Mi a teendő, ha megvettük az új villánkat, és eldobnánk a régit?

... és ha még annyi műszaki affinitást is érzünk magunkban, hogy ne szervizben végeztessük el a szerelést, hanem magunk fogjunk hozzá. Sokan, sokszor megkerestetek ebben a témában, így gondoltam jobb, ha mindenki számára elérhetővé válik az írás, kicsit átdolgozva, néhány ponton kibővítve.

Ott állunk tehát kies szobánkban, garázsunkban, nagyi konyhájában, stb. A szükséges szerszámok előkészítve, új villa kicsomagolva, bringánk vágyteljes csendben a falnak támasztva, ingujj felgyűrve, nagy levegő, és hajrá!

Első körön vessük össze a homlokcsövünk hosszát a villanyak hosszával! Ha új villát vettünk, akkor valószínűleg meglehetősen hosszú nyak figyel rajta, ami zavaró lehet. 150 mm-es fejcsőhöz durván 200-210 mm-es nyak optimális, így nem lesz szükségünk sok/vastag házagoló gyűrűre. A nyakat azért lehetőleg ne vágjuk pontosan méretre, mivel egy esetleges eladáskor ez nehezítheti az értékesítést. Abban az esetben is gubancok adóhatnak, ha vázat cserélünk, és a fejcsövek mérete eltérő.

Fontos, hogy a nyakat stabilan fogja a stucni, ez 2 csavaros kormányszár esetében azt jelenti, hogy legalább a felső csavar közepéig érjen a nyakica.

Egyszerűen tudunk kalkulálni az optimális hossz megállapításakor a következők szerint:
Fejcsapágy alsó része (gyűrű + csésze) + homlokcső hossza + fejcsapágy felső része (gyűrű + csésze, alátétek, stb.) + stucni magassága a felső csavar közepéig <= nyak hossza. Ennél rövidebb nyakat ugye nem fogunk tudni biztonságosan használni. Akkora magasságban lesz szükségünk hézagoló gyűrűkre, amennyivel hosszabb az új nyak, mint a fentiek összessége.

Szükségünk lesz a következőkre:
- imbuszkulcs készlet
- kalapács
- vasrúd
- zsír

1a.(tárcsafék esetén)
Leszeded a tárcsafék nyergét elöl.
- Adapterrel együtt célszerű, 2 db 5-ös imbusz csavar tartja az IS/PM konzolon.
- IS esetében, ha alátétezve van, javasolt csavaronként elkülöníteni.
- Ha PM-es a nyereg, akkor nem lesz alátét, utólag kénytelen vagy belőni megint.
- Ha IS konzolra PM-es fék adapterezve, akkor az IS konzolról bontsuk meg az adapterrel együtt, mivel az adapter-nyereg kapcsolatot nem célszerű megbontani a későbbi beállítási nehézségek elkerülése végett.

1b. (V-fék esetén)
A V-fék átvezető bovdenjét kiakasztjuk, így a pillangókat ki tudjuk nyitni, a kereket ki tudjuk venni.

2. A stucni, villanyakat szorító csavarjait kilazítod.

3. A stucni tetején lesz egy csavaros kupak, valszeg 5-ös imbuszfejű csavarral. Ezt kitekered, és leteszed az asztalra (mondjuk).
- Amennyiben nem rózsás/diós megoldás van a nyakban, hanem head-lock-os, akkor a felső kupak lecsavarásához jó eséllyel ellen kell tartani alulról is.

4. Lekapod a stucnit, és a bovdenek mentén szépen leengeded előre.

5. A vázat az alsócsőnél megfogva szépen megemeled, ekkor szét fog hullani az egész.
- Ha régen volt szétszedve, beázott, berohadt, akkor javasolt az első kereket lefogni, miközben megemeljük a vázat.

6. A fejcsapágy kialakításától függően vagy széthullik minden, vagy csak elmozdulnak a nyak mentén.
- Ha hagyományos, golyós csapágy lenne a gépben (ami lássuk be nem valószínű, rég nem használnak ilyen rendszert), javasolt egy kis zacskót odakészíteni, mert a kis golyók szeretnek mindenfelé szétgurulni.
- Valószínűleg azonban golyóskosaras, ún. cartridge-s megoldást fogsz találni, ekkor csak arra figyeljünk, hogy lehetőleg ne sérüljön a kosár biliacélből készült, gyenge pereme, ez később gondokat okozhat. (Mivel ez a legelterjedtebb megoldás, a továbbiakban erről lesz szó.)
- Ha mélyhornyú golyóscsapágy (ún. "ipari") található a bringán, akkor sok mindent nem tudunk elrontani, nincs ok aggodalomra.

