi kell hozzá?

- Valamilyen (digitális, analóg) feszültségmérő műszer.
- Két 100kΩ ellenállású potenciométer.
- Néhány szigetelt, vékony, hajlékony huzal.
- Egy hegyes végű, lehetőleg hőfokszabályozott forrasztópáka.
- Némi kis forrasztóón.
- Izmos hűtés a VGA-ra és a RAM-jaira.
- ASUS FX5200.
- Bátorság.

Következzenek hát a képek, feliratokkal, hogy mit hova is kell kötni, így mások – akár kevésbé jártasak az elektronikában – könnyen utánépíthessék!

[kép]

[link]

A képen bejelöltem, mely kondenzátorokat kell keresni ahhoz, hogy a megfelelő feszültségeket mérhessük. Sárga keretben a GPU, zöld keretben a RAM pufferkondenzátorai, ezek hátuljára forrasszatok először két-két vezetéket, ahogyan a képen is látható. (Egy kondenzátorcsoportból természetesen csak egyre kell, nem mindre).

[kép]

[link]

Ha ezzel készen vagytok, utána jöhet a két potenciométer az IC két bemenetére. Még kikapcsolt állapotban ezeket maximális ellenállásúra kell állítani, bekapcsolt állapotban, a feszültség folyamatos mérése mellett, óvatosan lehet csökkenteni a kívánt feszültség eléréséig. A potik bekötése az alábbi ábrán látható, közös pontjuk a sárga vezetéknél helyezkedik el:

[kép]

[link]

Én ilyen [link] potenciométert használtam, de megteszi a hagyományos, Ω alakú is, amit bármely elektronikai kiskereskedésben be lehet szerezni. Ha már később nem szeretnéd állítgatni a feszültségeket, a potenciométerek értékét megmérve fix ellenállásokkal helyettesítheted azokat.

Tuningeredmények – egyelőre – nincsenek, dolgozom rajta lelkesen, de az majd egy másik cikk témája lesz.
Egy kis update következik, itt található a feszültségemelt kártya viselkedése, eredményei, miniteszt formájában: [link]

Véleményeket, észrevételeket a fórumban nagyon szívesen veszek!

-!!!- FIGYELEM -!!!-
Ez egy igen veszélyes művelet, tönkreteheted vele a kártyádat! Csak saját felelősségedre fogj bele a megvalósításába!
-!!!- FIGYELEM -!!!-

Írásomat, ahelyett, hogy kimásolnátok – sehol nem szeretnék vele találkozni, ahova nem én tettem fel – bátran linkelhetitek, hivatkozhattok rá.

HGyu

Hirdetés

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.