2022. október 7., péntek

Gyorskeresés

Filmkritika, a film amit minden F1 örültnek meg kell néznie: Rush - Hajsza a győzelemért

Írta: |

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]

Nagyon vártam ezt a filmet és nagy elvárásokkal ültem le elé, ugyan úgy mint a Senna film elé is, amiről írtam is egy bő lére eresztett blog bejegyzést korábban. Mivel szeretem a Forma-1-et és mérnöki vénám van (de nem vagyok technofóbiás), ezért nem csodálkoztam a felfokozott várakozásomon.

A zeneszerző Hans Zimmer, ez már önmagában is egy nivo a számomra, mivel őt (meg még néhány másik zeneszerzőt) nagyon kedvelem, vacak filmekhez nem szokta adni a nevét.

Chris Hemsworth (nem bírom megjegyezni a nevét) játszotta James Hunt szerepét. Öt már láttam 1-2 filmben, (Thor, Hófehérke és a vadász) szerintem nagyon jó választás volt fizimiskáját (nagyon hasonlít az igazi Hunt-ra), stílusát tekintve erre a szerepre, sőt tökéletes, bár picit aggódtam, hogy egy ekkora ember, hogy fog beleférni az autóba:) A régi korok F1-es autói, akkor még nem voltak annyira grammra kiméricskélve az autók mint most, és nem 1 régi versenyzőnek még pocakja is volt:)

A gondolom nem csak számomra ismeretlen Daniel Brühl aki Niki Lauda szerepét kapta, viszont még Chris Hemsworth-nál is zseniálisabb választás volt. Nem tudom, hogy az ő személyisége, stílusa milyen lehet alapból, és mennyire kellett megjátszania a szerepét, de nagyon passzolt ehhez a karakterhez.

Ha picit bele akarnák rúgni a filmbe, akkor azt mondanám, hogy kicsit csaltak a kosztümökkel, és inkább a 80-as évek felé vitték el a ruházatot. Az olyan jellemzők ruhadarabok mint a 70-es évek csőnadrágja nem igazán tűnt fel a filmben, mai szemmel talán ki is röhögnénk, de ez annak az időnek a jellemző ruhadarabja volt. A 70-es évek hangulata annyira nem jött át a filmen, de ezt csak utólag belegondolva tűnt fel, nézés közben nem. ÉeS ezt igazából nem csak a ruházatra értem, hanem szinte minden díszletre. Például a Senna filmben ami jó 10-15 évvel későbbi (80-as évek 2. fele) játszódik mivel alapvetően az egy dokumentumfilm eredetei felvételek vannak benne, a korhű hangulat sokkal jobban érezhető benne. Voltak részek amik elég korhűre sikeredtek, de a sok esetben olyan semleges miliöbe rakták a forgatást, hogy az akár a 80-as vagy a 90-es éveknek is megfelelt volna. De ezt tényleg csak utólag tűnik fel és a sztori annyira magával ragadó, hogy igazából ha észre is vesszük akkor sem foglalkozunk vele. Ez nem egy dokumentumfilm, teljesen mindegy az év, akár a 90-es években is játszódhatna. Még talán picit a számítógéppel megkomponált jeleneteket is jobban ki kellett volna dolgozni (baleseteknél), a felbontás se volt annyira nagy, és szemre a fizikai modellel is voltak gondok, de ne legyünk ennyire kukacosok.

