Multimédia

A hátlapi kamera egy 13 megapixeles Sony Exmor IMX214-es modul, f/2.0-ás blende-del és dupla LED-es villanóval az éjszakai fotózáshoz. Ezt egészíti ki az 5 megapixeles előlapi kamera, amely bőven kielégíti a szelfikomplexusos emberek igényeit, szerencsére jómagam nem tartozom közéjük, de ezzel az optikával is készítettem egy fotót, hogy lássuk, mire képes.

A kameraszoftver az OxygenOS esetében a korábban említett Google Camera, míg CM12S esetében a Cyanogen saját kameraszoftvere. Mindkét alkalmazás kezelőfelületét az egyszerűség jellemzi, de a Google megoldása kicsit fapadosnak érződik, mivel a Cyanogenmod szoftvere sokkal részletesebb beállítási lehetőségeket nyújt.

Választhatunk az előre beállított jelenetek közül, használhatunk különböző effekteket, állítható a fehéregyensúly, az expozíció-korrekció, a záridő (1/2 és 8 mp között), az időzítő, geo-tagging, valamint lehetőségünk van RAW- formátumú képek mentésére is. Az egyetlen problémám a szoftverrel, hogy a jelenetek, és az effektek egy helyre vannak ömlesztve, ami szerintem nem a leglogikusabb, tekintve hogy az ember gyakrabban nyúl például a HDR-hez, mint mondjuk a „Víz” jelenethez, ami szimplán elkékít mindent, mintha a kis hableány fotózna...

Az elkészült képekkel elégedett voltam, napos időben kifejezetten jó a vonalélesség, a színek is rendben vannak, és ez az első telefonom, amelynél feleslegesnek éreztem egy témáról 3 képet lőni egymás után, mert az elkészült fotók 80-90%-ban jól fókuszáltak, nincs bemozdulás.

Ami kifejezetten pozitív, hogy ez a „sikerráta” HDR-módban történő fotózás esetén is megmarad, az ilyen alkotások is pillanatok alatt elkészülnek, így nem kell beáldoznunk a vonalélességet a nagyobb dinamikatartomány oltárán. A környezeti fény csökkenésével arányosan nő a zaj is a fotókon, ami azonban tetszett, hogy a sötétebb fényviszonyoknak megfelelő jelenetet kiválasztva, egészen vállalható produktumok születtek.

Előlapi kamera:

Még több tesztfotó: [link]

Beállíthatjuk, hogy a bekapcsoló gombbal exponáljunk, ami a dedikált kameragomb hiányát hivatott enyhíteni, valamint ha szeretnénk, a hangerőgomboknak adhatjuk a zoom funkciót. Balkezes mód is elérhető, ilyenkor az exponáló gomb és szomszédai a képernyő túlsó oldalára költöznek, valamint beállíthatjuk hogy kamerázás közben mindig maximális fényerőt használjon a kijelző, így megkönnyítve a verőfényes napsütésben megejtett fotózást.

Videós fronton lehetőségünk van akár 4K-ban is rögzíteni, azonban ha visszaváltunk full HD-ra, akkor tudunk 60 fps-t, még egy szinttel lejjebb 720p-ben pedig akár 120 fps-es lassított felvételeket is készíthetünk. Felbontástól függetlenül vagy még lehetőség gyorsított felvételre.

A beépített zenelejátszó a Google Play Zene, ami átlagfelhasználáshoz elegendő, rendelkezik hangszínszabályzóval, válthatunk az online és offline mód között, sajnos inkább az előbbire fókuszál a program, ezért azt kell mondanom, hogy a konkurens készülékek gyári lejátszói messze nagyobb funkcionalitással rendelkeznek. Aggodalomra azonban semmi okunk, jobbnál jobb third-party zenelejátszók találhatóak a Play Store-ban, amivel pótolhatjuk a hiányosságokat.

A hangzással elégedett voltam, bőven ki tudja hajtani mind az Apple Earpods-ot, mind a Xiaomi Piston 2-t, a nagyobb impedanciájú fejhallgatómnál érzem csak, hogy ehhez már nincs elég delej a DAC-ban, de ez egy okostelefontól ez nem is várható el. A médiahangszórók pozíciója nem a legjobb, hiszen ha fektetett nézetben használjuk a telefont (mondjuk egy videó megtekintésekor), akkor könnyedén letakarhatjuk az egyébként meglehetősen hangos hangsugárzókat.

A hangminőség itt sem rossz, csak maximális hangerőn torzít egy picit, de ez már az a szint, amit ép hallókával rendelkező ember nem sűrűn fog használni. FM-rádió nem került a One-ba, amely miatt mindenképp jár a fekete pont a felhasználók egy részétől, én szerencsére nem tartozom közéjük.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!