Tegnap, ma, holnap

Lassan tehát el is érkeztünk 2012-be, ahol lépten-nyomon mobiltelefonokba botlunk, szinte már-már elképzelhetetlen az életünk nélküle. Hívások millióit bonyolítjuk világszerte, az sms, mms és e-mail küldése, vagy fogadása pedig már napjaink részét képezi.

Az SMS (Short Message Service, szó szerint rövidüzenet-szolgáltatás), mobiltelefonnal küldött rövid terjedelmű, meghatározott karakterszámú üzenetet kézbesítő szolgáltatás neve. Hibásan rögzült a magyar nyelvben – és sok másikban – az SMS kifejezés: a gyakorlatban az SMS-en továbbított rövid üzenetet értjük. "Az SMS párhuzamosan küldhető vagy fogadható GSM hang-, adat- vagy faxforgalommal (a jelzési csatornát használja).
Eredetileg 1985-ben a GSM szabványok között definiálták, egy üzenettel 160 karaktert lehetett elküldeni, ám az újabb készülékek már tudnak kezelni többrészes SMS-eket (a hálózaton keresztül több SMS-ben átmenő üzenetet egy darabban való megjelenítése), illetve a 7 bites kódolás mellett lehetséges 8 bites vagy 16 bites kódolást is választani, így 140, illetve 70 karakter fér egy SMS-be.

De ahogy a mobiltelefónia világa nem nyugszik, úgy az internet világa sem. Internet alatt pedig most nem a mögötte megbújó technológiát, hanem a segítségével elérhető tartalmat értem. A megannyi közösségi hálózat, a különböző, de mégis egyazon cél köré épülő szolgáltatások, a kommunikáció részét képezik épp úgy, mint a mobiltelefon. Legyen az akár hanghívás, vagy szöveges üzenet, videó hívás vagy chat.

Az MMS (Multimedia Messaging Service, magyarul multimédiás üzenetküldési szolgáltatás) egy olyan technológia, amellyel szövegen kívül multimédiás tartalmakat (képet, hangot és/vagy videoklipet) is küldhetünk és fogadhatunk vezeték nélküli hálózatokon. A kizárólag szövegek küldésére alkalmas SMS technológia továbbfejlesztett változata. MMS-üzeneteket küldhetünk mobiltelefonról egy másikra vagy egy e-mail címre.

Ma pedig valahol ott tartunk, hogy a korábban kizárólag számítógépen elérhető kommunikációs csatornák az egyre szélesebb körben terjedő okostelefonoknak, és a mobilok mögött megbújó, folyamatosan fejlődő technológiai háttérnek köszönhetően egyre inkább kezd összemosódni.
A mai irányvonal tekintetében ez annyit jelent, hogy a végfelhasználók előtt egyre több út nyílik meg a kapcsolattartási lehetőségek terén. Így a hagyományos értelemben vett hanghívások és sms helyett egyre többen használnak különböző social network hálózatokat (Windows Live, Twitter, Facebook, stb.), a VoIP szolgáltatások (Skype, Tango, Viber) segítségével pedig hívásokat is bonyolíthatunk csupán internet elérhetőség segítségével (legyen az mobilinternet, vagy WiFi).
Sokakat nem ér meglepetésként, ha azt mondom, hogy most hívtam skype-on egyik haveromat a mobilomról, vagy az, hogy sms helyett Facebook vagy éppen Windows Live szolgáltatáson keresztül beszélem meg - a vonaton ülve - a közelgő találkozó pontos részleteit.

Az Internet Protokoll feletti hangátvitel – elterjedt nevén VoIP, Voice over IP vagy IP-telefónia – a távközlés egy olyan formája, ahol a beszélgetés nem a hagyományos telefonhálózaton, hanem az interneten vagy más, szintén IP-alapú adathálózaton folyik. Ez tehát azt is jelenti, hogy privát VoIP kiépítése minden további nélkül lehetséges egy helyi hálózaton.
Sok különböző protokoll létezik ennek megvalósítására, ezeket összességükben szokás VoIP-protokolloknak hívni. Az egyik legrégebbi, kísérleti kezdeményezés az ARPANET-re 1973-ban kitalált Network Voice Protocol.

Az egyre szorosabb integrálódás a szolgáltatók (értsd különböző VoIP szolgáltatók, közösségi oldalak, csevegő szolgáltatások), a telefon szoftverfejlesztők (Microsoft, Google, Apple) között és a rohamléptekben fejlődő technológiai újításoknak köszönhetően, nekünk, felhasználóknak egyre egyszerűbbé és könnyebbé válik az efféle kommunikáció, azonban itt sem fenékig tejfel az élet.
Ugyan egyre több okostelefon található a piacon és a mobilszolgáltatók többnyire ezek kihasználásához igazodva különböző specifikus tarifát dolgoztak ki (okostarifa, mediamánia, matrix csomagok), melyek a hagyományos hang alapú átvitel mellett különféle internetes opciókat is tartalmaznak egyben, számukra eléggé kétes a jelenlegi állapot.

Egyik oldalról a ma még viszonylag drága mobilinternet térnyerése folyamatosan nő, mely számukra jó, de a másik oldalon megtaláljuk azt is, hogy a szolgáltatóknak az internetes kommunikáció már nem feltétlenül kedvez: ha van internet a mobilomon, ha cseveghetek a partnereimmel interneten keresztül, ha felhívhatom telefonról a másik felet internet alapú hangátviteli módszerek segítségével, akkor bizony egyre többször meg is teszem.
Ez pedig annyit jelenthet számukra, hogy egyre kevesebbszer fogunk sms-t küldeni, vagy hagyományos értelemben vett telefonhívást bonyolítani. No persze a tarifacsomaghoz járó megabájtok ára így is az ő zsebükben landol, de egy idő után ez nem biztos, hogy ellensúlyozza a másik oldalon történő kieséseket, arról nem is beszélve, hogy egy otthoni, vagy céges környezetben, vagy éppen éttermekben és különböző nyilvános helyeken elérhető WiFi kapcsolatoknak köszönhetően még a szolgáltatótól igényelt internettel is spórolhatunk.

Erre persze nem csak mi jöttünk rá, a szolgáltatók is nagyon jól tudják mindezt, és próbálnak is igazodni ehhez. Például ugyan lehet, hogy kapok a csomagomhoz internet opciót is, ezzel azonban a VoIP alapú hívásokat nem vehetem igénybe, vagy ott a nemrég felröppent hír, miszerint saját internet alapú kommunikációs csatorna kidolgozásának ötletét is felvetették.

Akárhonnan is nézzük a dolgokat, egy bizonyos, a mobilkommunikációban változás kezdődött el, ami még nem tudjuk, hogy hova tart. A jelenlegi és jövőre tekintő helyzet kapcsán a három nagy magyar szolgáltató, a Telenor, a T-Mobile és a Vodafone véleményére is kíváncsi voltam, vajon ők hogyan vélekednek erről.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!