Egyébként amit bemutattak, azon részek elég korhűnek tűntek, de utólag belegondolva tényleg viszonylag kevés dolgot mutattak meg a 70-es évekből. Tehát az utcai és a versenyautók rendben voltak, de valahogy a háttér rész hanyagolva lett. Hogy mondjam egy versenyautónak azért elég komoly kiszolgáló személyzete van, sok szerszám, apparátus, ezt valahogy minimalizálták. DE mint említettem, nem volt a film nézése közben hiányérzetem ezzel kapcsolatban, csak később átgondolva a dolgot nekem hiányzott a 70-es évek feeling. Igazából legfőképpen azért néztem meg a filmet, mert kíváncsi voltam a lassan 40 évvel ezelőtti F1-re, de technikai részt nézve ebből csak az autókat kaptam meg, a körítést csak nagyon pici mértékben. Természetesen érdekelt maga az autóba beépített technika is, bár erről olyan nagyon-nagyon sok szó nem eset a filmben sajna. A biztonságról, illetve a biztonság hiányáról is lehetett volna kicsit többet beszélni. Én talán néhány mondatban jobban elmagyaráztam volna, hogy a pilóta háta mögött közvetlen van az alumínium tank, ami nem éppen a rugalmasságáról híres, ha megpattan, csavarodik, kilyukad, akkor a kiömlő benzin egyenesen a forró motorra ömlik, és hát Lauda baleseténél is pont ez volt a helyzet. Kicsit elbliccelték a dolgot, mert pont Hunt mutatta be az autót ilyen téren, de tőle mit is várhattunk volna. Sokkal reálisabb lett volna ha Lauda teszi ugyan ezt. Fogok egy konyhai ollót az öklömbe, és egy alumínium tankot simán kilyukasztok vele 1 ütéssel, nem kell hozzá semmi extra erő. Bár a vérességet bemutatandó azért csak volt egy halálos baleset, aminél a pilóta fejét letépte a korlát, ez meg talán már picit erős húzás volt. Nem véletlen kerülik az ilyen korlátok beépítést a mai pályákon, mert egy ilyen ütközésnél a mai autók se tudnák megvédeni a pilótát. Nagyon jó a forgatókönyv, bár látszik, hogy az író nem jeleskedik se a technika, se a F1 terén, ezeket mintha más illesztette volna bele a filmbe, de nagyon jól össze lett gyúrva, nem véletlen segédkezet Lauda személyesen. Én talán a japán futamot picit jobban összeraktam volna, mert a film végére még mindig nem derült ki a számomra, hogy Lauda betojt, vagy egyszerűen csak józan ésszel kiszámolta, hogy így is elég nagy az esélye a VB címre, minek kockáztasson, vagy a kettő egyszerre. Végül is mindegy, nem ő lett a bajnok. De ami a lényeg, a forgatókönyvírónak Lauda szerepébe sikerült olyan pontosan beleszőni a németekre jellemző precíz, tömör, pontos, gondolkodó hozzáállás, hogy az már tényleg zseniális (bár Lauda osztrák). Talán Hunt szerepét kicsit elbliccelték, és mind a negatív (ön- és közveszélyes részét), mind a pozitív oldalát kicsit árnyalták, de hát ő amúgy is egy megosztó személyiség volt világéletében.

Nagyon jó volt az a rész amiben Lauda Olaszországban lerobbant, és felvették a helyiek, majd nagyon felnőttesen elmagyarázza versenyző létére miért nem száguldozik közúton, persze azért csak ráveszik a végén egy is lepadlózásra. Ez a jelenet mit jó, a film talán legjobb része! Annyira jó lett, hogy nem is tudom hányszor megnéztem. Persze jó volt az alapötlet, káprázatosan jó volt a színészi munka, a hátsó ülésen tomboló 2 statiszta fergeteges volt, a kameraállás, a vágás és az alá húzott zene együttese felejthetetlenné tette a jelenetet. Hogy ez a valóságban tényleg megtörtént-e anno, vagy csak egy írói fogás, nem tudom, de a lényegen semmit se változtat.

