Ahogyan azt már gondolom valamennyien tudjátok a tegnapi naptól, azaz 2012.04.15.-i hatállyal, életbe lépett a 2012. évi II. tv., ami nem más mint az új szabálysértési törvény (továbbiakban: Sztv.)!

Jelen írásomban nem magát a törvényt kívánom veletek ismertetni, mivel erre meg vannak a szakavatott fórumok, akit ez téma mélyebben is érdekel, ott megtalál róla mindent.

Sokkal inkább a címben már említett az Sztv-hez szorosan kapcsolódó 63/2012 (IV.2) Korm. Rend.-ben szabályozott, az egyes közlekedési szabálysértések esetében bevezetett kötelező mértékű helyszíni bírság (továbbiakban: fixbírság) gyakorlati részébe szeretnék nektek segédletet nyújtani. Ezzel fogtok a legtöbben a mindennapi életetek során találkozni és ez az a súlyosan zsebbe nyúló tényező, ami valamennyi közúti közlekedésben részt vevő számára mostantól mondhatni kötelező ismeret anyag. Mivel más internetes fórumokon eléggé elnagyoltan foglalták össze ezt a témát, ezért is gondoltam arra, hogy írok egy kissé részletesebb áttekintést ezekről a fixbírságokról.

Először is vegyük át, hogy mit is jelent a fixbírság:

A fixbírság életbe lépését megelőzően egy adott szabálysértésben az eljáró hatóság tagjának /itt most a közérthetőség és az egyszerűsítés jegyében szorítkozzunk csak a rendőrhatóságra, de azt azért tudni kell, hogy az egyes szabálysértésekben eljárni jogosultak köre ennél jóval bővebb/ lehetősége volt az adott jogsértés vonatkozásában a törvényben meghatározott keretek közötti bírság kiszabására. Közérthetőbben fogalmazva a helyszínen az intézkedő rendőr döntötte el, hogy az adott szabálysértésért 3.000 és 30.000 Ft közötti összeghatáron belül mekkora bírságot ró ki a szabályszegőre.

A fixbírság intézménye mostantól bizonyos szabálysértésekhez egy adott összeget rendel hozzá, ezt majd a későbbiek során részletezni is fogom. Ezzel gyakorlatilag a mérlegelés lehetősége megszűnik, ettől az összegtől eltérni nem lehet. A fixbírság intézménye a legtöbb közúti közlekedés során elkövethető KRESZ szabályszegésre kiterjed, így gyakorlatilag a közlekedésben részt vevők az esetek többségében ezzel fognak találkozni!! Ez az eljárási mód nem ismeretlen, hisz a 2004. évi CXL tv., mely a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló tv. (továbbiakban Kkt.) az objektív felelősség hatálya alá sorolható jogsértések /gyorshajtás, bizt. öv nem használata stb./ esetében már bevezette a fix összegű közig. bírságokat, melyek összegétől szintén nem lehet eltérni.

Hogyan is néz ki a gyakorlatban a fix bírság:

A rendőrségi példánál maradva vegyünk alapul egy szabvány közlekedési szabálysértést, amiért a jármű vezetőjét intézkedés alá vonják.

a., Amennyiben az általa elkövetett szabálysértés nem tartozik sem a Kkt. sem a fixbírságok hatálya alá /erre valjuk be elég kevés lesz az esély, de ezt a későbbiek során részletezett táblázataim alapján majd Ti is be fogjátok látni/ akkor az intézkedő rendőr saját belátása szerint dönt a figyelmeztetés vagy helyszíni bírság kiszabása között, melynek összege 5.000 Ft és 50.000 ft közötti sávban mozoghat.

b., Amennyiben a szabálysértés a fixbírságok körébe tartozik és a jármű vezetője elismeri a szabálysétés tényét, úgy az alábbiakban mellékelt táblázatom alapján látható lesz majd, hogy mekkora helyszíni bírságot fog kapni. Ez azonban csak az első lépcső.

A későbbiek során ugyanis létre fog jönni egy egységes országos szintű szabálysértési nyilvántartási rendszer, amibe már nem csak a jogerősen elmarasztaltak fognak bekerülni, hanem az eljárás alá vontak és a helyszíni bírságoltak is. Ezen nyilvántartás segítségével napra készen követhető, kit mikor és miért büntettek meg korábban.

