2019. szeptember 22., vasárnap

Gyorskeresés

3D a Sztereovakság szemszögéből

  • (f)
  • (p)
Írta: |

3D-s mozifilmek, 3D-s televíziók, és már várjuk a 3D-s monitorokat, de vajon készen van rá mindenki?

[ ÚJ TESZT ]

Ez az írás nem jöhetett volna létre, ha nincs a PH! Samu 3D LCD TV teszt. ;)

Miközben egyre nagyobb mennyiségben ömlik ránk a 3D-s megjelenítés áttöréséről, „robbanásszerű” elterjedéséről szóló híráradat akár itt a PH! csoport oldalain, akár ha bárhol máshol szétnézünk a neten, kevés szó esik a dolog árnyoldalairól, pontosabban azokról, akik ezt nem élvezik, nem élvezhetik ennek gyümölcseit.

Erről a témáról igazából kevés visszhangot találni, amikor megpróbáltam felidézni, egyedül egy Index és egy Origo egy-egy 3D-s (talán a hazai IMAX megnyitása kapcsán) cikk nyúlfarknyi hosszúságú bekezdése jut az eszembe, ezen kívül máshol még csak említésre se igazán méltatják. Persze ha valaki rákeres, számtalan orvosi, szemészeti oldal foglalkozik a témával, ám erre legfeljebb akkor keres rá az ember, ha már hallott a témáról, vagy valamiért a 3D-s filmeket nem képes élvezni, és gyanakodni kezdett.

A kétszemes térlátás működése

Hirdetés

Ugyan felteszem mindenki kívülről fújja már a 3D megjelenítés mikéntjét, de mivel itt a probléma esszenciájáról van szó, röviden összefoglalnám. Az ember két szeme viszonylag közel helyezkedik el egymáshoz, így a két szem hozzávetőleg azonos látképet kap, mindössze a két szem távolságából fakadó eltolódás (diszparitás) jelentkezik, és az agy ebből az eltolódásból alkotja meg a mélylátást. Ez a kétszemes térlátás, erre épül a szemet becsapó mesterséges 3D érzetet keltő média.

A címben szereplő szó, a sztereovakság (angolban: stereoblindness) azt jelenti, hogy valami miatt a kétszemes térlátás nem működik. A legegyszerűbb példa az, ha az ember csak egyetlen ép szemmel bír (utcai nyelven félszemű), hiszen ekkor nem is képes két képet összevetni az agy. Effektíve ugyan ez az eredménye annak is, amikor valaki két ép, de nem egészséges szemmel rendelkezik, és a két szem képe valamiért nem összevethető. Ilyen a szemtengelyferdülés, asztigmia, a két szem közötti jelentős dioptria különbség, esetleg látóideg, vagy az agy látóközpontjának betegsége. A távolságokat egy ép szemmel is képes az ember megbecsülni, ha már az agya hozzászokott a tényszerű állapothoz, ilyenkor a távolságot a méretváltozásokkal, tapasztalat útján becsli meg, ám ehhez időre van szükség, akinek két ép szeme, és hibátlan térlátása van, az bizony furcsa helyzetben találhatja magát, ha az egyik szemét ideiglenesen letakarja.

A sztereovakság terén sokszor kerül elő Rembrandt neve, önarcképein látható, hogy az egyik szeme "ránk" néz, a másik pedig "kifelé", lehet, hogy ennek köszönhette azt, hogy festményein olyan hitelesen tudta 2D-ben ábrázolni a mélységeket

Hozzá kell tenni, hogy többé-kevésbé két egészséges szemnél is előfordulhat a sztereolátási hiba (ez nem sztereovakság), vagyis az, hogy egy mesterséges 3D képnél hibásan becsli meg az agy a távolságot. A való életben ez számukra nem okoz problémát, hiszen a kiskorukban kialakult távolságbecsléshez a „hibás” látott mélységérzetet rendeli az agy, ám ha a szemüket becsapja egy 3D-s ábra vagy a mozivászon, akkor a mesterséges mélységérzet nem lesz azonos a készítők által megálmodottakkal.

Szerény személyem viszonylag kis mértékű (~3°-os) szemtengelyferdülésben szenved születésem óta, amit ugyan operációval próbáltak korrigálni, ám sikertelenül, de ezt leszámítva gond nélkül éltem szemüvegesként hosszú ideig (a margóra: tavaly év végén sikeres lézeres szemműtétem volt, így szemüvegre jelenleg már nincs szükségem – ám a térlátásomat ez sem adhatja vissza). A sztereovakságomra 2000-ben döbbentem rá, mégpedig egy ASUS V3800 (nVidia TnT2 Ultra) videókártya kapcsán. Ezekhez járt egy LCD-záras (shutteres) szemüveg, amit a videókártyához kötve egy legalább 120Hz-es képfrissítésre képes CRT monitorral (még mondja azt valaki, hogy a CRT-knek nem voltak előnyei :D) már élvezhette is az ember a 3D-s megjelenítést. Én sajnos azonban nem láttam semmi különbséget. Először a CRT monitoromra gyanakodtam, aztán a hibás szemüvegre, miután azonban mások elmondása szerint a rendszerem nagyszerűen működik, úgyhogy kizárásos alapon rá kellett döbbennem, hogy a hiba bennem van. Ekkor kezdtem el a neten kutakodni, és találtam rá a magyarázatra.

