Hirdetés

Mini-ITX Home szerver fejlesztése – AMD E350-ről Intel G3220-ra ugrás

ALAPOK

Van itthon egy mindenes kis gépem, ami majdnem állandóan üzemben van, halk, kellően gyors és keveset fogyaszt. Amolyan szerver féle az alábbi paraméterekkel:

- Ház: Codegen MX31
- Lap+proci: Asrock E350M1 2x1,6Ghz integrált procis AMD Brazos
- Tárhely: 640GB 2,5” Toshiba
- Memória: 6GB DDR3 (az egyik LP, mert az Ötzi alatt csak az fér)
- Tápegység: PicoPSU 120W + 120W Toshiba notebook tápegység
- Hűtés: Hátul a házon egy Coolink Swif 80-as szélkerék, ami befelé fúj. Előtte közvetlenül egy Alpenföhn Ötzi, amin átviszi a levegőt, ez hűti a procit félpasszívan
- Szoftver: Ubuntu Linux 12.04 LTS

Eddig használtam torrent szervernek, nas-nak, ftp kliensnek, és ezekre a feladatokra tökéletesen ideálisnak is bizonyult, azonban felütötte a fejét egy új igény, a Minecraft szerverünk is futhatna róla. Korábban ehhez béreltünk egy teremben lévő gépet, viszont az nem csak állandó költség, de kevésbé személyre szabható, néha tőlünk függetlenül is elérési gondjai vannak, és ami a legfontosabb, nincs meg az élmény, hogy én raktam össze.
Eddig jó, viszont az új igény már meghaladja a kis gépem képességeit: ha többen játszunk, már korlátozni kell a látótávolságot és többségében egy helyen kell tartózkodni a játékban, mert ha valaki bóklászik, a generálás elviszi az összes erőforrást és a szerver elkezdi az embereket ledobálni.

(régi konfig)

Hirdetés

FEJLESZTÉS

Az a fajta ember vagyok, aki lesi az alkalmat, hogy újra szétszedhesse a gépét, így hát nyomban felkerestem a mini-itx-es topikot PH-n és tanácsot kértem, merre bővítsek. A tippet hamar meg is kaptam és apróról gyorsan sikerült is begyűjteni az új cuccokat, így a konfiguráció az alábbira változott:

- Ház: Codegen MX31
- Lap: MSI H81I
- Proci: Intel Pentium G3220
- Memória: 8GB DDR3 1600
- Tárhely: 60GB OCZ SSD + 640GB 2,5” Toshiba
- Tápegység: FSP Hexa 400+
- Hűtés: A Swif bent maradt, befelé fúj, mert a táp 12-es ventivel rendelkezik, ami mindenképpen a pc-térből fog szívni kifelé. A procin a gyári fordulatszám vezérelt veszélyes hulladék, ami idővel a hangjával arányosan egyre messzebb fog repülni.
- Szoftver: Ubuntu Linux 15.04 szerver kiadás

Az átépítéskor azért ütköztem pár nehézségbe. Az első a táp volt, mert a Pico-t nem akartam lecserélni, de nincs rajta CPU 12V és az ATX is csak 20 Pin-es, el se indította a gépet. Ideiglenesen belekerült az otthon kallódó FSP, ami kicsit overkill, de ha lesz időm, elbíbelődök egy 12-es ág felforrasztásával a Pico-ra, mert szerintem úgy már menni fog azzal is.
A második a doboz összecsukása, mert ez a táp nem moduláris és a rengeteg bazihosszú, jelen esetben tök fölösleges kábelt valahová el kellett rejteni, hogy a szellőzésben se okozzanak gondot. Már-már ott tartottam, hogy levágom őket, de ez egy új táp garanciával, csak tartalékba vettem, kár lenne érte. Végül sikerült megoldani:

(kábelezés)

Harmadikként éppen a Linux hagyott cserben, ugyanis a 12.04-es verzió, amit használtam, nem ismerte a H81I alaplapi hálókártyáját, így a 15-ös Szerver verzióra kellett frissíteni.

KÉSZ A GÉP

Az egyik nagy aggodalmam a teljesítménnyel megnövekvő fogyasztás volt, így aztán azonos körülmények között lemértem a régi és az új konfigurációt, melyet az alábbi táblázat taglal:

(off – kikapcsolt gép áramfelvétele, idle – indítás után a megnyugodott rendszer üresjárati felvétele (Win7), full – prime95 blend teszt alatti fogyasztás (Win7))

Állati jól látszik, hogy a 400W-os FSP nem éppen hatékonysága csúcsán dolgozik, szemben a Picoval, valamint a fogyasztási arányok a Pico-ra nézve is bőven vállalhatóak lennének, így érdemes lenne átbütykölni és visszaépíteni a gépbe. Egyébként ez a típus (Minibox.com-os) a 12-es ágán tartósan 6, hirtelen pedig 8A leadására képes, ami 70W normális megengedett terhelést jelent. A 2,5-es vinyó ilyen téren jó választás, mert nem a 12-n eszik, a proci pedig sosem fog annyit enni, hogy megizzadjon a rendszer.
Ezek az értékek még vállalhatóak folyamatos üzemre, így az ez irányú aggodalmaim elillantak.
Rendben, a rendszer összeállt, ismerjük a fogyasztást, most nézzük, hogy közel ugyanannyi áramért cserébe mit kapunk:

(CPU-Z Bench)

KONKLÚZIÓ

Álmomban sem gondoltam, hogy ennyit fejlődött az alsóház. Összevetésképpen betettem a táblába az asztali procimat is (FX8320), és egy szálon még azt is kenterbe veri. Egyértelműen megérte a csere.
Vagány kis gép lett, a torrent (természetesen 100+ linux disztrót osztok) az MC szerver mellett meg se röccen, a 100-as Digi nettel minden hasít. Egyedül a DDNS+port forwarding nem akar működni 5 nap beleölése után sem, de ez már egy másik történet és nem a gépet érinti. Addig linuxos hamachi segít a bajban.

(a helyén)

RIZS

Ezt már csak akkor olvasd el, ha nagyon unatkozol…
Ez az első Intel procim, ha így belegondolok és kellemes meglepetés volt. Bár szerettem volna alulfeszelni, erre ennél a lapnál nem találtam lehetőséget.
Illetve még a Pico átalakítása is várat magára, hogy használni tudjam. Egy 10cm-es CPU táp hosszabbítóból akarom levágni az alaplapi csatlakozó részt és vagy ráforrasztani a Pico bemeneti oldalára, ami közvetlenül a notebook tápból kapja a kraftot, vagy a Picon megkeresni a 12-es kimenő forrasztást és onnan levenni a delejt. Előbbinél az a gond, hogy a Pico Wide inputos, azaz 12-től 25V-ig kaphat feszkót, a tápom pedig 19V-os, tehát cserélni kellene és szigorúan csak 12-est lehetne használni hozzá a jövőben. A másik verziónál már nincs ilyen megkötés, de cserébe a Pico 12V-os ágát (max 6A) terheli meg. Utóbbi jobban tetszik, mert előbbivel könnyen ki lehet nyírni a lapot, ha az ember elfelejti.
Az pedig, hogy közel nyolcszoros teljesítményt kaptam alig magasabb fogyasztásért, csak hab a tortán. Persze nyilván egy bench nem bench, de úgy vélem, az arányokat ez is jól mutatja, mélyebben pedig kár lenne elmerülni a témában, mert engem már meggyőzött.

Még van hozzászólás! Tovább