1-3

Awei ES-Q9:

Az elsők között rendeltem, amikor a keresési feltétel a „wooden earphone” volt, és bár csúnyácskának tűnt, mivel nagyon rossz faházas modellel még nem találkoztam (plusz van bennem egy olyan prekoncepció, hogy ezeket a „minőségi” hangzással próbálják eladni, talán odafigyelnek a driverre is kicsit), ezért megvettem, a nagyjából 3 dolláros ára nem tűnt túl nagy kockázatvállalásnak.

Amikor megérkezett, először kicsit kiábrándító volt, ugyanis az egyik oldal ragasztása elengedte magát, és a faház külön lifegett a füles elejétől, amit csak a kábel tartott (kiváló alapot szolgáltatva a kínai termékekkel kapcsolatos sztereotípiáknak). Nem túl jó előjel, de ennyitől még nem riadok vissza, megragasztottam, és bíztam benne, hogy ez lesz a legnagyobb baj vele. Sajnos egy kis driver flex is jelen van (a Xears-nél szinte minden modell érintett volt), így ez sem kellemes meglepetés, de sokkal kevésbé érezhető, mint a Xears-eknél volt, minden további nélkül együtt lehet vele élni.

Annak, aki nem tudná ez mit jelent: a kialakítás miatt a driver membránja pattanó hangot hallat behelyezéskor, ami egyrészt nem kellemes, másrészt az élettartamra nézve sem jelenthet sok jót, de ez utóbbi csak feltételezés. Ezzel viszont el is fogytak a negatívumok, mert a hangja viszont abszolút túllépi az ~1000 Ft-os árcímkét, de nem csak azt, hanem összességében is egy kifejezetten kellemes hangú, és remek fülessel van dolgunk.

Meleg hang jellemzi, enyhe mélyközép emeléssel, nagyon szépen eltalált arányokkal és feszes méllyel. A közép nincs a háttérben, kellően testes, mégis tisztán szólal meg, a magasai pedig kellően részletesek maradnak, viszont a legkevésbé sem fárasztóak, de nem is túlzottan lágyak. Itt szerintem sikerült megtalálni az arany középutat, egyszerűen kellemes, meleg, nagyon zenei, hosszan hallgatható hangja van.

Ha mindez nem lenne elég, remek háromdimenziós teret is kapunk (a lista erősebb versenyzőihez tartozik ebben a tekintetben, miközben az egyik legolcsóbb), itt is minden szépen a helyén van, ahogyan az egész füles hangjára ez jellemző. Ha negatívumot kellene találnom/említenem, akkor egy enyhe fátyolosság érződik rajta, ami viszont részben hozzájárul a kellemes, zenei karakterhez, tehát ez is elsősorban nézőpont kérdése, az árral súlyozva pedig mindenképpen belefér. Illetve még egy, ami a kábelét érinti: a textilborítás miatt sajnos gubancolódásra hajlamos.

Ha eltekintek a fenti minőségi problémától és a driver flextől, akkor egy egészen kiváló darab és teljes szívvel ajánlom bárkinek, aki szereti a természetesebb, zeneibb hangot. Igazán nagyot hangszeres zenével (jazz-zel tesztelgettem hosszabban) tud szólni, de mindenevő, nekem az egyik személyes különdíjas kedvencem - leginkább a karaktere és képességei miatt - és bár méltatlanul keveset hallgatom, simán boldog tudnék lenni ezzel is. Marad is a gyűjteményemben, mert annak ellenére is bármikor szívesen hallgatom, hogy vannak mellette sokkal jobbak is.

Mindenképpen a lágyabb, nagy belső átmérőjű illesztékeket javaslom (ilyet adnak hozzá), szűk belsővel sok lehet a mély, illetve negatívan érinti a magasakat, valamint a térábrázolást.
Árkategória: 3,5-6 dollár, én 3,5-ért vettem, ez ennyiért verhetetlen.

KZ-EDR1

Először említsünk pár szót a gyártóról/márkáról. Knowledge Zenith, röviden KZ (szinte sosem jelenik meg teljesen kiírva), előszeretettel másolja ismert gyártók bevált dizájnjait, aztán a hasonló házba saját drivert pakol, jellemzően kiváló végeredménnyel.

