Oké, öntsünk tiszta vizet a pohárba, mert kiforgatjátok amit írok. Annyiból tényleg szakmai tévedést írtam, hogy a bloatságot a gvfs-nek tudtam be, meg hogy nevében keverem az udiskie-t az udisks2-vel. De azt kell érteni, hogy a LÉNYEGBEN igazam volt. Jó, akkor nem a gvfs a bloat, hanem az udisks2, ami magával hoz, és ne hazuttoljatok meg légyszi, itt van a pacman -S gvfs kimenete Artixon:
looking for conflicting packages...

Packages (21) argon2-20190702-3 btrfs-progs-5.9-1 cryptsetup-2.3.4-1 device-mapper-2.02.187-3 dmraid-1.0.0.rc16.3-12 dosfstools-4.1-3 gcr-3.38-1
gptfdisk-1.0.5-1 libatasmart-0.19-5 libblockdev-2.24-1 libbytesize-2.4-1 libyaml-0.2.5-1 lvm2-2.02.187-3 mdadm-4.1-2 ndctl-70.1-1
parted-3.3-2 thin-provisioning-tools-0.9.0-1 udisks2-2.9.1-1.1 volume_key-0.3.12-3 xfsprogs-5.8.0-1 gvfs-1.46.1-1

Total Installed Size: 54.15 MiB

:: Proceed with installation? [Y/n]

Felrak 54 mega szutykot, közötte az udisks2-őt, ha újraindítom a gépet, ott fut a folyamatok között az udiskd, eszi a rengeteg memóriát. Vagyis ahhoz képest rengeteg, amire az ember használná. Kötve hiszem, hogy ez Artix-on lenne csak így, bizonyíték, hogy Arch-on is így van (kattintsatok a Dependencies-re, majd alul Show more...), és kötve hiszem, hogy pont a Manjaro vagy akár a Debian/Ubuntu-vonal lenne kivétel. Nézzétek át a process listát, ágábrázolásban, mi fut, mi indította, mihez kell. Az a baj, hogy aki megszokta a bloatabb DE-ket, azoknak nehezebb elmagyarázni, mert az hiszik, hogy ezek a rendszer, meg a Linux kernel részei, közben nem.

Az udiskie-t csak én keverem, mert van egy csomó ilyen szutyok, udisks, udisks2, udiskd, udiskie, és annyira hasonló a nevük, hogy simán lehet keverni, bár ez sem teljes tévedés, mert van egymáshoz közük, pl. az udiskie egy frontend az udisks2-höz és udiskd-hez (ami az udisks2 daemonja), és az udisks pedig az elődje, amire az udiskd2 előtt épült. Tehát ha az egyiket felteszitek, rántja magával a többit. Lehet itt vitatkozni, hogy nem az alkohol káros a szervezetre, hanem a májzsugor, amit magával hoz, a lényegen nem fog változtatni.

Fejezzétek be a gvfs leírását, igen, én is tudom, hogy egy virtuális fs driver, ami a userlandban implementál fájlrendszert, hogy ne kelljen a kernelspace-ben a kernel fs drivereket használni, amihez root jog kell, meg olyan fájlrendszer is implemetálva legyen, amihez nincs kerneldriver közvetlenül, pl. hálózati csatolások, egyéb protokollok, NFS, Samba, FTP, MTP, PPT, stb.. Annyiból viszont igenis bloat, mint már írtam, és a kimenet is bizonyítja, hogy hozza magával a bloat szutykokat. Ezeket nem csak hogy felteszi, de a párat a háttérben is futtatni fog szép szorgosan. Gondolom valaki annyira keményen dolgozik érte, le tudta tiltani, hogy ezek a komponensek automatice induljanak, de egyrészt minden frissítéskor vissza fogja őket tenni a vonatkozó csomagok postinstall scriptje, azaz lehet vele fetrengeni minden telepítéskor, frissítéskor, és meg ha tényleg szükség van az általa nyújtott funkcióra, akkor kézzel indítva futtatni őket, oh, de wait, pont az automatikáról volt szó, hogy csatoláshoz ne kelljen semmit külön kézileg indítani, mert akkor az egész értelme ment le a lefolyóba.

