Versenyzők - AMD low-end GPU
Habár az AMD egyre inkább az APU-kkal tervezte lefedni a teljesítményskála alsó részét, ők is tisztában voltak vele, hogy CPU fronton, főleg vállalati környezetben a piaci részesedésük nem elegendő ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyhassák a low-end GPU-k piacát. Leginkább a Terascale 2 architektúrára épülő kártyák idején volt még aktív ez a termékvonal, hiszen több brand gyártóval is szerződésben álltak, akik OEM gépeikbe építettek ilyen kártyákat. Természetesen a régebbi, DirectX 10-es időszakban is kínáltak alsókategóriás modelleket, ám ezek drivertámogatása annyira elavult, hogy nem láttam értelmét szerepeltetni őket a cikkben.
Cedar alapú kártyák (2010-2011)
Az első DX11-es Radeon széria legkisebb GPU-ja a Cedar kódnevet kapta, melyre a végfelhasználói piacra szánt HD 5450-es modellen kívül számos OEM változat is épült. Elhanyagolható 3D-s teljesítménye miatt inkább irodai és multimédiás célokra való, amit jól mutat, hogy a leggyengébb APU-nál is kevesebb feldolgozóegységet kapott.
Radeon HD 5450
GPU: 40 nm Cedar (TeraScale 2, 80 SP, 8 TMU, 4 ROP) @ 650 MHz
MEM: 512 MB 64-bit DDR2 @ 800 MHz
Radeon HD 6350
GPU: 40 nm Cedar (TeraScale 2, 80 SP, 8 TMU, 4 ROP) @ 650 MHz
MEM: 512 MB 64-bit GDDR3 @ 1600 MHz
Az ASUS 5450-es kártyája passzív hűtést kapott, ami bőségesen elegendő ehhez a kis fogyasztású GPU-hoz. Az OEM piacra szánt HD 6350 típusú modell lényegében csak a memóriarendszerében tér el elődjétől, hiszen DDR2 helyett DDR3-as lapkákat használ, így dupla akkora sávszélességgel gazdálkodhat. Megemlítendő, hogy ez a kártya DMS-59 csatlakozóval rendelkezik, melynek segítségével egyetlen kimenetről két monitort lehetett meghajtani, egy átalakító kábel segítségével. Természetesen a legtöbb, céges selejtezésből fillérekért kiszórt használtpiaci példányhoz nem mellékelik ezt a kiegészítőt, ami viszonylagos ritkasága miatt gyakorlatilag többet ér, mint maga a kártya.
Caicos alapú kártyák (2011-2013)
A HD 6000-es generációban mutatkozott be a továbbfejlesztett low-end GPU, mely a Caicos kódnevet kapta, és a végfelhasználói piacon a HD 6450-es típus alapjául szolgált. Az alább bemutatott kártyák mind az OEM piacra készültek, és a HD 7000-es és 8000-es szériába tartozó nevet kaptak, ami kissé félrevezető lehet, hiszen a dobozos HD 7000-es kártyák már a GCN architektúrára épültek, a Caicos GPU viszont még az elavultabb Terascale 2-es alapokat használja.
Radeon HD 7450
GPU: 40 nm Caicos (TeraScale 2, 160 SP, 8 TMU, 4 ROP) @ 625 MHz
MEM: 1 GB 64-bit GDDR3 @ 1600 MHz
Radeon HD 7470
GPU: 40 nm Caicos (TeraScale 2, 160 SP, 8 TMU, 4 ROP) @ 775 MHz
MEM: 1 GB 64-bit GDDR3 @ 1800 MHz
Radeon HD 8490
GPU: 40 nm Caicos (TeraScale 2, 160 SP, 8 TMU, 4 ROP) @ 875 MHz
MEM: 1 GB 64-bit GDDR3 @ 1800 MHz
Mindegyik kártyán aktív hűtéssel találkozunk, ami az OEM piacon megszokott megoldás. Az apró légkavarók zörgésre és megszorulásra hajlamosak, így sokkal jobban jártak volna a felhasználók egy méretesebb passzív bordával, még akkor is, ha ennek előállítási költsége kicsivel magasabb lenne. A fenti három típus nagyon hasonló teljesítményre képes, csak órajelükben különböznek egymástól.
