A tesztek előtt

Mielőtt belevágnánk a mérésekbe, ismertetnék néhány alapvető információt a teszt koncepciójával kapcsolatban. Ezek azok az alapkérdések, melyek a cikkeimhez tartozó fórumtémákban a legtöbbször kerülnek elő, így igyekszem most összeszedve megválaszolni őket.

Processzor- és kártyafelhozatal

Alapvetően a processzorokba integrált grafikus gyorsítókat bemutató cikkről lévén szó, a low-end diszkrét GPU-k ezúttal csak másodlagos szereplők voltak, így nem tartottam szükségét a létező összes modellváltozatot beszerezni, főleg, mivel többnyire csak órajelükben térnek el egymástól. A cél az összes alsókategóriás GPU bemutatása volt. az APU-k és IGP-k összeválogatásánál a lehető legtöbb, asztali gépekbe szánt variáns bemutatása volt a cél, de csak a foglalatba illeszkedő típusokkal foglalkoztam, vagyis az alaplapra forrasztott formában létező modellek (az Intel Atom szériás processzorai, illetve egyes alsókategóriás AMD típusok) kimaradtak a cikkből, hiszen lehetetlen lett volna ennyiféle alaplapot összevadászni hozzájuk. Az integrált GPU melletti processzorrészleg teljesítménye lényegtelen volt, hiszen ezeknek a 3D gyorsítóknak a teljesítménye annyira alacsony, hogy szinte kizárt, hogy CPU limites körülmények álljanak elő. Így lehetséges, hogy például Intel fronton egyes IGP-ket alsókategóriás Pentiummal, míg másokat i7, vagy i9 processzorral mutatok be, de ennek a végeredmény tekintetében nem sok jelentősége lesz.

Játékfelhozatal

Igyekeztem vegyesen régebbi és újabb, a maguk korában népszerű játékokat beválogatni a cikkbe. Emellett egy másik fontos szempont is szerepet játszott: rendelkezzen az adott program saját, beépített Benchmark rendszerrel. Nem akartam ugyanis a korábbi cikkeknél használt, Fraps alapú mérésekkel vesződni, ami pontatlan, és meglehetősen macerás, ezért mindössze egyetlen, szívemnek kedves cím esetén folyamodtam ehhez a módszerhez.

Felbontások, egyéb beállítások

Eddigi cikkeimhez képest csökkentenem kellett a beállításokat, hiszen az integrált GPU-k esetében értelemszerűen sokkal kisebb elvárásaink lehetnek. Véleményem szerint az alábbi három kategóriát érdemes felállítani:

- 1280x720, minimális részletesség: egy IGP esetén gyakran már annak is örülünk, ha a játék egyáltalán bárhogyan elindul, és játszható. Nem számít , ha a létező legalacsonyabb minőségi szintet kell kiválasztani, és még a felbontást is hajlandóak vagyunk csökkenteni a játszhatóság érdekében. Az 1280x720-as felbontás talán a legalacsonyabb, ami még nem néz ki vállalhatatlanul rondán egy mai 16:9-es monitoron.

- 1920x1080, közepes részletesség: manapság a legelterjedtebbek a Full HD-s monitorok, ami nem véletlen, hiszen ennél nagyobb felbontásnak 23-24" körüli képátló alatt nincs sok értelme. Egy modernebb IGP esetén elvárás lehet tehát, hogy a monitorunkat natív felbontásban legyen képes meghajtani, de a részletességi szint terén hajlandónak kell lennünk a kompromisszumokra.

- 1920x1080, maximális részletesség: egy IGP-vel is megpróbálhatjuk kimaxolni a játék grafikáját, ami, ha kellően régi címről van szó, még akár sikerülhet is. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy (az összes eddigi cikkemhez hasonlóan) az antialiasing nem volt bekapcsolva, hiszen egyrészt az még a sokkal erősebb kártyákat is képes komolyan megizzasztani, másrészt gyártónként eltérő a megvalósítás módja és minősége, így nem igazán összehasonlítható az eredmény.

Grafikonok sorrendezése

A korábbi cikkekhez tartozó fórumtémákban kisebb vita alakult ki a grafikonok sorrendezését illetően: többen kifogásolták, hogy miért a kisebb felbontásban elért eredmény alapján van meghatározva a kártyák sorrendje. Nekik továbbra is csak azt tudom üzenni: azért így vannak sorrendezve a grafikonok (amellett, hogy így néznek ki jól), mert sokszor előfordul, hogy a gyengébb kártyákon le sem fut a teszt a nagyobb felbontásban, vagy ha le is fut, akkor extrém alacsony eredmények születnek, így ennek a sorrendezésnek nem lenne értelme.

Tesztkonfiguráció

Az APU-k és az IGP-k esetén értelemszerűen abban az alaplapban végeztem a mérést, ami az előző bemutató oldalakon az adott platform leírásánál szerepel. Memória fronton nem akartam overkill irányba elmenni, így DDR3 rendszerek esetén szabványos, 1600 MHz-es modulokat használtam, míg DDR4 rendszerekhez egy kicsit erősebb, de egyáltalán nem drága, 3200 MHz-es Corsair kitet szereztem be. Persze felmerülhet az a kritika, hogy (elsősorban az AMD APU-k esetén) ennél erősebb memóriákkal jobb eredmények születtek volna, ám véleményem szerint életszerűtlen az, hogy ha valaki annyira pénzszűkében van, hogy egy processzorba integrált GPU-val kényszerül játszani, az majd méregdrága tuning memóriákra fog költeni. Természetesen a Dual channel üzemmód minden esetben rendelkezésre állt, hiszen ez létfontosságú az integrált grafikus vezérlők teljesítménye szempontjából.

A diszkrét GPU-k teszteléséhez az i5-12500-as processzort használtam, a hozzá való alaplappal és RAM-okkal.

Teszt alaplap: Gigabyte H610M H DDR4

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!