7. Szépen kihúzod a villát a homlokcsőből, és próbálod függőlegesen tartani, hogy a motyók ne potyogjanak le róla. Amennyiben nem vagyunk kifejezetten járatosak a fejcsapágyak lelkivilágát illetően, feltétlenül memorizáljuk az alkatrészek pontos sorrendjét, a visszaszereléshez! Javasolt sorrendben egymás mögé pakolni őket egy darab rongyra.

8. A vázat letámasztod, vigyázol, hogy ne essen ki belőle az alsó golyókosár, és fölül se verd le az ékes alátétet, meg a kis hézagolókat.
- A csapágy általános kialakítása a következő, alulról fölfelé:
- alsó gyűrű
- gumi alátét (ha van)
- alsó golyóskosár
- alsó csapágycsésze
- felső csapágycsésze
- felső golyóskosár
- esetleges alátétek
- gumi alátét
- felső gyűrű
- ékes alátét

9. A villa vállánál, a nyakon lesz a csapi alsó gyűrűje. Az alsó golyókosár (cartridge) vagy az alsó csészében maradt (ekkor vigyázz, hogy ne essen ki), vagy a villa nyakán lesz. Utóbbi esetben leszeded, és leteszed az asztalra (mondjuk).

10. Az alsó gyűrű minden valószínűség szerint jól rá van gyógyulva/feszülve a nyak alsó, vastagabb részére, így egy böszmébb csavarhúzóval befeszítesz alá, majd kalapáccsal odasomsz finoman. Így mész körbe, vagy fél fordulatokkal haladva, ízlés szerint.

11. Amennyiben nem head-lock-os rendszert használsz, a villa nyakában lesz egy rózsa (másnéven dió), amit egy izmosabb rúddal, és kalapáccsal óvatosan kiütsz lefelé (szigorúan lefelé, mivel visszafelé ütve egyrészt végiszántja a sok esetben alu nyakat).

12. A kereket átrakod az új villába. A golyókosarakat alaposan megtisztítod, javasolt benzinben, petróleumban áztatva egy kefével, vagy ecsettel megszabadítani minden rárakódott kosztól.

13. Az új villára felhúzod az alsó gyűrűt, és szépen ráütögeted. Fontos, hogy teljesen felfeküdjön a villa vállára, ne maradjon rés, hézag.

14. A diót beleütöd az új villa nyakába.

15. Az új villára felrakott alsó gyűrű tetejére húzod az alsó golyókosarat (lehetőleg persze olyan állásban, ahogy előtte volt). Előtte vékonyan zsírozzuk meg.

16. Az egészet fogod, és beledugod a fejcsőbe, vigyázva, hogy a felső csészében tanyázó dolgokat (felső golyókosár, házagolók, tömítés, ékes alátét, stb.) ne verd ki onnan. Esetlge, ha rég tartottuk karban a paripát, a felső golyokosárra is mehet egy kevés kenőanyag.

17. Szépen összepásszintod az alkatrészeket, hogy feküdjenek egymáson, és ne legyenek hézagok sehol. A vázat kicsit megmozgatva tudjuk elérni legkönnyebben a megfelelő állapotot.

18. Felrakod a stucnit a kormánnyal, egyelőre laza csavarokkal.

19. Felrakod az első féket az új villára, adapterrel vagy anélkül.

20. Becsavarod a dióba a felső csavart, és elkezdesz játszani.
- A stucni egyik csavarját, finoman meghúzod, épp csak annyira, hogy ne forogjon el szabadon a kormány.
- A felső, dióba tekert csavart meghúzod érzésre, majd a kezedet a fejcsapi alsó része és a homlokcső találkozásához teszed, behúzod az első féket, és előre-hátra megmocogtatod a bringát. Ha érzel a másik kezeddel elmozdulást, kotyogást, akkor húzol még a csavaron, közben nézed, hogy könyen jár-e még a villa, vagyis el tud-e fordulni. (Ha a "leheletfinom"-nál jobban meghúztad a stucnit, nem fogod tudni összébb húzni a csapágyat, legfeljebb kitekered a diót a villanyakból, ami nem jó ugyebár).
- Megkeresed azt a beállítást, ahol már nem kotyog, de még nem szorul a fejcsapi. (Célszerű kicsit szorosabbra hagyni, hogy egy minimális ellenállást fejtsen ki a csapágy a kormány elfordításakor, mivel így az első néhány komolyabb fékezés, illetve terhelés után összepréselődnek annyira az alkatrészek, hogy az optimális beállítást érjük el.)

21. Ha megvan a beállítás, akkor meghúzod a stucni csavarjait, beállítod pontosan a féket, megtörlöd a homlokod, és örülsz.