Miért nem megy? Egyszerűen nem olyan vagyok, mint szeretnék lenni. Mintha két énem lenne, az egyik az igazi, amilyenek érzem magam, ha magamba nézek, de van egy másik, ami rátelepszik erre az énre, nem hagyja érvényesülni, egyszerűen elnyomja az igazit, holott ez az én sokkal gyengébbnek tűnik, közel sincs annyira magabiztos, mint amilyen az igazi. És sajnos mindenki ezt a gyenge ént látja, mindenki olyannak ismer, és ezért úgy is kezel. Küzdelem ez, hogy elszakítsam a láncokat, amikkel lekötött ez a gyáva én, mert fél, fél a változástól, az ismeretlentől, attól hogy mi lesz, ha kiszabadulok.

HALLOD EZT A HANGOT GYÁVA ÉN, tudod minek a hangja ez? Azoké a nyamvadt láncoké, ahogy egyre inkább feszülnek…