Egyszer mindenkinek az életben eljön egy olyan mérföldkő, legyen kicsi vagy nagy az illető, amikor az adott helyzetet átgondolva meghozzuk a helyes vagy helytelen döntést. Sokszor az élet adja, sokszor mi "harcoljuk" ki, de bármit is tehetünk, a döntések alapozzák meg a jövőnket és egyben a sorsunkat is. Sokan tervezgetik a jövőjüket, sokan hagyják, hogy úgy alakuljon ahogyan a Nagy könyvben leírták nekik, sokan hisznek, és sokan álmodoznak. Ahány ember annyi szokás, nem esküszöm meg egyikre sem, mindenből egy picit, attól lesz az életnek íze. Bár néha sajnos én is átesek a ló túlsó oldalára, sőt gyakran! nagyon szeretek álmodozni, előre tervezni, ami eddig csodálatos dolog, de amikor a terveink kudarcot vallanak, akkor jön a fekete leves. Fiatalként most jött el az az idő amikor felvételi előtt állok és döntéshozatalom nagyot nyom a latba. Az érettségi ezt még természetesen tetőzi is. Próbálom a lehető legjobbat magamnak mohó módon. Lehet, hogy a következő bekezdésben unalmas sorok következnek, mert kit érdekelne egy átlagos kamasz a Nagy életbe lépésének részletei. De hiszem azt, hogy sok hozzám hasonló 18-19 éves fiatal van, aki hasonló cipőkben jár és ezenfelül írásommal talán egy teljességében, ha nem is körképet, de egy kis ízelítőt adok egy mai kamasz útkereséséből, pályaválasztásából.
Nem tudom mennyire változik egy jellem, ezzel együtt a céljai de belegondolva kezdeti szárnynyitogatásaimra, én akartam vasutastól kezdve, a szakácson át még tengerész is lenni. A kezdeti gyerekkori álmoktól elkezdve egészen a serdülő 15-16 éves ábrándozásig. Aztán amikor gimnáziumban 11-dikesen kellett döntenem, hogy melyik készségemet fejlesztem magamba, akkor döntöttem.
Mindig is érdekelt a biológia, az emberi élet, miért, hogyan és miképp működik úgy az emberi szervezet ahogyan, az állatok, növények populációjának rendszerezése, és valós működése és még sorolhatnám. Valahogy mindig is szerettem biológiát tanulni, élveztem az egészet. Lehet közhelyként hangzik, de amit az ember kedvel és szeret (érdeklődik iránta komolyabban), azt valóban élvezettel tanulja, és én sokkal nagyobb örömömet leltem benne mint például Károly Róbert politikai gazdaságának elmélyülésében vagy a Honfoglaló magyarok vándorlásainak útvonal magolásában. Persze vannak olyan témakörök ami valóban érdekel történelemből is, de nem jellemző. Hogy ne kanyarodjak el a témától, összességében felvettem a biológia fakultációt a kémia mellé amit rá egy évre le is adtam. A fakultációs tárgyak megválasztásánál kezdetben az motivált, hogy az orvosi pályára szeretnék lépni. A biológia mai napig maradt, de időközben letettem az orvosi pályáról, egyszerűen nem éreztem magamban a kitartást egy orvosi diploma megszerzéséhez. Lehet túl pesszimista voltam? Lehetséges. Lehet, hogy a későbbi kudarcokat próbáltam elkerülni? Az is benne van a pakliban. Azzal viszont nem veszítettem, hogy 1 évig még a gimnáziumi szinten felül ismételtem, tanultam kémiát. Csak előnyömre vált, hogy ilyen tudással is gazdagabb lettem ingyen és bérmentve.
