Már hosszú hónapok óta vannak olyan időszakok, amikor érzek valami nyomást a vakbelem tájékán. Néha erősebb, de általában gyengébb nyomás, ellenben eléggé irritáló tud lenni. Lehet, hogy el kéne mennem kivizsgáltatni, de annyira utálok orvoshoz járni.

Öcsém vakbelét most vették ki szombat éjjel. Teljesen váratlan volt. Azelőtt semmilyen jel nem utalt rá, hogy egyszer csak begyullad. Nála teljesen hirtelen jelentkezett a fájdalom szombat reggelre minden előzetes nyomás nélkül folyamatos intenzív hasfájás formájában. Este 6 körül el vitte muter a kórházba, 11-kor pedig már műtötték is.

Kérdeztem őt vasárnap reggel: Köszöni jól van. Ha nem lázasodik be, már Kedden délben elengedik. 6 hónapig semmilyen megerőltetőt nem művelhet az ürítésen kívül. Hogy az is könnyen menjen neki, sok rostosat kell ennie. Elmondása szerint nem szenved hiányt szinte semmiben, az orvosok, nővérek rendszeresen belátogatnak hozzá, beszélgetnek vele. Kicsit furcsának találom, mert annak idején, mikor én kerültem be valami hasmars miatt, nagy ívből tojt rám mindenki, nyugodtan lefordulhattam az ágyról.

Ezalatt a pár nap alatt legalább volt időm kipihenni a fárasztó agymenését. Egy biztos, jó darabig nem fog Melbourne Shuffle-t táncolni.

Az ő esetéből tanulva mindenképp elmegyek a dokihoz, amint lezártak mindenből félévre vonatkozólag.

UPDT 10.11.30.

Néha napján meg-meg sajdul. Múlt szerdán volt, hogy erős nyomást éreztem ott, de fél órán belül elmúlt.
A doki azt mondta anno a vizsgálat után, hogy akkor menjek vissza, ha már folyamatossá válik.

Peti