2022. október 7., péntek

Gyorskeresés

Az élet fintora.

Írta: |

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]

Még az egész általános iskolában kezdődött . Volt egy srác aki jóval az átlagnál lejjebb teljesített . Ez abban mutatkozott meg hogy még ötödikben is dadogásról szólt az olvasása vagy énekórán nem tudta eltapsolni a ti-ti-tát. De mielőtt félreértés esik , sose volt bántva ezért . Igazából ő egészítette ki a csapatot . Utcabeliek voltunk össze jártunk sátrat építeni , bejárni a város melletti erdőket vagy az utca végén elő bácsinak borsót törni az orra alá.
A kis nyezege ,szemüveges srác aki csillogó fogszabályzójával sok viccet ismervén az esős napokon fakadásig hozta tudomasunkra hogy nincs miért szomorkodni.

Majd a tanév végén eltűnt . Gondoltuk elmentek nyaralni. Aztán hatodik osztály elkezdésekor tudomást szereztünk hogy bizony nem lesz tovább velünk ugyanis elköltöztek .
Furcs volt naponta az utcában a házuk előtt mindig elmenni és rájönni hogy az egyik legkedvesebb pajtásunk nincs velünk .
Ahogyan telt az idő , úgy kopót róla az emlék is.

De ezzel nincs vége , napjainkban avagy múlt héten unokatestvérem megkért hogy segítsek neki pár dolgot elvinni a céghez . Nagy szervezeti változások vannak náluk. Meg jött egy új CEO.
Parkolóhoz érve jöttek a kollégái hogy segítsenek , szemem sarkából ment be az épületbe egy elegánsan öltözött , átlagnál jóval magasabb sportos egyén , kérdeztem is a többiektől hogy ő nem is fog segíteni ?
Mire jót kacagtak hogy biztosan nem, hiszen ő itt a “nagy kutya” House.
Ezzel el is engedtem a dolgot.
Másnap én vittem dolgozni “uncsitesomat” és szóbakerült a főnöke, hogy mennyire egy Dr.House stílusa van , de nagyon nem vettem komolyan , hiszen mindig azt szidják az emberek ahol éppen ott dolgoznak az esetek nagy részében .
De furcsa fordulat a nevénél kezdődött, elég ritka név nem sűrűn hallani , magam is csak kétszer ha halottam életemben , eszembe is jutott a gyermekkori pajtás.
Céghez oda érkezve mellénk is be parkolt egy autó és mondta az uncsitesom na itt van House!
Átnézek az autóba és nem látom az arcvonásán hogy ő lett volna a volt utcabéli .

Elköszönünk egymástól , közben megszólal a telefon , milyen irónikus az én főnököm keres .
Mobilt letéve valaki bekopog az autóm ablakán , hát ez House! Vajon mit akarhat tőlem ?
Lehúzom az ablakot , felnézek rá és kérdem hogy mit tetszik ?
Mire ő elmosolyodik és a nevemen szólít , ... majd ezt mondja -hát nem ismersz meg? Nem én!
Erre jót kacag majd bemutatkozik és hozzá tesz egy szót amit csak mi tudhatunk gyerekként anno és vagy millió éve nem halottam “Lanti” .
Ez csak ő lehet! Nem akartam elhinni hogy a kis nyezege gyerekből mi lett.
Majd beinvitált hogy tartsak vele és beszéljük meg mi történt ennyi idő után velünk . Aminek eleget is tettem.
Folyamatosan mosolyog és csak mondja és mondja , nem akartam illetlen lenni és megszakítani . Nem is kellett kérdeznem , inkább ő volt az aki kérdésekkel bombázót mondanivalója után .
Beismerem utólag nagyon jó volt , nagyon sok régi emlék tört felszínre . Meg az hogy a történetem kezdetén írtam hogy tudását tekintve , most ő egy hatvan fős mérnöki csoport vezetője és igazgatója .
Külalakját tekintve pedig felismerhetetlenül megváltozott. Miért fontos ez? Nem fontos , csak megmutatkozik az idő múlása és hogyan megtud változni egy ember akiből nem néztünk volna ki hogy mire is lesz majd képes .
Ahogyan telt az idő megfogalmazódott bennem hogy nem értem hogy miért hívják a cégnél Housenak.
Hiszen nem ezt látom magam előtt . Egy felszabadult személy ül előttem akiből néha felszínre lép a gyerekkori éne akit én ismerek.

Amellett pedig nem mehetek el hogy meg ne említsem hogy a munkatársai hogyan néztek minket , az igazi emberi csodálkozó tekintet. Vajon ők most láthatják így először ? Talán én váltottam ki ? Nem tudom.

Történetem befejező szakahához érve fúra visszaolvasni a sorokat , de az egészben csak azt látom hogy visszakaptam egy régi barátot aki új . Akivel újra kezdjük a régen megszakított élményeket és újabbakal gazdagodjunk.