Azért voltak a filmben botorságok, illetve pontosabban csak 1 ami engem zavart. Hunt-ot a spanyolországi Jaramában a futam megnyerése után diszkvalifikálták, mert az autó nyomtávja 1,5 centivel szélesebb volt mint a szabály szerint engedélyezett. Ezt szóvá tette Laudának mert tudta, hogy ő fújta be. A monológjában azt mondta az osztráknak, hogy tudja jól ő is, hogy semmilyen előnyre nem tett szert a szélesebb autóval. Ez ugye nagy-nagy hülyeség, mert egy szélesebb, nagyobb nyomtávú autó stabilabb, nagyobb kanyarsebességet lehet vele elérni, emiatt rövidebb a féktáv, nagyobb tempóval lehet átmenni a kanyaron, jobban lehet kigyorsítani, effektíve nagyobb végsebesség érhető el vele, és ez minden egyes kanyarra igaz, sőt minél kanyargósabb a pálya annál nagyobb az előny. Kissé, mit kissé, nagyon furcsálltam, hogy Lauda nem cáfolta meg ezt a baromságot, sőt semmit nem reagált a dologra. A másik, hogy emiatt nyilvánosan többek előtt is patkánynak nevezte az osztrákot, pedig hát a szabály az szabály. Ez olyan mintha egy adócsaló lepatkányozná a szomszédot aki feljelentette, de hát nem a szomszéd vette 2 millával olcsóbban a BMW-t, és ezzel nem ő lopta a közpénzt. Annyira utálom mikor valaki valami szabályt szándékosan megszeg, lop, csal hazudik, és aztán még neki áll feljebb, undorító. Ez logikátlan és antiszociális viselkedés! Helyre kellett volna tenni a filmben! Egyébként nem tudom ez a sztori tényleg megesett-e, de lehet. A szabálytalanság miatt a FIA elvette a 10 pontot, majd hónapokkal később hirtelen valami miatt indoklás nélkül visszaadta. Márpedig ha tényleg szabálytalan volt az autó, akkor jogosulatlan volt a pontok visszaadása, és akkor Lauda nem 2x, hanem 3x VB bajnok, Hunt meg 0!

A film középpontjában természetesen az 1976-os év van amikor Lauda megsérült. Nagyon jó, hogy az előzményeket, a korábbi 75-ös évet is nagy vonalakban tárgyalják, és a még korábbi évről, az első találkozásukról is szó esik. Lauda balesete borzalmas, a baleset animációja kicsit bugyuta lett (mármint a megpördülés), de a többi rész profin lett kivitelezve és hát a sminkmesterek is jó munkát végeztek. Lauda élni akarása, ahogy azt bemutatták az példaértékű! Nem tudom, hogy Hunt magán akciója mint például amikor megveri az újságírót az igaz-e vagy sem. Az is lehet, hogy csak dramaturgia, vagy Lauda mint pilóta az újságírók, a paparazzók elleni ellenszenvét fejezi ki vele, de nagyon meglepő jelenet volt szerintem mindenki számára.


egy korabeli kép, szerintem remekül tükrözi a 2 ember eltérő személyiségét, és talán pont egy az előbb emlitett újságírós jelenethez hasonló ihlette

A másik kedvencem az a jelenet, amikor először ül a Ferrariba, és a tesztkör után nyilatkozik az autóról. Nem írnám le mit mondott, inkább nézzétek meg a filmben :)

Az egész történetről nekem La Fontaine híres meséje „A tücsök és a hangya” jut eszembe. Természetesen Hunt a tücsök, az éljünk a világba, semmi se számít típus. Lauda pedig a szorgos hangya, megfontolt, aprólékos, előrelátó. És az eredményeik a hozzáállásukat tökéletesen tükrözi ezt a hozzáállást. Hunt 2 évvel később abbahagyja a vezetést, szimpla sportújságíróvá süllyedt, és sportoló létére 46 évesen (20 éve) szívinfarktusban végezte. Kétszer ekkora kort is megérhetett volna, csak hát kiéget, ahogy mondani szokták két végén égette a gyertyát. Persze az ő filozófiája nem a tartós, hanem a tartalmas élet volt. Lauda még 8 évvel később is versenyzett, igaz már erősen leszálló ágban, és 7 évvel a balesete után bár fél ponttal csak, de megverte Prost-ot és megszerezte 2. VB címét. Az üzlet terén pedig hát saját légiflottája van, és jelenleg 65 évesen megint ott van az F1-ben. Az, hogy melyikük filozófiája a jobb az csak nézet kérdése. Ennek a kérdésnek a megválaszolása szerintem egy jó kis személyiségteszt is egyben. Én a saját álláspontomat mindenesetre elárulom. Nekem első blikkre a Lauda bár szürkébbnek, unalmasabbnak tűnő élete szimpatikusabb. Miért? Mert sokkal jobban látom benne az építő erőt, a mindig előre lépést, a törekvést, az inspirációt, a folyamatos fejlődést, a célt, a jobbá válást. Hunt számomra a mostani világot, a pazarló, cél nélküli életet jelképezi, számomra ő nem megfelelő példakép, de igyekszem nem elítélni azokat akiknek az (nem könnyű).

