A cikk három forrása:
http://www.h-online.com/open/features/Why-I-was-wrong-about-Microsoft-1218798.html
http://www.groklaw.net/article.php?story=2011032316585825
http://seattletimes.nwsource.com/html/businesstechnology/2014472018_btpiracy14.html
(Elnézést az esetleges fordítási problémákért)
Egy fogyasztóvédelmi törvényjavaslattal járja lassan egy éve a Microsoft az USA tagállamainak törvényhozó testületeit, ami a szoftverkalózkodás elleni harcban kíván segítő kezet nyújtani a sértett feleknek, és egyben mentenék az ország gazdaságát a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattól. Ez első pillantásra semmi meglepőt nem mond, hiszen tudható a cégről, hogy élen járt a szoftveres liszenszsértések elleni harcban - már amennyiben a saját liszenszeiről volt szó.
Manapság inkább azzal hívta fel magára a szaklapok, és a bulvármédia figyelmét, hogy szoftverszabadalmi perekkel igyekszik jobb belátásra bírni egyelőre kisebb anyagi hátterű, és gyengébb szabadalmi portfólióval rendelkező cégeket, akik valamilyen oknál fogva nyílt forrású operációs rendszert kezdtek alkalmazni termékeikben. A korábban nagy vihart kavaró kijelentések - “a Linux olyan mint a rák”, “a Linux 235 szabadalmunkat sérti”, stb - lassan jótékony feledésbe merültek, és a nyílt szoftverekben érintett felek is megbékélni látszanak a Microsoft korábbi jogilag/etikailag problémásnak vélt/ítélt lépéseivel.
Ez azonban úgy tűnik, hogy csak a felszín volt. Talán a szabadalmi viták kétesélyes mivolta miatt, talán a jogi procedúrák rövidítése céljából tavaly sikerült elfogadtatni az imént említett törvényjavaslatot Louisiana államban (51%-49% arányban). Habár a csomagolás fogyasztóvédelmi és kereskedelmi jellegű, a központi gondolat a szoftverkalózkodásról szól, de az érdekérvényesítés módja felettébb figyelemre méltó. A javaslat ugyanis arról szól, hogy egy amerikai forgalmazású termék előállítása során ne lehessen kalóz szoftvert felhasználni. Amennyiben egy amerikai cég, amelyik termékeket gyárt vagy forgalmaz, olyan tengerentúli beszállítókat szerződtet, akik nem tudnak tökéletesen elszámolni a felhasznált szoftverek liszenszeivel, nos akkor az a cég perelhetővé válik a beszállítók által elkövetett liszenszsértések okán. A termékek forgalmazását leállíthatják, a forgalmazó/gyártó céget kártérítésre kötelezhetik.
Mielőtt mindenkiből előtörne a jóhiszeműség, és elkezdenénk úgy gondolkozni, ahogy a Microsoft jogtanácsosa Brad Smith fogalmaz - “Jelenleg az amerikai technológia eltulajdonítása csak Washington állam gazdaságát több tízezer állástól fosztja meg. Messze ez a legfontosabb lépés a törvényhozók részéről, hogy támogatást adjanak nekünk új munkahelyek teremtésében a következő három évben” - érdemes megnézni a tervezet passzusai közt egy érdekes kitételt. A törvény nem vonatkozik ugyanis a FLOSS liszenszekre:
“Exceptions. A person may not sue under this cause of action when … the allegation that the IT is stolen is based on a claim that the use of the IT violates the terms of an open source software license”
A Groklaw cikke egy darabig még őrölgette a dolgot: a GM perelhető lenne, ha egy kínai csavargyárban - aki egy beszállítója - valaki illegális excel-példányt használ a gyártásban érintett lépések valamelyikére. Na és a reklámokkal mi a helyzet...?
A törvényjavaslat Washington államban hamarosan törvénnyé válhat annak ellenére, hogy a Microsoft konkurensei és partnerei kéz-a-kézben élesen tiltakoznak, hiszen gyakorlatilag mindenki érintett nyílt szoftverek gyártásában és használatában. Egyértelműen sérülnek az egyenlőségi jogok, amennyiben bárki szabadon gázolhat térdig az apache, BSD, GPL stb liszenszekben mondjuk egy külföldi (kínai, indiai) leány keretein belül, míg a Microsoft egyértelműen haszonélvezője a törvénynek. További kérdéseket vethet fel az, hogy ha a Barnes & Noble elleni perben trollkodásra utaló szabadalmak képezik a per tárgyát, akkor jelen törvény szolgálhat-e eszközül versenyellenes tevékenységnek, ugyanis a feljelentés után a főállamügyésznek nincsen mérlegelési lehetősége.
Utószóként csak ennyit...
Jean Paoli: “We love open source”