Az ASUS LCD-záras szemüvege, és az ASUS V3800, egyébként ha jól rémlik, egészen a GeForce 3 Ti500-ig mellékelve volt a csúcs kártyákhoz a szemüveg, majd az LCD monitorok térnyerésével (azok 60Hz-es max. képfrissitése miatt) a későbbiekben kikoptak

Egy egészséges látással bíró ember nem igazán sejtheti, hogy mivel is jár a sztereovakság, a barátaim folyamatosan hívogattak, hívogatnak 3D-s mozielőadásokra, amire én bizony vonogatom a vállamat, mondván sztereovakságban szenvedek. Ahogy ők, úgy a legtöbb olvasó is felteheti a kérdést, hogy „na és, akkor csak 2D-ben látod”. A baj, hogy ez bizony nem ilyen egyszerű. A fő probléma a technológiában rejlik, mivel ugye jó látással bíró nézők két szemmel fogadja be a képi információt, én (és a sztereovakságban szenvedők) csak eggyel. Mivel a mozikban a 3D-s megjelenítéshez két „félképet” adnak (tehát X/2 felbontáson a bal szemnek, és X/2 felbontáson a jobb szemnek, amiből egy X felbontású egész kép alakul ki) abból csak az egyik fele jut el hozzám. Hozzá kell tegyem, hogy ez a saját feltevésem, tapasztalatom alapján kiötlött, nem tudományosan bizonyított elmélet. Az Avatar 3D-s vetítésen (RealD technológia, MoM park) legalábbis elég megrázó élmény volt, mert a képminőséget egy jobb Xvid-es DVD riphez tudnám hasonlítani, amit a mozivászonra vetítettek fel, és amikor ezt megemlítettem a többieknek, ők értetlen arccal néztek csak rám.

Noha a 3D mozizás reneszánsza most van, már az 1800-as évek végén is használták az elvét, első mozis hőskora pedig az 1950-es és 60-as években volt

Érdekes kérdés az új Nintendo DS, amely ugye szemüveg nélküli 3D-t ígér. Az elvéből fakadóan feltehetően itt is "fél felbontáson" élvezheti az emberi a kijelzőt, de erről majd akkor tudok én is meg többet, ha egyszer a kezembe kerül egy. :) Az aktiv záras (active shutter) szemüveges megoldások annyiból jobbak, hogy itt egyszer a bal szemnek, egyszer a jobb szemnek küldik a képet, de az "éles" képet fogadó szem előtt ott fog villogni a szemüveg zárja, ami zavaró lehet. Amennyire én tudom, ebben az esetben azonban legalább "teljes" felbontásban élvezheti az ember a filmet.

A népesség hány százalékát érinti a sztereovakság? A különféle oldalakon nagyon eltérő becslésekkel lehet találkozni, a Magyar Wiki szójegyzet, ahol ez a szó szerepel kb. 5-10%-ot említ, a HarvardMedicine oldalán 10%-ot írnak, de mindenhol konkrét forrásmegjelölés nélkül. Egyes orvosi blogokon, fórumokon 2-12% és 5-15% közötti értékeket is találtam, de ennél pontosabbakat sehol. A jelek szerint megbízható, nagy merítésű felmérés nem készült ezzel kapcsolatban, de maradjunk a hozzávetőleg 10%-nál, ez bizony azt jelenti, hogy minden 10-edik ember nem képes egy 3D-s mozit élvezni, és aggódva néz a jövőbe, hogy az eluralkodó 3D mánia miatt nem-e kényszerül hamarosan ő is a 3D-s monitorok, TV készülékek használatára, mikor azok előnyeit nem élvezheti.

Végszónak csak annyit, hogy aki a 3D-s filmek, 3D-s TV-k nézésekor fejfájásra, homályos képre és hasonlókra panaszkodik, vegye a fáradságot, és menjen el egy szemorvoshoz. Lehet, hogy amíg azt hitte, hogy ő egészséges két szemmel bír, a valóságban ő is szenved a szereolátáshoz köthető betegségek valamelyikében.

Pár ajánlott link:
Sztereolátásról a DrInfo.hu oldalon
A The Morning News oldalán megjelent leírás arról, hogy derült ki egy embernél az, hogy sztereovak, és hogy kapta meg a sztereolátás képességét egy műtét által úgy, hogy egész addigi életében sztereovak volt (angol nyelvű)

Hirdetés

Hirdetés

Copyright © 2000-2019 PROHARDVER Informatikai Kft.