Gondolom, nem én vagyok az egyetlen, akit gyerekkorában rabul ejtett a Super Mario Bros játék. Mindig szerettem volna játszani Tibi bácsi címben említett játékában, de valahogy sosem került rá sor. (Azok kedvéért, akik nem ismerik, vagy nem emlékeznek rá: ez egy betelefonálós játék volt, a TV képerrnyőjén futott a Mario játék, és a telefon gombjaival lehetett irányítani. Csak az első pályát kellett végigvinni, akkor már nyertél.)
Felháborító módon saját Nintendom sem volt. Anyukám nem engedte, mert azt mondta, ha lenne, mindig azzal játszanék. Nem tévedett nagyot A barátnőmnek volt gépe, nála játszottam sokat, de érthető módon ő már kicsit unta, és sokszor nem is mertem neki előhozakodni vele, miért is jöttem
Macerás is volt összedugni a tévével, és sokszor "hangyállot" a kép, akármit is csináltunk. De ez nem rontott az örömömön.
Talán arra is emlékeztek, hogy a búcsúkban, piacokon lehetett venni játékkazettákat hozzá. Nem tudom, kinek mennyire váltak be ezek, de az biztos, hogy amiket mi vettünk, azoknak a fele nem működött, ami meg mégis, azokon rettenetes, játszhatatlan játékok voltak megtalálhatóak.
Ami miatt ez a bejegyzés született, az az, hogy találtam egy oldalt, ahol az akkori népszerű Nintendos játékokkal lehet játszani, ráadásul letöltés nélkül, szóval azonnal. A Super Mario - Rejtély című írás topikjában már linkeltem az oldal címét, de így, egy külön írásban megemlítve -azt gondolom- nagyobb az esély rá, hogy többen felfedezzék.

Voda Buborék című írása adta az ötletet, hogy figyelmetekbe ajánljam az alábbi linket:
[link]
Pihentagyú mesék arra az esetre, ha unatkoznátok, vagy amúgy is fáradt elméteket szeretnétek tovább zsibbasztani

Nyálas- nem nyálas, Megasztár ide vagy oda, ez az egyik legszebb szám, amit valaha hallottam.
[link]
Egyébként Magdi nem a kedvencem, bár maximálisan elismerem a munkásságát, nem kifejezetten szoktam őt hallgatni.
Ákost meg nem akarom isteníteni, úgyhogy most hagyom abba