Hirdetés

HTC One X vs. SGS3: Trónok harca

Bevezető

2012 (is) az okostelefonok éve. A gyártók talicskával hordják ki a különböző tudású/árkategóriájú telefonokat, melyek közül eddig eddig minden kétséget kizáróan a HTC One X és a Samsung Galaxy S3 viszi a prímet. Mindkét gyártó beleadott apait-anyait, hogy a konkurencia fölé nőjön, azonban érdekes módon teljesen más szemlélettel próbálják elérni a "halhatatlanságot". Lesz-e győztes? Kijelenthető-e egyértelműen egyikről vagy másikról, hogy jobb?

Erre ad választ a következő cikk.

Samsung Galaxy S3 vs. HTC One X

A Logout hasábjain nemrég megjelent összehasonlító cikkem után egy kicsit más szemszög mellett döntöttem. Igyekszem a lehető legobjektívebben megosztani szubjektív véleményem. Minden egyes összehasonlítás ugyanolyan körülmények között készült, ezzel biztosítva a lehető leghitelesebb végeredményt. A felhasználói élmény ugyanakkor nem nő egyenesen arányosan a pontszámokkal, ezért ezt a részt megkülönböztetett figyelem kíséri.

Két koncepció, egy cél:

Hirdetés

A HTC és a Samsung merőben eltérő szemlélettel képzeli el az okostelefon piac meghódítását. A tajvani gyártó termékpalettája viszonylag szegényes, azonban a minőségben élen járnak. A jellemzően középkategóriánál alább nem adó HTC vezérigazgatója Peter Chou rövid, ámde annál frappánsabb magyarázatot adott arra, hogy miért nem adnak ki olcsóbb tucatterméket: "Nem akarjuk lerombolni a márkát..."
Ez az irányelv ihlette a HTC mérnökeit, amikor bemutatták a HTC One X-et, a telefont, ami a tajvani gyártó aktuális zászlóshajója.

Peter Chou bemutatja a HTC One X-et

A dél-koreai gyártó politikája merőben eltér, közel sem olyan "szemérmes". Gyakorlatilag nincs az a szegmense a telefon piacnak, ahol ne képviseltetnék magukat. Nem csak ezen a téren, a csúcskategóriában is más szemléletet képvisel a Samsung, mely a nyers erőben hisz. Évről évre beleteszik az aktuális csúcsmodellbe (korábban a Samsung Galaxy S és S2) a létező legjobb technikát, azonban a külső talán kevésbé fajsúlyos a koncepcióban. Mindenesetre a Galaxy S 3 bemutatása során büszkén hangoztatták az azóta már jól ismert szlogent: "designed for humans, inspired by nature". Mennyire ihlette a természet? Mennyi pluszt biztosít a felhasználóknak? Lássuk.

JK Shin a Samsung Mobile CEO-ja és az I9300

Pontozás:
Samsung Galaxy S 3: 9pont
HTC One X: 10pont
Vélemény: Samsung ráeszmélhetne arra, hogy egy telefon nem csak attól lesz prémium, ami belül van, hanem az is fontos, hogy mibe van a csúcstechnológia becsomagolva. Csak azért van ilyen kis különbség pontszámban, mert bár a HTC törekvése üdvözölendő, de nem tűnik olyan életképesnek. Pedig jó példa az ellenkezőjére az Apple.

Csomagolás, tartozékok

A Samsung a már jól megszokott hűvös eleganciát követi a dobozolás során. Az összes eddigi csúcsmodellének doboza alapvetően megegyezik, ráadásul a fehér S3 fehér dobozt kapott, a kék pedig sötétkéket. Ezt azért érdemes megjegyezni, mert a HTC-nek ez a mérnöki bravúr nem sikerült: legyen az fehér, vagy fekete telefon, a doboz minkét esetben fehér. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy azért ez nem mindig volt így Samsungéknál sem. A Samsung Galaxy S2 doboza történetesen fekete.

