Nagyjából egyetértek. Igaz csak idén adtam el párszor (és tervezek még párszor), viszont kizárólag nagyobb értékben szoktam (lusta vagyok inkább egy nagy mint sok "apró").
Első 1-2 alkalom előtt én is paráztam kicsit, de a tapasztalat azt mutatja, hogy kellő körültekintés mellett a kockázat jelentősen mérsékelhető. Én mondjuk "testőrrel" még nem találkoztam, vagy gondoltam.

Viszont mindenképp javasolni tudom a körültekintő helyszínválasztást, az már fél siker. Részemről abszolút kedvenc egy bevásárlóközpont valamelyik kávézója. Legtöbbször nem túl zsúfolt vagy túl üres, vagy ha igen könnyű találni egyből alternatívát, illetve cirka lehetetlen megközelíteni őket anélkül hogy egy rakás kamera előtt elmenjen mindkét fél ami később igen hasznos ha probléma volt, így már önmagában elrettentő erő.

Ár alku probléma nálam még nem nagyon volt, viszont olyan már igen, hogy megbeszéltünk x bitcoint aztán a töredéke lett, arra nagyon allergiás vagyok.

Szintén jó tanács, hogy ha valami nem tetszik udvariasan mond meg és távozz. Nekem egy ilyen alkalom volt össz, mondjuk az elég érdekes volt. A sok apró finomságot (mint a vásárló "megbízója" aki hol Svájcból hol Bankokból jött éppen) leszámítva a két kulcsmomentum:

Fickó szokásos QR kódot helyett előszed egy papírt, azon egy kézzel írt címet, hogy ide küldjem. Komolyan. Mondtam neki, hogy ez durva, de oké én beírom a címet, ő ellenőrzi, aztán ha nem jön meg az ő baja. Hosszas vesződség után minden adat stimmel, majd mielőtt indítottam volna a tranzakciót, mondom oké, intézzük a készpénz részét. Erre közölte, hogy majd ha megjött a bitcoin és volt pár megerősítés. Na itt köszöntem el udvariasan.

Gondolom nézegettük volna az explorert, de sose jött volna meg a tranzakció, mert "biztos rossz címre küldtem", ő meg miért fizetne ha nem kapta meg a bitcoint. Az egész történet sokkal kacifántosabb volt, de nem untatok vele senkit, a lényeg hogy ésszel kell csinálni és akkor nagy baj azért nem lehet.