A kérdés nyilván adott, Ti kit választanátok? A tücsköt, vagy a hangyát?

Aztán ha jobban belegondolok, akkor rájövök, hogy bármelyiket is választom, azzal a kétpólusú beállítású világunk csapdájába esek. Egyáltalán miért kellene választanom? Vagy ha már választok akkor szerintem az igazság valahol a kettő között van, szórakozni is egy kicsit, és dolgozni is valamennyit, mindkettőre szükség van de csak módjával, egyiket se szabad túlzásba vinni! Nem kell, hogy mindig halomra röhögje, pihenje magát az ember, ugyanakkor arra sincs szükség, hogy annyit dolgozzon az ember, annyi pénzre tegyen szert, hogy mondjuk 3 háza legyen. Minek az? Boldogabb lesz tőle az ember? Nem hiszem. Valahol a kettő közé kell magunkat belőni, és akkor talán megleljük az igazi boldogságunkat, meg elég szabadidőnk is marad mindenre. Michale Moore-nak az amerikai dokumentumfilm készítőnek van sok filmje. Nagyon jók, én kivétel nélkül ajánlom mindegyiket, sőt néhányat közülük kötelezővé is tenném. Azt hiszem a „Kapitalizmus: Szeretem!” filmjében volt egy péküzem, ahol a tulajdonos, aki dolgozott is az üzemben ugyan annyit keresett mint az alkalmazottak, szimpla 65 ezer dolcsit. Ez valamivel több mint az éves átlag amcsi fizetés háromszorosa, összehasonlításul, a repülőgép pilóták fizuja 20 ezer alatt van! Na ő az az ember aki szerintem megértette ezt a középutat. Lehetne 10 gyára, Ferrarija, stb. de minek? És azt is ami van abból is csak annyit vesz ki ami neki elég, a többit szétosztja az embereinek, nem zsákmányolja ki őket, maximálisan partnerekként kezeli az alkalmazottait és nem rabszolgaként, ezért keres ő mint tulajdonos és igazgató ugyan annyit mint a pékek vagy a csomagoló munkások. És persze 100%-ban biztosra veszem, hogy van ennek a hozzáállásnak egy nagyon pozitív visszacsatolása, mégpedig, hogy mindenki megbecsüli a munkáját, és nem azt várja már reggel 9-kor, hogy mikor lesz már a munkaidőnek vége. Na most veszem észre megint kissé filozofálgatok, be is fejezem mára:)

A FILMET MAXIMÁLISAN AJÁNLOM MINDENKINEK, AZ F1 RAJONGÓKNAK, ÉS A BENZINGŐZBEN NEVELKEDETTEKNEK PEDIG KÖTELEZŐ DARAB! NE MERJÉTEK KIHAGYNI, MERT MEGHARAGSZOM :)

főszereplő(k):
Daniel Brühl (Niki Lauda)
Chris Hemsworth (James Hunt)
zeneszerző: Hans Zimmer

  • Nem lehet hozzászólni
Copyright © 2000-2022 PROHARDVER Informatikai Kft.