Ma délelőtt, midőn a megyei napilap internetes oldalát böngésztem, furcsa indíttatástól vezérelve megnéztem az ugyanott található partyfotó (bulifotó) galériát is.
Bár néhány éve már nem járok a partyfotózás látókörében szereplő helyekre, gondoltam hátha találok pár ismerős arcot a képeken. Nos, hibáztam.

Ahogy az első galériát (kb. 30 fotó) megnéztem, valahogy beszippantott a dolog és kínos vigyorgással illusztrált szörnyülködés lett rajtam urrá. Egyre mélyebbre süllyedtem, s mire felocsúdtam, már vagy 500 képet néztem végig.
Talán az vezérelt, hogy nem akartam úgy tovahaladni, hogy egyetlen szép lányt se lássak...
Szubjektív tapasztalataim, kételyeim, megállapításaim következnek, tessék kapaszkodni:

Hihetetlen, hogy milyen mennyiségű ronda arc van.

Jó, jó, ez így elég erős megállapítás, de akkor is ez volt a benyomásom. Sőt, a szebbik nem a csúnyább. De állítom, hogy a képeken szereplő kisfiúk/faszik kinézete és a lánykák/nők közt zongorázni lehet a különbséget. Nincs rá magyarázat.

25 éves vagyok, Párom 21. Győrben élünk. Régóta gondolkoztunk már azon, hogy összeköltözünk, de lehetőségünk csak albérletre lett volna, azt pedig mindketten kidobott pénznek ítéltük. Szerettünk volna saját lakást, sőt leginkább házat, de ehhez nem voltak meg a feltételek. A kezdő lökést és alaptőkét szüleim adták 2006 őszén, öröklés miatt (illetve annak értékesítése nyomán) 2,4 millió forintot tudtak lakásvásárlása adni. Ekkor komolyabban elkezdünk Kedvesemmel nézelődni. Az tisztán látszott, hogy ház ebből nyilván nem lesz, és akárhogy sakkoztunk a pénzzel és az egyéb támogatási lehetőségekkel, mint önkormányzati hitel vagy éppen szocpol, az új lakás vásárlásáról is le kellett mondanunk.
Illetve voltak elérhető árú új lakások (persze nem nagyok), de azok sajnos Győr külső részén voltak, ahonnan a munkábajárás, de legfőként a késő esti hazajárás – a párom vendéglátásban dolgozik – nem megoldható.
Így abban maradtunk, hogy egy lehetőleg 8 millió forint alatti 49-55nm-es, 1,5-2 szobás panellakást veszünk. Bújtuk minden nap a Bazárt, a helyi lapot, az internetet. Persze 8 millió fölött nagyobb volt a választék, alatta alig. Aztán hirdettek egyet 7,2 millióért. Megnéztük. Borzalom volt. A nyolcadik emeleti lakás legnagyobb baja a régi fa ablakok voltak, amik olyan mértékben voltak elvetemedve, hogy a tok mellett ki lehetett látni az utcára. A belső ajtókat pedig mintha baltával hasogatták volna korábban. Ilyen plusz költséget, mint ablakcsere (majd fél millió) nem akartam bevállalni, ennyit az árból pedig az eladó nem engedett volna.

Tovább keresgéltünk, megnéztünk egy 8 millióst még, de azzal nem foglalkoztunk érdemben. Később megnéztünk egy 7,5 milliós 55 négyzetméterest. Viszonylag jó állapot, műanyag ablakok, öröm, hogy jó lesz ez nekünk. Aztán mikor mentem volna megegyezni az eladó nénivel, közölte, hogy ő csak január-február környékén tud kiköltözni. Abban maradtunk, hogy majd hív.
Jó lett volna az a lakás. Persze jól fel kellett volna újítani, de ez be volt kalkulálva.
Így tovább nézegettük az újságokat, mígnem a Párom rábukkant egy 7,2 millióért árult, műanyagablakos 53nm 4. emeleti lakásra. Szombati újságban volt a hirdetés, de csak kedden találtuk meg, így nem nagyon bíztam benne, hogy megvan még. 7,2 millió nagyon jó ár. De szerencsénk volt, még nem kelt el. Délután már meg is néztem a lakást és annyira megtetszett, hogy ki is jelentettem: Megveszem! Ez a nap volt 2006. október 3.