Én meg már ötödször leírom, hogy pont ezeket kerülöm, hogy sok felesleges ballaszt azért menjen a háttérben, mert majd egyszer hátha kell. Nagy ritkán. De azért foglaljon folyamatosan. És nem maga az elfoglalt memória, hanem rendszerinduláskor a sok felesleges dolog betöltése. Ezek némelyike nem tűnik nagynak, egy kis 14 MB itt, egy kis 50 MB ott, egy kis 30 MB-os dbusd amott, egy kis SuzukiSwiftd, amott, logind, anámykínyja-spi-bus-launcher, spi2-nyomorékság, és az ember csak pislog, hogy a RAM használat nőtt 300-500-1000 MB-tal, és hiába combos a gép, i9, Ryzen 7-9, Threadripper, azért azoknak is idő induláskor betölteni ezt a sok szutykot, mert igaz, hogy gyorsabban töltik be, meg több mindent párhuzamosítanak, de akkor is idő nekik betölteni, mindegy milyen kevés ms, az az idő ott van, és sok ilyen sallangnál a végén elég meredeken összeadódik. És ha még tényleg annyira megkerülheteten lenne, hogy tényleg minden szoftvernek kéne nonstop, minden percben, arra azt mondanám, hogy nincs mit tenni. De van, mert megkerülhetők ezek. Pont ez a szépsége a Linuxnak, hogy itt nem kötelező a sok bloatot használni. Windows, MacOS alatt kell, mert azok készre drótozott egyenrendszerek, amik le is vannak zárva a felhasználó elől.

Már pedig ha az ember javarészt terminálos programokat futtat, GUI-sat kivéve, akkor meg aztán tényleg hulla felesleges ezeknek a 99%-a, lehet ezek nélkül is meghajtót kényelmesen felcsatolni, hangot csiholni, alkalmazásoknak kommunikálni, stb.. Még a hálózat is megoldható mindenféle netctl, NetworkManager meg egyéb nélkül.

Egyébként meg ez a meghajtócsatolás Linuxon el van maradva sok évvel. Külön halom bloat kell, hogy a jenlegi csatolási körülményesség megkerülhető legyen, mindenféle keretrendszerek és service-ek futtatása. Ennek nem szabadna így lennie. Értem hogy a biztonság miatt van így, hogy korlátozott user ne tudjon mesterséges chroot környezet beröffenteni (mikor is előre preparált fájlrendszereket csatol fel /proc, /etc, stb. helyekre, root jogot szerezve), de ez egy másik véglet. A user mappájába, user joggal, userspace driverrel engedniük kéne akárminek a csatolását, mindenféle szutyok feltétele nélkül, mindenféle root jog nélkül, out of the box, úgy, hogy kényelmesen automatizálható legyen, és ne legyen gebasz a korlátozott user írási jogával sem. Ebben a tekintetben tényleg le van maradva a Linux kb. 20-30 évet. És itt nem arról van szó, hogy aki haladó, ezt ne tudná megoldani, de ez a fetrengés felesleges hozzá, más OS-eken ez egy alap dolog, hogy van egy meghajtó, a user felcsatolja magának. Ami egyébként biztonságilag sem problémás, mert ha ugyanaz a korlátozott user bebootol egy Live rendszert, akkor ott root joggal fogja elérni ezeket a meghajtókat úgyis. Ha meg ez valaki ki akarja védeni, akkor nem elég a felcsatolást megnehezíteni, hanem titkosítás kell. Így erre a linuxos felcsatolási ökoszisztémára nagyon ráférne egy nagy adag modernizáció.