Egy hideg karácsony este volt. A házak szinte mindenütt ki voltak díszítve, sok helyen a karácsonyfa fénye is kilátszódott az ablakokon keresztül. A utca kietlen volt, részint a közelgő ajándékbontás, részint a szokatlanul erős, hideg szél miatt, szenteste amúgy sem szoktak az emberek az utcán sétálgatni. A távolban lassan mégis egy férfi körvonalai rajzolódtak ki lassan. Nem nézelődött, csakis maga elé nézett, mintha az útjának meghatározott célja lenne, lépteinek határozottsga is ezt sugallta. Kezében egy félig szívott cigarettát tartott, néha rárősen szívott egy mélyet belőle, mintha ezzel is védené magát a hideg szél ellen. A férfi magas termetű volt, fekete ruhát viselt, arcát csuklya takarta el, arcvonásai nem látszottak az utcalámpák gyér fényében. Kezei és lábai már le voltak fagyva a sok gyaloglástól, de nem törődött vele, hiszen már nem sok van hátra és eléri célját. Egyszer csak csak megtorpant egy ház előtt. Az éplület átlagos épület volt, azt leszámítva hogy az utca többi házához képest nem viselt cifra díszeket és néptelennek tűnt, csupán az egyik emeleti szoba ablakában látszódott némi világosság. A férfi ezt a pontot nézte hosszú időn át, mintha arra várt volna hogy bent megmozdul valaki vagy valami Néha tényleg úgy látszott mintha valami megmozdult volna, de nem, csak a képzelete játszott vele. Csalódottan sóhajtott egyet, majd fémes kattanás hallatszott, ismét rágyújtott egy cigarettára. Gyorsan, élvezet nélkül szívta, mintha ideges lenne. Miután hosszú percekig nem mozdult semmi a házban a férfi egy kis, gondosan becsomagolt csomagot húzott elő kabátja zsebéből. Arcán mitha egy mosoly árnyéka suhant volna át, aztán ismét visszatért a helyére a közömbös, kifejezéstelen tekintet. A csomagot letette az ajtó elé, magában boldog karácsonyt kívánt, majd amilye gyorsan jött, tovább is ment az ellenkező irányba. Egy padot keresett, hamarosan talált is egyet az egyik kisebb tér sötét sarkában. Üveges tekintettel nézett maga elé, kezében újabb cigaretta füstölgött. Légzése ismét nyugodt volt, megtette amiért jött. Fél óra szótan merengés után ránézett az órájára, és mivel úgy látta hogy ideje már indulnia, elsétált a haza vezető út irányába.