Oland alapú kártyák (2013-2016)
A GCN architektúra lassacskán az alsó szegmensbe is leszivárgott, méghozzá az Oland kódnévre hallgató GPU formájában. Ugyan nem a klasszikus értelemben vett ultra-low-end fejlesztésről van szó, hiszen 128 bites memóriabusz kiépítését is támogatja, de a legkisebb GCN alapú GPU-ként elsősorban 64 bites kártyák épültek rá.
Radeon R5 240
GPU: 28 nm Oland (GCN 1.0, 384 SP, 24 TMU, 8 ROP) @ 825 MHz
MEM: 1 GB 64-bit GDDR3 @ 2000 MHz
Radeon R7 240
GPU: 28 nm Oland (GCN 1.0, 320 SP, 20 TMU, 8 ROP) @ 780 MHz
MEM: 2 GB 128-bit GDDR3 @ 1800 MHz
Radeon R5 430
GPU: 28 nm Oland (GCN 1.0, 384 SP, 24 TMU, 8 ROP) @ 780 MHz
MEM: 1 GB 64-bit GDDR5 @ 4600 MHz
A fenti három Oland alapú kártya felépítése több érdekességet is tartogat. Egyrészt nehezen érthető, hogy a végfelhasználói piacra szánt R7 240-es típus miért alkalmaz kicsivel kevesebb aktív feldolgozóegységet, mint az OEM változatok, másrészt viszont, ennek ellenére, ez a kártya rendelkezik 128 bites memóriabusszal, míg az elméletben erősebb GPU-k mellé 64 bites rendszert társítottak, igaz, az erősebbik változat esetében GDDR5 lapkákkal.
Radeon RX 550 (2017)
GPU: 14 nm Lexa (GCN 4.0, 512 SP, 32 TMU, 16 ROP) @ 1100 MHz (Boost: 1203 MHz)
MEM: 2 GB 128-bit GDDR5 @ 6000 MHz
128 bites GDDR5-ös memóriarendszerével elméletileg nem az ultra-low-end szegmensbe szánták az RX 550-es típust, ám gyakorlati teljesítménye (és ez alapján beállt használtpiaci ára) alapján mégis ide sorolhatjuk, hiszen mindkét szempontból a GeForce GT 1030 közvetlen ellenfelének számít. Az alacsony profilú példányok viszonylag ritkák belőle, de a fenti MSI gyártmány pont megfelelt annak a célomnak, hogy csak ilyen kis méretű kártyák szerepeljenek a cikkben.
Radeon RX 6400 (2022)
GPU: 6 nm Navi 24 (RDNA 2.0, 768 SP, 48 TMU, 32 ROP) @ 1923 MHz (Boost: 2321 MHz)
MEM: 4 GB 64-bit GDDR6 @ 16000 MHz
A GeForce GTX 1630-hoz hasonlóan igazi szükségmegoldás volt a második bányászláz miatti GPU-ínséges időszakban az RX 6400-as típus megjelenése, de az AMD az NVIDIA-hoz képest sokkal felhasználóbarátabb módon oldotta meg a feladatot, ugyanis modern, 6 nm-es gyártástechnológiával készül, és a legfrissebb RDNA 2.0 architektúrát alkalmazza ez a fejlesztés. Persze a pozitívumokat árnyalja kissé a magas ár, és a mindössze 4x-es PCIE csatlakozó, vagyis PCIE 3.0 (vagy régebbi) szabványú gépekben használva közel sem fog olyan jó teljesítményt nyújtani, mint amit majd a grafikonokon láthatunk. A képeken szereplő Sapphire kártya igazi meglepetést okozott számomra, és hatalmas pirospont jár neki azért, hogy félpasszív üzemre is képes, vagyis üresjáratban lekapcsolja a ventilátort, ami az ilyen aprócska hűtővel szerelt kártyák esetében gyakorlatilag példa nélküli extrának számít.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