Samsung Galaxy S 3

Környezettudatosság szempontjából a gyártók jelesre vizsgáztak. Mindkét doboz újrahasznosítható - biológiai úton lebomló - anyagól készült. Ezen kívül a Galaxy doboza vízben oldódó ragasztót tartalmaz, ami hűen tükrözi a cég "Planet First" kezdeményezését. A 2009-ben életre hívott ideológia célja, hogy a káros anyag kibocsátást visszaszorítsák és ezzel környezetbarát céggé váljanak. A HTC doboza sehol sincs ragasztózva, gyakorlatilag formára van "öntve". Dicséretes.

HTC One X

A doboz tartalma hozzávetőleg megegyezik mindkét telefon esetében. Sajnálattal vettem azonban tudomásul, hogy a Samsung is végleg leszokott a "dedikált" töltőről. A HTC-vel egyetemben egy darab USB kábelt mellékeltek a dobozban, amit hozzá kell csatlakoztatni a töltőhöz, ha nem USB-ről, hanem konnektorból kívánunk tölteni. Természetesen erre is ráhúzhatjuk a környezettudatosságot, egyel kevesebb kábelt kell legyártani, azonban bizonyos helyzetekben nagyon kényelmetlen rohangálni a kábellel. Természetesen lehet venni plusz kábelt, de ezzel a lendülettel kukázni is lehet a környezettudatosságot.

Samsung Galaxy S3 /Kattints a nagyobb mérethez/

HTC One X /Kattints a nagyobb mérethez/

A Samsung dobozában egy töltőcsonk, egy USB kábel, egy headset és az akkumulátor található. Ezzel szemben a HTC dobozából hiányzik az akkumulátor (hiszen beépítettel rendelkezik), de helyet kapott egy SIM kiszedő tű. Egyik gyártó szettje sem tartalmaz különösebb extrát, cserébe a mellékelt headsetek kritikán aluli minőségűek. A Samsung fülese bóvli kategória, a HTC füles a bóvli mellett még a ronda kategóriában is eséllyel indulna. Külön erre a részre nem térek ki, az előző cikkemben bővebben írtam róla.

Pontozás:
Samsung Galaxy S 3: 8pont
HTC One X: 7pont
Vélemény: A Samsung doboza ízlésesebb, a HTC szappantartójára rossz ránézni. Beltartalom tekintetében és a füles minőségében ugyanolyan a két készülék.

Külső

Kétséget kizáróan az egyik legnagyobb különbség a két telefon között a külső, a megjelenés. A HTC One X egy unibody kivitelű polikarbonát ház, míg a Samsung szintén polikarbonát, de "hagyományos" kivitelű, azaz levehető hátlappal rendelkezik, annak minden előnyével és hátrányával.

Kézbe véve a telefonokat, rögtön három dolgot fedezhetünk fel. Fogásra a Samsung kellemesebb, a telefon a széleknél íveltebb - ráadásul az alsó és felső két sarok rádiusza különböző, kényelmesebb kézben tartani. A HTC One X robusztusabb kivitelű, a négy saroknál alig van lekerekítve, kicsit a Samsung Galaxy S 2 "tégla" kivitelére hajaz. Másik különbség az, hogy a HTC érezhetően nehezebb, kézben tartva kevésbé csúszós. Annak ellenére, hogy a Samsung is polikarbonát, a hátlap csúszik.

A HTC előlapjának majdnem 100%-át a kijelző teszi ki. Fizikai gombokkal nem rendelkezik - a kijelzőn vannak az érintőgombok. A telefon tetején lévő keret kicsit vastagabb, de ez is csak annak köszönhető, hogy ott található az előlapi kamera és a hangszóró. Oldalt lehet érezni, hogy ívelt a kijelző, ami tovább erősíti a prémiumérzetet.

A Samsung teljesen más utat jár be, fittyet hány a Google "ajánlásának". Az előlapon a már szokásos fizikai home gombtól balra található az érintőgombos menü-, jobbra pedig a vissza gomb. Érdekes, hogy a gombok nem a kijelző és a keret közötti mértani középpontban találhatóak, hanem el vannak csúsztatva lefelé, ami miatt nehezebb elérni őket, ha egy kézzel kezeljük a készüléket. Ezenkívül további különbség a micro USB csatlakozó elhelyezése: a Samsungon a "szokásos" helyen, azaz lent van, a HTC-n baloldalt, ami nem túl szimpatikus.