Az eladó bácsi és a húga elmondták, van még érdeklődő, de péntekig adnak választ. Letörtem, mint a bili füle. Biztos voltam benne, hogy ha lesz készpénzes érdeklődő, neki adják el, és nem nekem, aki hitelből próbál ügyeskedni.
Aztán pénteken felhívtak: Nekünk adják el! Nagyon boldogok voltunk. Ezt követően megegyeztem ungawa fórumtárssal, hogy intézze ő a banki ügyleteket. Ungawa már ezt megelőzően is sokat segített nekem is, másoknak is a Lakáshiteles topikban. Elmondta, milyen papírokra lesz szükség. Következő hétfőn, október 9-én már a hivatalokat jártam papírokért, és megegyeztem egy ügyvéddel is. Csütörtökön meg is írtuk az adásvételit és kifizettem 1,1 millió forint foglalót. További 300ezret a hitel jóváhagyásakor akartunk kifizetni, a többit (5,8m) pedig OTP-s svájci frankos fészekrakó hitelből.
Az adásvételi megkötését követő héten ungawa eljött hozzánk és kitöltöttük a banki papírokat. Innentől mindent ő intézett banki vonalon. Ezer hála neki.

Október 27-én jött a jó hír; jóváhagyták a hitelkérelmet, mehetek szerződést kötni a bankkal. Ez november 9-én történt meg. Borzalmasan unalmas dolog egy órán keresztül hallgatni, ahogy a közjegyző felolvassa a több oldalas szerződést. De a szabály az szabály. Még aznap kifizettem a maradék összeget az eladóknak.
Következő hét elején rendeztem a maradék papírokat és november 17-én az eladó kezéhez kapta a pénzt a banktól. Nagyon boldogok voltunk a Párommal. Nem hittük volna, hogy ilyen hamar lezajlik az egész ügylet. Kezdetben már annak is örültünk volna, ha egyáltalán a 2006-os évbe beleférünk. Aztán persze jó hogy így esett, mert már decemberben törlesztenünk kellett és így további 4 évig adókedvezményben részesülünk. Ez a lehetőség az idén hitelt felvevőknek már megszűnt.

Minden készen volt tehát, hogy birtokba vegyük a lakásunkat. Újabb célt tűztünk ki. Karácsonyig beköltözünk! – mondtuk. A kulcsokat a lakáshoz november 30-án kaptuk meg, ekkor költözött el a bácsi egy idősek otthonába. Milyen kicsi a világ, a barátnőm édesanyja épp ott főnővér. Így a még érkező postát könnyedén tudjuk továbbítani.
A kulcsok „megkapását” megelőzően édesapám és én már komoly háttérmunkát folytattunk, hogy az év utolsó hónapjára megszervezzük a felújítást. Kedvesemmel jártuk az üzleteket, áruházakat, bútorokat, műszaki cikkeket, csempéket, anyagokat néztünk és vettünk.
A sok-sok cipekedésben hathatós segítséget nyújtott a Kedvesem szüleinek kis Fiat Puntója. Hatalmas mennyiségű árut mozgattunk meg vele, de jól bírta.
Az első decemberi hétvége a lakás kicsomagolásával telt. Csempeleverés, járólap, műpadló felszedése, tapéta leáztatása.


Ekkor még nem sejtettem, hogy valaha így fog kinézni a nagyszoba:




A burkolók december 4-én (hétfő) vonultak fel és pénteken végeztek is a fürdő, a WC, a konyha és az előszoba csempézésével, járólapozásával. Velük párhuzamosan apósjelöltem a vizesblokkokat tette rendbe, míg a villanyszerelő ismerős a régi kapcsolótábla és egyéb villanyos dolgok cseréjét végezte el.


Ilyen lett a fürdőszoba




A 3 fős festő brigád 11-én kezdett neki, péntekre ők is megtették a magukét, új festés, mázolás és tapéta mindenütt. Másnap, azaz szombaton ismét a burkolók jöttek, hogy a kisszoba és a nagyszoba parkettáját felcsiszolják, lelakkozzák. December 18-án hétfőn ők is készen lettek. Szombat és vasárnap is dolgoztak, hogy időben kész lehessünk.
A következő két nap a szellőztetésé volt, mert a lakk szaga miatt nem lehetett megmaradni a lakásban.