Hozzászólások

(#1) batyuska100


batyuska100
senior tag

Van nekem is egy hasonló ismerősöm, aki még 7.-be tűnt el.
Ő nem ugyan abba a középiskolába jelentkezett, mint én, de egy évvel kséőbb találkoztam vele.
Ugyan úgy én nem ismertem fel, amikor hazaértem akkor írt rám Facen, hogy ugyan oda fogunk járni (2015)
De nem minden szép és jó.
Óvodában, nagycsoportos voltam és volt egy gyerek aki 3 házzal lakott tőlünk, ezért a legjobb barátom volt. Egyszer még ugyan abban az évben (2006) jelentek meg az édesanyjával, hogy kiköltöznek németországba :(
Ezek után soha többet nem találkoztunk, a házukban még azóta is megy a riasztó, szerencsére nem törtek még be.
A 2. ilyen ember 4. osztályban tűnt el az életemből. Az úgy kezdődött, hogy átiratkoznak egy másik iskolába, a szomszéd faluba. Oké, akkor még tartottuk nagy nehezen a kapcsolatot, de egyszer csak nem akart többet válaszolni. Akkor felkerestem (már 6.o ban) ,de a házukban már más lakott.
A 3. ember az a legszomorúbb. Ő csak 1 évvel idősebb, mint én, szinte együtt nőttünk fel, 2013-ban voltam nála utoljára.
A szomszédban lakik. Átmennék hozzá, de már nem tudom, hogy hogy fogadna, meg a vírushelyzet miatt se megyek sehova jóformán. Írtam neki mindenhol, bejelöltem, de magasról tesz rám. 13 évnyi barátságot így kidobni az ablakon...
Lehet hogy én rontottam el valamit?
Lehet, amikor átmentem hozzá, akkor csak feltartottam?
Mert mindig kérdeztem, hogy mit csináljunk, akkor ilyen nagyon unott hangon, unott fejjel vagy azt mondta, hogy bújócskázzunk, vagy labdázzunk.

(#2) Luck Dragon válasza batyuska100 (#1) üzenetére

Ahogyan idősebbek leszünk úgy másképpen látjuk a világot, másképpen látjuk azt is hogy kire lehet szükségünk. Ebbe beletartozik a barátok is, mert azt megválasztható de a család nem.

A káosszal teremtek rendet. Philips & TPvision primary visitor. Philips Design line.

(#3) batyuska100 válasza Luck Dragon (#2) üzenetére


batyuska100
senior tag


Itt vagyunk ketten, ő 1,5 éves volt, én még csak 5 hónapos :) (2000)

(#4) flymi


flymi
addikt

Számomra vannak kollégák, távoli ismerősök, szomszédok, volt osztálytársak oszt kábé ennyi.
Hogy mennyit vesztettem vagy nyertem azzal, h nem volt gyerekként kebelbéli jó barátom azt nem tudom és már nem is fogom megtudni.

batyuska100: csodagyerek lehettél ha 5 hónaposan már jártál. :U ;)

[ Szerkesztve ]

/// "A félelmet lazán arcul csapom és fricskát nyomok az orrára" (T.B.A) ///

(#5) Luck Dragon válasza flymi (#4) üzenetére

"" Hogy mennyit vesztettem vagy nyertem azzal, h nem volt gyerekként kebelbéli jó barátom azt nem tudom és már nem is fogom megtudni.""

Ezt önmagában egy külön témát felőle kérdés amire egyszerűen nehéz választ adni. De megpróbálom,szerintem sokat.
Azaz ha gyerekként tényleg egy jóbarátra teszünk szert és mind amellett sok élmény társul akkor egész életedben elkísér. Ami szerintem jó dolog.

[ Szerkesztve ]

A káosszal teremtek rendet. Philips & TPvision primary visitor. Philips Design line.

(#6) flymi válasza Luck Dragon (#5) üzenetére


flymi
addikt

Pedig falun nőttem föl, sok korombéli és idősebb srác volt akikkel összejártunk focizni, bicajozni, később számítógépet bütykölni stb, de a szó szoros értelmében barátom nem volt. Ami nem volt az nem hiányzik.

[ Szerkesztve ]

/// "A félelmet lazán arcul csapom és fricskát nyomok az orrára" (T.B.A) ///

(#7) Luck Dragon válasza flymi (#6) üzenetére

Mások vagyunk, másképpen látjuk. :)

A káosszal teremtek rendet. Philips & TPvision primary visitor. Philips Design line.

(#8) flymi válasza Luck Dragon (#7) üzenetére


flymi
addikt

Egyszer volt egy hasonló élményem egyébként. Lehetett vagy 10 éve, h Pécsen a busz pályaudvaron odajött hozzám egy srác és a nevemen szólított, kérdezte emlékszek-e rá. Gőzöm sem volt hirtelen, igazából azóta sem tudom de csak bólintottam, váltottunk pár szót (hogy s mint, hol vagy mit csinálsz) aztán ki-ki felszállt a maga járművére.
Gimiben az évfolyambelieket és az idősebbeket természetesen álmunkból felverve név szerint tudtuk, az utánunk érkezők közül csak azok nevét tudtuk akiét érdemes volt.

/// "A félelmet lazán arcul csapom és fricskát nyomok az orrára" (T.B.A) ///

(#9) batyuska100 válasza flymi (#4) üzenetére


batyuska100
senior tag

Bocsi, elnéztem a dátumot. Ez már 2001.
Csak a hónapokat néztem :U

(#10) flymi válasza batyuska100 (#9) üzenetére


flymi
addikt

;)

/// "A félelmet lazán arcul csapom és fricskát nyomok az orrára" (T.B.A) ///

További hozzászólások megtekintése...
Copyright © 2000-2022 PROHARDVER Informatikai Kft.