A másik nagy kedvencem mindig is az informatika volt. Azért is szedtem külön bekezdésbe ezt a részt, mert szorosan mellettem állt a tanulmányaim és eddigi életem során ez a tárgy, de komolyabb szinten a gimnáziumban ( fakultáción ) nem voltam belőle. Inkább ez otthoni szintre terjedt ki. Sokat használom mai napig is a számítógépet, olykor ha "rám tör" komolyabb szinten is, ez alatt értsd.: honlapszerkesztgetések, operációs rendszerek felépítésében való elmélyülésen, telepítésen át egészen az Office vagy Photoshop használatáig. Széles a kör, és próbálom magam fejlesztgetni, valamikor tudatosan, valamikor véletlenszerűen, mikor milyen formában esik le egy komolyabb informatikai rejtelem. Mert a Windows csodákra képes ;] és nem lehet tudni, hogy melyik nap, milyen újdonsággal kápráztat el minket, akár "józan", akár lefagyott állapotban. Akkor jön a kérdés, hogy most ezt meg azt miért csinálta, és én általában utána járok, hogy miért, vagy külső segítséggel vagy magamtól rájövök. Ebből is adódik, hogy ha majd legközelebb felmerül egy ilyen probléma, már meg tudom oldani, és a Windows feltalálójának az anyukájának a szidása szép jelzők nélkül el fog maradni.
Sikerült olyan szintre eljutnom, amit nem büszkeségként, vagy felvágásként mondok, csak megjegyzésként, hogy a családban én lettem a kis "informatikus" aki megy ha baj van és Windowst telepít, vagy elhárítja a PC-n keletkezett problémákat. Örülök is és szívesen megcsinálom nekik, ne kelljen már e miatt pénzt kiadniuk, hogy például mások telepítsék fel a rendszert drága pénzekért vagy állítsák be, rakják össze az adott konfigurációt. Kis "szamaritánus" akciómmal segítek nekik, én örömömet lelem benne, az meg plusz boldogság, hogy ha nekik is jó lesz utána a számítógépük vagy más technikai ketyeréjük.
Tehát az informatika. Amiről nem is szerettem volna lemondani mert éreztem magamba, hogy nekem egyszer majd jól fog jönni az eddigi kamatoztatott csekély tudás is amire ha egy picit rátornázok, akkor valamire vihetem is, akár munka terén. Ekkor jött az a pont, hogy a hőn áhított orvosi pályáról orientálódtam egy olyan szakma elsajátításának az irányába ami nekem a legmegfelelőbb. Ebben a pályaválasztási pillanatomban akadtam az informatikus és szakigazgatási agrármérnöki szakra, ami a Budapesti Corvinus Egyetemen található. Összevont szak ugyebár, ami a nevéből is kicseng. Gondoltam magamba, mintha hozzám formázták volna ezt a szakot. Ugyanis tanulhatok biológiát is pici kémiával megspékelve, ezt teszi ki az agrár része, ami persze megvan fűszerezve közgázos részekkel a hallgatók riogatása céljából. Ezek mellett persze ott van a mindig is barátomnak tekintett informatika, amivel ha felvételt nyerek erre a szakra komolyabban is foglalkozhatom. Kettő félév sikeres eltöltése után pedig lehet választani, hogy az agrár részével ( szakigazgatási ) vagy az informatika terén megyek-e majd tovább, szakosodom.
Evidens lesz szerintem, hogy melyiket fogom választani, de ez még persze a jövő zenéje lesz. Sok minden tényezőtől függ, hogy melyiket választja majd az ember. Elsőként legyek túl egy érettségin, egy sikeres felvételin és majd júliusban kiderül, hogy felvételt nyertem-e. Azután már okosabb lesz az ember. Talán egy soron következő írásom már azt fogja taglalni. De dióhéjban szerintem jó döntést hoztam, az elkövetkezendő durván kettő és fél hónapban pedig készülni fogok az érettségire, a biológiára különösképpen mert abból emeltre megyek, de azért a többi tárgy felkészüléséhez is szánok majd elengedő időt. Történelemre is, bármennyire is megerőltető lesz. =)
Mindenkinek kívánok sikeres felvételit, érettségit és okosan, megfontoltan válasszon magának egy "hivatást" amivel a jövőben foglalkozni fog kezdetben tanulmányi majd munka szintjén!
Na megyek aláírni a hitelesítő lapomat, és irány a posta.
(mert ugye mindent az utolsó pillanatra kell hagyni... :P )
adam_