Végül eljött a nagy nap. 2006. december 21-én összecsomagoltam mindenemet ami szüleimnél volt és átköltöztünk az új helyre. Eszeveszett tempóban raktam össze a lapraszerelt Kikás bútorokat, hogy a dobozhalmazból lakható szobák legyenek. Aznap már ott aludtunk, valahol a nagyszoba közepén, ahova a matrac befért.
Pénteken folytatódott a bútorasztalos szakkör és a rendrakás. Kedvesem cuccait szombaton hoztuk el tőlük. Pakolás és pakolás. Este megérkezett a fenyőfa is.
Vasárnap, azaz december 24-én még mindig pakoltunk. Aztán délre végeztünk. Az ünnepi ebédet és a délutánt már Párom szüleinél az estét pedig az én szüleimnél töltöttük. Este kilenc óra felé értük haza. Nekiláttunk a korábban vásárolt díszek és a szaloncukrok kötözéséhez. Jól elbíbelődtünk vele. Elkezdtük díszíteni a fát és 24-én, valamivel éjfél előtt ott álltunk az első, közös karácsonyfánk előtt, a vadonatújjá varázsolt saját, közös lakásunkban. Hulla fáradtan.
Mondhatni rekord idő alatt vittük mindezt végbe. Azóta is élvezzük az életet a mi kis kuckónkban.


A karácsonyfa mellől nézve




Pirostapétás kisszoba (háló) a mindent elnyelő komóddal...




...és a polccal




Ez tehát a mi lakásvásárlásunk és felújításunk története. Biztos sok kisebb és nagyobb részlet kimaradt belőle (mint pl. hogy miért nincs viszont még kész a konyhabútorunk), de az önmagában is egy hosszú történet. Most januárban az is meglesz azért.

Gondoltam, sok itt a fiatal, hátha érdekel másokat, hogyan alakul az ilyesmi. A lakásfelújítós topikban többször érdeklődnek költségek, árak iránt, ezért összeszedtem, milyen költségeink voltak a lakás felújításakor. Igyekeztem mindent belevenni, amire csak költeni kellett.
Mint említettem egy 53nm panellakást vettünk az első tulajdonosától. A lakásban az elmúlt 15-20 évben nem volt semmiféle felújítás, leszámítva, hogy vadiúj műanyagablakok lettek beszerelve nemrég. Ez tehát a kiindulási állapot.

Felújítás:
Tapéta (nagyszoba+hall, kisszoba, előszoba): 20240,-
Járólap, csempe, csemperagasztó, fugázó (konyhában, WC-ben 1,6m magasságig, fürdőben 2m-ig van csempézve, járólapos a konyha, az előszoba, a fürdő és a WC): 139038,-
Parkettához új szegélyléc (42m): 14700,-
Tükör a fürdőbe: 3399,-
WC ülőke (bambuszból): 4999,-
Beépített szekrényekre fogantyúk (7db): 1393,-
Új acél bejárati ajtó (szereléssel): 90800,-
Csempézéshez élvédő (1 szál): 390,-
Burkolás (csempe, járólap) munkadíja: 63000,-
Festés munkadíja (glettelés, tapétázás, ajtók mázolása, plafonok, illetve WC, fürdő és konyha falak festése, tapétán kívül minden anyagot a festő hozott): 182000,-
Parkettacsiszolás (két szoba, összesen kb.:36nm, minden anyagot a mester hozott): 65000,-

Szűken véve ezek a felújítási költségeink. A villanyszerelési munkák illetve a fürdő-WC teljes felújítása (WC csésze, falba épített tartály, új mosdó, kád, csaptelepek) nincs benne, azokat Párom édesapja szerezte illetve szerelte be, míg a villanyszerelést is ismerős csinálta, ő hozta a villanykapcsolókat, konnektorokat.

A fentieken felül, hogy beköltözhessünk műszaki cikkek, bútorok és egyéb apróságok, kiegészítők is kellettek.

