Gondoltam írok egy bejegyzést a vallásról. De inkább megtartom későbbre. Jobban össze kell szednem a gondolatokat.
Viszont találtam egy cikket, ami igen érdekes eredményeket produkált. Mármint nem maga a cikk, hanem amit írnak benne.
Amerikában készítettek egy felmérést miszerint arról kérdezték az embereket, hogyan reagálnának arra ha cáfolhatatlan minden kétséget kizáró tényeket tárnának eléjük ami ellentmond a vallásnak.
A téma az evolúció volt. Amit az amerikaiak nagy része nem hisz el.
Tehát tegyük fel, hogy egy időgéppel visszavisznek minket a múltba és amolyan gyorsított felvétel szerűen a saját szemünkkel láthatnánk, ahogy az ember kifejlődik a mai formájára mindenféle isteni beavatkozás nélkül! Azt hiszem ez eléggé minden kétséget kizáró tény lenne ha mindent a saját szemünkkel láthatnánk.
Na a lényeg, hogy erre az amerikaik 64%-a továbbra is azt mondta, hogy a vallást választaná. [link]
Ami szerintem vicc. Röhej. Mi ez ha nem elbutulás? Amikor a vallási mámor odáig fajul, hogy az ember még csak gondolati szinten sem képes elfogadni mást. Amikor azt feltételezzük hogy "tegyük fel" hogy a saját szemünkkel látjuk az evolúciót a valóságban(!), 64% akkor is azt mondná, hogy: "De nem az nem úgy történt. Akkor is Isten teremtette az embert a semmiből."
Hát mi ez? A valóság megtagadása, már nem hiszünk a saját szemünknek se? Hangsúlyozom nem arról van szó, hogy mindenféle vallást vagy hitet megtagadjunk. Csupán annyi, hogy nem Isten teremtette az embert a semmiből. Inkább megmaradni az álomvilágban ahelyett, hogy elfogadjuk a tényeket? Hol élünk? Merre viszi ez a fajta gondolkodásmód az emberiséget? Mert szerintem nem jó irányba.
Az rendben van, hogy hinni kell valamiben. Persze mindenki abban hisz amiben akar. Na de az, hogy józan ész és a saját szemünknek meg nem hiszünk? Az milyen dolog már?
Na hajrá ki mit választana miután a saját szemével is látta az evolúciót?
Dany007 oldala