Mindkét készülékben különböző színű ledek jelzik az elmulasztott eseményeket, csak amíg a HTC megoldása prémium minőséget sugároz, a Samsung megoldása mellette finoman szólva is elbújhat. A tajvaniak nagyon elegánsan oldották meg a kérdést. A LED a hangszórónál, annak jobb oldal részén van elbújtatva. Eseménykor a HTC tűélesen egy pontban villog, a Samsung pedig alulról világítja a kijelzőt. A végeredmény működés közben:

HTC One X Notification LED vs. Samsung Galaxy S 3 Notification LED

A telefonokon lévő fizikai gombok elhelyezkedése is homlokegyenest más. A HTC a hangerő szabályozó gombot jobb oldalra, a bekapcsoló gombot a jobb felső sarokba tette. A Samsung bekapcsoló gombja ezzel szemben jobb oldalon van, a hangerő pedig a balon. A Samsung megoldása jobb, legalábbis a bekapcsoló gomb elhelyezése szempontjából.

Ezek a telefonok már egyszerűen túl nagyok ahhoz, hogy egy kézben tartva normálisan el lehessen érni a jobb felső sarkot. Nem egyszer kell a telefonon fogást váltani ahhoz, hogy elérjük a bekapcsoló gombot. A helyzetet az sem könnyíti, hogy a lenti LED kijelzőkre nem reagál a készülék, ott hiába is nyomjuk, nem fog a képernyő feléledni. A Galaxy S 3-on kényelmesen el lehet érni a bekapcsoló gombot még azoknak is, akik kisebb kézzel vannak megáldva, ráadásul a fizikai home gomb megnyomásával is feléleszthető a készülék, nagyban javítva ezzel a komfortérzetet, illetve biztonságérzetet, hiszen elejteni egy ilyen telefont nem jó móka.

A Samsungon végre nem csúcsosodik ki a kamera, mint a Galaxy S 2-nél, ugyanakkor a HTC One X kamerája rendesen kiemelkedik a síkból. Ez bár kinézetre lehet hogy jól mutat, azonban ezen a ponton fekszik fel a telefon az asztallapra, és talán mondani sem kell, hogy milyen könnyen sérülhet, karcosodhat a lencse, amennyiben nem választjuk meg jól, hova tesszük le.

A kamera mellett található még egy villanó LED, illetve egy hangszóró mindkét telefonon. Samsungéknál nem vitték túlzásba a hátlap megtervezését, mivel annak 90%-a kihasználatlan. Elfért volna egy ízlésesen rágravírozott "Galaxy S III", hogy ne tűnjön annyira puritánnak a hátlap. A HTC sem tett rá több dolgot, de azt legalább ízlésesen tette.

A kialakítás miatt a HTC One X gyakorlatilag bővíthetetlen. A micro SIM kártyát kívülről kell becsúsztatni. Sem memóriakártya, sem másik akkumulátor nem helyezhető bele. Mindkettő eléggé fájó dolog pláne ennél a készüléknél. A külön SD kártya jól jönne, hiszen a készülék FullHD-ban rögzít, és elég gyorsan el tud fogyni a rendelkezésre álló hely. Az akkumulátorról pedig a későbbiekben lesz szó.

A Samsung Galaxy S 3 rendelkezik memóriakártya bővítő hellyel és bár ahhoz le kell venni a hátlapot, de annyit bőven megér, hogy legyen adott esetben plusz 32-64Gb tárhelyünk. Az akkumulátor tetszőlegesen cserélhető.

Pontozás:
Samsung Galaxy S 3: 8pont
HTC One X: 10pont
Vélemény: A HTC One X unibody polikarbonát háza és az összeszerelés minősége jobb. A Samsung megoldása bővíthetőség szempontjából üdvözölendő, de még így sem tud felkapaszkodni a konkurencia mellé.