Bútorok, kiegészítők:

Konyhaszék (2db): 13800,-
Függönyök (karnis, csipesz, sima és sötétítő, minden kütyü, varrással): 53365,-
Rugós, kihúzható kanapé: 83900,-
Üveg dohányzóasztal: 24900,-
Fenyő polc: 15990,-
Bútorlap (akasztóhoz, 20X80 centis): 869,-
Csavarok: 300,-
Akasztók: 1996,-
Lámpa: 3999,-
Nappaliba „szekrénysor”, azaz vitrinkombináció: 99800,-
Gardróbszekrény: 59800,-
Komód (6 fiókos, jó nagy): 39900,-
Relax székek (2db): 15000,- (még nem érkezett meg)
Konyhabútor: 180700,-


Nappali bútor:




Műszaki cikkek, egyebek:

Mixer (Tefal): 6790,-
Vasaló (Tefal ez is): 5999,-
Dugvilla (hosszabbítóhoz kellett): 598,-
Foglalat: 199,-
Porszívó (Saturn nyitási akciós electrolux): 4990,-
Mikro (grilles, samsung): 17990,-
Hűtőszekrény (alulfagyasztós, Gorenje): 94990,-
Mosógép (felültöltős Indesit): 67990,-
Lámpa (4-es szpot): 8990,-
Lámpa (3-as szpot): 3549,-
Lámpa (fürdőszobai): 1199,-
Lámpa (1-es szpot): 999,-
Lámpa (előszobába): 3199,-
Lámpák (fénycsöves konyhai és fa karimás ufó): 9826,-
Izzók: 160,-
Izzók: 640,-

Hát ilyen számlákat tudtam kézbe venni számadáskor. De ahogy fentebb leírtam, a fürdő és WC berendezését nem mi fizettük (a kád, a mosdó, a szekrények, a törölközőszárító, a wc csésze, a spéci tartály és a kiegészítők értékét munkadíjjal körülbelül 160000,- forint), sőt, a gáztűzhelyt is ajándékba kaptuk, bolti ára annak kb. 73000,- Ft.
A villanyszerelés munkadíját – ha nem ismerős csinálja – 20000,- forintnak tippelem, a kapcsolók konnektorok, egyebek pedig úgy 20000,- Ft-ot tehetnek ki.
Ezen felül a költözésnél fizettem a fuvarosnak 6000,- forintot (1 óra, két rakodóval), meg még biztos volt egy jó 15-20ezer forintnyi apróság (csavarok, csappantyús zár a beépített szekrényekhez, kilincsek, új bevésőzár a fürdőszoba ajtóhoz, egyebek), amikre nem emlékszem és amikről talán számlám sincs.


A ''jégkocka'' (Ice Cube) fantázianevű gardrób




Mindösszesen tehát 1,6-1,7 millió forint értékben rendezkedtünk be. Ebbe már beleszámoltam azokat a lakásfelszereléseket, konyhacikkeket is, amiket évek óta gyűjtögetünk. De azért a hűtőt is meg kell tölteni valamiből. Ezt Kedvesem szülei intézték, feltankoltak minket minden földi jóval.

Biztosan ki lehet hozni ennél kevesebből is és jóval többől is egy felújítást. Nem törekedtünk arra, hogy mindenből a legolcsóbbat vegyük, de játszani kellett a keretekkel. Ha valamiből drágábbat vettünk, mint amit előirányoztunk (pl.: hűtőszekrény), akkor más termékeknél annak többletét meg kellett spórolni (csempe). Természetesen spórolni csak okosan érdemes. Egy olcsóbb mosógép lehet hogy egy év alatt elpazarolja az olcsóságát. Egy túl olcsó kanapét (szivacsost) nagyon hamar kiülhet az ember. De súlyos döntések ezek, tudom. Hiába éri meg valami nagyon, ha egyszerűen nincs rá pénz. És indulásnak egy olcsóbb műszaki cikk, vagy bútor is jó lehet, aztán majd cserélődik, ha jól mennek a dolgok.
Igazán spórolni a nagy tételeken lehet, mint munkadíjak, burkolóanyagok és műszaki cikkek. Érdemes több szakembert is megkérdezni az árakról és okosan választani mondjuk csempét.

A csapongó stílusért elnézést, de fórumhozzászólásnak indult, aztán csak hízott, hízott és így lett belőle írás.
Remélem, hogy ezzel adhattam némi információt, vagy irányszámokat azoknak, akik ott tartanak, ahol én tartottam 2006 októberében.
Kívánom, hogy mindenkinek akkora boldogságot okozzon az első lakása, mint amekkorát nekünk okozott.


erdey_a