Abszolút igazad van. Ám ha belemész a háborúskodásba, életed végéig folytathatod. Habár villámháborúval is lehet eredményt elérni, de nem ilyen motorbőgetős módszerrel.
Extrém példa.
Elbeszélgetsz a szomszéddal, talán meg tudod győzni. Ha nem, akkor beígérsz egy "bemutatót".
Pár nap múltán, amikor ő pihenne, nyomatod a thrash metált a lakására, házára irányzott hangfalakkal full hangerőn. Elég belőle tíz másodperc, fél perc már rengeteg. Éjszaka hatványozott a hatás. Rá egy órára jöhet a következő tíz másodperc. Kezdetnek elég is.
Másnap ismét el kell vele beszélgetni. Meg kell érdeklődni, hogy jól pihent-e, és sajnálkozni azon, ha megzavartad volna békés nyugalmát, álmát. Itt jöhet egy kis hegyibeszéd arról, hogy bizony-bizony, vannak szomszédok, akik nem törődnek mások nyugalmával.
Ha károg, és továbbra is rosszalkodik, jöhet a következő dózis. Ekkor már nem két alkalom kell, hanem szórakoztatni kell tíz másodperces ömlesztéssel félóránként, óránként mondjuk öt-tíz alkalommal.
Másnap újra jöhet a beszélgetés. Határozottan, de kérve kell eljutni oda, hogy ne zavarja a szomszédokat. A kérés azért jó, mert érezheti, hogy neki nem parancsolnak, és kegyet gyakorol. A lényeg az, hogy legyen csend, nem igaz? 
Aztán ha ez sem elég, akkor mehet a balhé a szomszéd megváltozásáig.
Hidd el, feladja. Három dolog viszont kívánatos.
1., A jót akaró szomszédok viseljék el a dolgot a későbbi nyugalom érdekében, netán még segítsenek is.
2., Nem szabad betojni a rosszalkodó szomszédtól, vagy ha be is vagy tojva, álljanak ki melletted a jót akaró szomszédok. Egységben az erő.
3., Nektek is ki kell bírni, hogy nem tudjátok kipihenni magatokat.