Pár napja olvastam ezt a cikket.
Egyszerűen röhej, hogy egy év alatt mennyit csökkent bizonyos területeken dolgozók átlagfizetés, miközben a banki, pénzügyi szektoré mennyivel nőtt.
Hogy ezen röhögni vagy sírni kéne, hát én inkább sírnék. Nem tudom hogy várnak ettől bármiféle fellendülést is... De így biztos nem lesz. Tényleg az látszik, hogy a gazdagabbak, jobb módúak mégjobban élnek, a szegények meg még szegényebbek lesznek.
A gond csak ott van, hogy a vásárlóerő nagyrészét az a bizonyos szegény réteg teszi ki, mivel számszerint belőlük van a legtöbb.
Ezek után még csodálkozik valaki, ha az orvosok tömegével mennek ki külföldre?
A múltkor néztem egy interjút a tévében. Valamelyik híradó valamelyik minisztert(?) - nem emlékszem pontosan kit - kérdezett az orvosok kivándorlásáról. Az ő véleménye az volt, hogy itthon az orvosoknak nincs elég kihívása! Ezért külföldön keresnek kihívást, és ezért itthon is nagyobb kihívást kellene nyújtani nekik. Szerinte ez lenne a megoldás.
Hát ember! Normális vagy? Itthon átlag havi 120 ezer kézhez az átlagfizetés, külföldön 500-800 ezer forint, de nem ritka a millió feletti bér sem (orvosokról van szó)! Akkor mégis miről beszélünk?
Most ez az ember tényleg ennyire buta, vagy tényleg ennyire nem látja a fáktól az erdőt?
Épp elég kihívás egy egyetemet végzett orvosnak a havi 120-ból megélni, tudván, hogy ennyit egy utcaseprő is megkap, miközben ő meg esetleg életeket ment nap, mint nap.
Mindeközben több területen is már orvoshiány van, ami folyamatosan rosszabb lesz... Ilyen hozzáállással meg aztán főleg.
Aztán szépen lassan majd elfogynak az orvosok, mert senki nem hajlandó havi 120 kezdőért életet menteni, amikor pár száz km-rel odébb ennek az 5-6x-át adják lényegesen jobb körülmények között.
De nem csak az orvosokról van szó. Szinte mindenki aki teheti és érez elég magabiztosságot hozzá kimegy külföldre dolgozni. Kollégám tegnap mondott fel! Elsejétől Németországban fog dolgozni havi ~ 320 ezerért, úgy, hogy a szállást fizetik neki. Állítólag a főnököm azt mondta neki, hogy megpróbál versenyezni az árral, de amikor megtudta, hogy kolléga 7,5€-s órabérben lesz akkor letett az ötletről. Mert jelenleg itthon 2€-s fizetése van, és az sem a hivatalos.
A poén, hogy hétvégén apám, 50 évesen(!) is kijelentette, hogy ha húgom is elköltözik akkor ők kimennének külföldre dolgozni, és élni. Asztalos, munkát tudna szerezni a szakmában, de persze azért ez így egy kicsit könnyelmű kijelentés volt tőle. A megdöbbentő inkább az, hogy egy ilyen ember is már a külföldben gondolkozik. Mert - mondja - hiába dolgozik naphosszat, heti 6 napot, napi 10-12 órát, így is éppen hogy megélnek. Egyszerűen nem jut egyről a kettőre már évek óta...
Szóval a tendencia már látszik, a megoldás viszont kicsit sem. Az árak évről évre nőnek, a fizetések a többség számára meg csökkennek. Ezzel - talán - arányosan egyre több magyar hagyja el az országot és keres más munkát külföldön egy jobb élet reményében.
És ilyen fizetési, és életszínvonalbeli különbségek mellett ez nem is csoda. És egy rossz szót nem szólhatunk rájuk! Egy rossz szavunk nem lehet, amiért valamelyik honfitársunk jobb életet szeretne magának. Ugyan milyen jogon akarná bárki is megtiltani neki, hogy azt az egyetlen életét amije van, azt próbálja meg minél jobb körülmények között leélni? Főleg ha már erre itthon nincs meg a törvényes lehetősége...
amúgy ha valakit érdekel címre várok ötleteket... nem tudtam milyen címed adjak neki