Na szóval még egyszer: az objektívbe épített stabilizátor nem csak drágább megoldás, de jobb is. 200mm körül és felette mit ne mondjak, igencsak sokat adnék azért, ha a keresőkép is stabilizált lenne, baromira idegesítő ugyanis a mozgása, és ezzel a stabilizált vázam (lsd: adatlapom) nem tud mit kezdeni. Az, hogy melyik mennyire hatékony, nos ezzel kapcsolatban korrekt direkt összehasonlító teszteket nem láttam, én azért igencsak nehezen hiszem, hogy egy objektívbe épített stabi 4Fé-t fogna meg, mint ahogy it említették, esetleg a marketingszövegekben, de nagy gyújtótávolságokon ettől függetlenül minden valószínűség szerint hatékonyabbak valóban, mint a vázba építettek.
Lényeg a lényeg: nem hiszem, hogy jó dolog valaminek csak egyetlen oldalát látni, a másik oldalra meg tök vaknak lenni. Ez nem szélben szemben pisilés, ez egy valamit valamiért dolog, olyan dolog, aminek vannak előnyei és vannak hátrányai és lehet mérlegelni. Ugyanúgy mint azoknál a rendszereknél, ahol van vázba épített stabi, de objektívbe épített nem létezik - na, ez is egy vannak előnyei és hátrányai dolog. Ha valaki hasonlóan féloldalasan vak lenne, mint te, azokat is elkezdhetné osztani, hogy széllel szemben pisilnek és ez milyen felháborító, és így meg úgy. Bezony azoknak a rendszereknek is van hátrányuk, ahogy említettem, ott az életben nem lesz stabilizált keresőképed, és ez nem keveset ér, sőt, de max vágyakozhat az ember utána olyan rendszerrel, ami nem kínál stabilizált objektívet.

A másik, amin kiakadtam, hogy egy négyzet formátummal nem lehet sok mindent kezdeni? Meg hogy a 4:3 közel van a négyzethez? Hát, egyrészt igencsak sok profi fotós fotózott és fotóz négyzetes formátumban, nem tudom, pl a 6x6 mond neked valamit? Nehéz, baromira nehéz jól fotózni négyzetben, nem kezdőknek való, persze. De ha valaki tud, akkor baromi szép eredmények születhetnek úgy. A másik meg, hogy a 4:3 iszonyat távol áll tőle. Ha vágtál már képet és próbálgattad milyen 4:3-ban, meg 1:1-ben, akkor tudhatod, igencsak ég és föld a különbség.