Emellett kísérletezik is új formákkal, kialakításokkal, és egy-két kivételtől eltekintve minden fülhallgatója fémházas, amikre jellemző a rendkívül masszív felépítés, a pontos/minőségi megmunkálás, a minőségi, bár tekeredésre hajlamos kábel, esetenként pedig dizájnos tartódobozt is kapunk, ami igazán ritka a kínai modellek esetében.

Hogy ez a modell konkrétan másolat-e, nem tudom, ami lényeges, hogy abszolút minőségi kidolgozás, teljesen fém ház, minőségi Y kábel, törésgátló minden csatlakozásnál, L alakú jack csatlakozás ami fogad minket (ezek szinte minden KZ modellre érvényesek, külön nem fogom mindig megemlíteni). Ami a hangját illeti: meleg tónusú, sötétebb karakter, emelt szub és mélyközép tartomány, még nem „basshead” kategória, de elég testes hangja van. Ez az emelt mély némileg rámegy a közép aljára, és kevésbé feszes, inkább puhább karakter.

Átlagos térábrázolása van, inkább laposabb, mint 3 dimenziós, lágyabb magasak, de mégis inkább közvetlen („upfront”, nem távoli) hang jellemzi, jó felbontás mellett, könnyen hajtható. Kifejezetten kényelmes a viszonylag nagy mérete ellenére is, nem nehéz, nem túl nagy, kábelzaj viszont van, driver-flexnek viszont nyoma sincs (ahogyan egyik KZ-nél sem), a zajszűrés mérsékelt.

A kábele merevebb fajta. Illeszték javaslatom: lágyabb, nagyobb átmérőjű gumiharanggal némileg csökkennek és kontrolláltabbak lesznek a mélyek, kevésbé lesz sötét és lágy a hangja, illetve tágasabb lesz a térábrázolás (ez nagyon jót tesz neki, erősen ajánlott ez a párosítás).

A komolyabban emelt mélytartomány nem igazán az én világom, de kifejezetten zenei, meleg és elég testes hangja van, szerencsére az illesztékekkel a fentebbi módon részben szabályozható a dolog, így azért könnyen finomhangolható. A gyári illesztékekből a közepes merevebb, kisebb belső átmérővel rendelkezik, így jobban érvényesül a leírásban szereplő karakter, míg a kicsi és nagy méret más anyagú, lágyabb darabok. Doboza nincs, zacskóban érkezik.
Árkategória: 5-8 dollár, én 5-ért vettem.

KZ-ED3

Több szempontból is oda lehet állítani az EDR1 mellé, technikailag közel vannak egymáshoz, az árazásuk is eléggé hasonló (ezek a legolcsóbb KZ modellek), de eléggé eltérő karaktert képviselnek. Míg az EDR1-ben inkább a mély hangok kapnak nagyobb hangsúlyt, ezáltal melegebb karakter, addig az ED3 egy sokkal analitikusabb irányt képvisel, feszes, kontrollált mélyekkel, melyek picit ugyan emelve vannak, de jóval szerényebben, mint az EDR1-ben, és abszolút nem zavarnak be sehol, semmilyen formában.

Nagyon tiszta a közép és úgy általában az egész hangkép, világosabb karaktert képvisel, a magasak picit agresszívek, de nem bántóak, nem fárasztóak. A tere mindennek köszönhetően inkább három dimenziós, de még mindig nem túl tágas, az analitikus karakterrel pedig több finom részletet is kapunk, mint az EDR1 esetében.

Ennek a modellnek kiválóak az időzítései, az árával súlyozva pedig egy verhetetlen minőségű analitikus karakterű fülest kapunk. Illeszték javaslatom: sajnos a csöve ennek is vékonyabb, mint az EDR1-nek, így nem fog minden passzolni rá, a közepes átmérőjű, merevebb falú illesztékkel a legjobb a végeredmény szerintem, nagy átmérővel könnyen lehet túl agresszív, kicsivel pedig a mélyből lesz túl sok egyéb negatív hatások mellett.

Az EDR1-gyel remekül kiegészítik egymást, mivel mindkettő a ~2000 Ft-os kategóriában versenyez, ezért nyugodtan be lehet vállalni akár egyszerre őket, így a zenei stílushoz/kedvünkhöz lehet igazítani a füles karakterét. Mind a fizikai kivitelezésük, mind a hangminőségük messze felülmúlja a kategóriájukat.
Árkategória: 6-8 dollár, én 6,5-ért vettem.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!