Így tehát az intézkedő rendőr a bírság kiszabása előtt ellenőrzi majd a vezetőt ebben a nyilvántartásban és amennyiben a vezetőt az elmúlt 6 hónapon belül büntették már meg ilyen szabályszegés miatt, úgy a rendőr már csak az alap összeg dupláját adhatja a helyszínen. Ha egy átlagos 15.000 ft-os bírságot veszük alapul, akkor az már 30.000 ft a helyszínen. Harmadik esetben pedig már háromszoros összeget fizet a szabályszegő, ami 15.000 Ft-os alap büntetés esetén 60.000 Ft-ot, 25.000 ft-os alap büntetés esetén pedig a maximálisan kiszabható 70.000 Ft-ot fogja jelenteni!!

c., Amennyiben a vezető nem ismeri el a szabálysértést, úgy az intézkedő rendőr feljelenti. Ebben az esetben a szabálysértést elbíráló hatóság már első esetben is az alap összeg dupláját fogja kiszabni. Ráadásul ha 6 hónapon belül ismét megfogják a szabályszegőt, úgy már második esetre is a duplázott alapösszegnek a dupláját fogja fizetni. Tehát ha mondjuk egy 15.000 Ft-os bírságot megtagad, akkor a szabálysértési eljárás során már csak 30.000 Ft adható neki. ha pedig egy ilyen 30.000 Ft-os bírság után ismét megfogják akkor második alkalomra már 60.000 Ft lesz a jutalma a helyszínen!!

Pár szót ejtsük most arról, mi van akkor ha már megkaptuk az első milyen bírságunkat:

- a bírság befizetésére 30 napunk van!
- a fixbírság meg nem fizetés esetén nem kerül adók módjára történő behajtásra, hanem 5.000 Ft/nap arányban elzárásra változik /aki látta már Baracskát belülről az tudja, nem éppen egy termálfürdő/
- az elzárás 5.000Ft/6 óra arányban megváltható közmunka végzéssel is, de az ilyen irányú igényét a bírságoltnak magának kell jeleznie a területileg illetéke munkaügyi hivatalnál!! Ha ezt elmulasztja, akkor érvénybe lép az elzárás!!

Most pedig nézzük át, melyek ezek a szabályszegések, amik fíx bírsággal súlytandók:

1., Ittas vezetés.

Amint az a táblázatból is jól kivehető a gépi meghajtású járművel közúti forgalomban elkövethető ittas járművezetés megítélése továbra sem változott:

- ha a kilégzett levegőben mért alkohol 0,01 és 0,09 mg/l érték között van továbbra is a gépjármű vezetőjének nyilatkozata az irányadó, miszerint fogyaztott-e a jármű vezetés megkezdése előtt alkoholt avagy sem
- ha a kilégzett levegőben mért alkohol szint 0,1 és 0,3 mg/l közötti értéket mutat, akkor a Kkt. szerinti 150.000 Ft-os pénzbírság alkalmazandó /ahogyan azt korábban részleteztem, ez nem mérsékelhető, fix összeg, melyre részletfizetés nem kérhető rá!/
- ha a kilégzett levegőben mért alkohol szint 0,3 és 0,5 mg/l érték között van, úgy a Kkt-ben meghatározott 200.000 Ft-os pénzbírság alkalmazandó
- ha a kilégzett levegőben mért alkohol szint 0,5 mg/l feletti értéket mutat úgy a bíróság fogja a megfelelő szankciókkal súlytani a cselekmény elkövetőjét

Figyelem!! A Kkt. általi bírsággal súlytandó esetekben valóban nem jár az ittas jármű vezetés, gépjármű vezetéstől való eltiltással! De! Azt mindenki elfelejti megemlíteni, hogy a bírsággal együtt büntető pontok is járnak és ezek mértéke olyan, hogy ha a két elkövetés között még nem telt le az elévülési ideje a büntető pontoknak, akkor a két pontösszeg együttesen már a jogosítvány min. fél évre történő bevonásával jár!!! Úgy hogy csak óvatosan azzal a két sörrel!!

2., Előzés és elsőbbség, eng. nélküli vezetés, lejárt műszaki

Mivel írásom célja nem csak a tájékoztatás hanem az idő spórolás is, ezért megkíméllek titeket a vonatkozó KRESZ jogszabályok megkeresésétől és mellékelem őket:

3., Végezetül pedig jöjjenek a fixbírság vegyes rendelkezései:

Itt is mellékelem a megfelelő KRESZ hivatkozásokat. Akit a hajózási szakaszok is érdekelnek, annak javaslom a vonatkozó jogszabály részletes áttekintését.

Hát röviden és lényegre törően ennyi lett volna a fixbírság gyakorlati részét bemutató írásom. A mellékelt KRESZ hivatkozásokat áttekintve talán most már mindenki számára egyértelmű, hogy nem igazán maradt olyan, a közúti közlekedés során elkövethető szabályszegés, ami ne a fixbírságok körébe tartozna. Aki pedig napi szinten részt vesz a közúti forgalomban, az tudja, hogy szabálysértést elkövetni nem nehéz. Sokszor már a forgalom ritmusa szerinti közlekedés is tucatnyi szabályt sért és ezek a jogsértések mostantól nagyon szigorúan szankcionálva vannak. Ezt mindig tartsátok szem előtt!

Sokszorosan igaz lett a mondás, miszerint:

Lassan járj, mert magadnak spórolsz:)