Kijelző

Mindkét telefonon Gorilla Glass üveg található, viszont amíg a HTC One X-en az első generációs teljesít szolgálatot, addig a Samsung Galaxy S 3-on már a továbbfejlesztett változat van. Ez ugyanakkora védelmet biztosít 20%-al csökkentett vastagság mellett.

Akkor most tényleg rossz a Pentile mátrix? Felveszi a versenyt a HTC One X-ben lévő Super-LCD 2-vel? A válasz elég nehéz, ugyanakkor az biztos, hogy nem fekete-fehér a dolog, nagyon sok mindent mérlegelni kell a döntés során. Mindkettő technológiának megvan a maga előnye. Előre leszögezném, hogy a technikai részek helyett a felhasználói élmény szempontjából következik leírás, amihez nem használtam semmilyen céleszközt.

A Samsung a hosszabb az életciklus miatt döntött a pentile mátrix kijelző mellett, ugyanakkor pletykáltak arról is, hogy nem tudnak legyártani ekkora méretben (gazdaságosan) SAMOLED Plust. A technológiából fakadóan a kék szín élettartama a legrövidebb és a pentile mátrixban kevesebb a kék a normális RBG kiosztású kijelzőhöz viszonyítva. Az 1280 x 720 képpontos felbontásnak köszönhetően a kijelzőn lévő tartalmak tűélesen jelennek meg. Nyoma sincs pixelnek, feltéve ha rendeltetésszerűen használjuk és nem nagyítóval, 10 centiről nézzük a kijelzőt. A színei impozánsak, vibráló élénk a megjelenített tartalom, ráadásul 4 szinten állítható a kijelző mód, így ha valakit zavar a szaturáltság, könnyedén módosíthat rajta.

A legnagyobb előnye a kijelzőnek akkor jön elő, ha filmet nézünk. Egész egyszerűen teljesen más élmény, mint a HTC One X-en. A szinte tökéletes feketének köszönhetően nagyon nagy a különbség az élvezhetőségi faktorban, hiszen a fekete adja az igazi mélységét a látottaknak. Talán úgy lehet leginkább elképzelni, mintha egy LED LCD TV-t és egy Plazma tévét hasonlítanánk össze.

Természetesen a HTC-n is élvezet a filmezés, de a különbség egészen addig nehezen képzelhető el, amíg nem egymás mellett van a telefon és nem ugyanaz megy rajta. Feketében tehát lemarad a HTC-ben lévő kijelző, azonban a másik alapszínnél, a fehérnél fordul a kocka. Annak ellenére hogy a SAMOLED elég sokat fejlődött a fehér megjelenítésében, még nem érte utol az LCD-t. Ez a különbség főleg böngészésnél jön elő. A Super LCD 2 másik előnye az olvashatóság. Nincs nagy különbség hála a HD felbontásnak, de egymás mellett amennyiben nem zoomolunk bele pl. egy weboldalba, látni a különbséget. Az olvashatóságnál maradva, a HTC kijelzője tűző napsütésben jobban olvasható, ami szintén nem elhanyagolható szempont.

Pontozás:
Samsung Galaxy S 3: 9pont
HTC One X: 10pont
Vélemény: Egyik kijelző sem tökéletes, mindkét technológiának megvan a maga előnye és hátránya másikkal szemben. Az RGB olvashatóbb, szebb a fehér, színhűbb, a Pentile feketéje klasszisokkal jobb, gyönyörű vibráló színek, ami igény szerint 4 fokozatban állítható. A HTC kijelzője napsütésben jobban olvasható.

Hardver, sebesség

A HTC One X és a Samsung Galaxy S 3 sem azért "csúcstelefon", mert a legújabb és legdrágább készülék, hanem mert belül is igazi csúcstechnika található, ami arra predesztinál, hogy mindenféle akadás nélkül meghajtsa a telefont/androidot. Ez a küldetés felemás sikerrel zárul, de mint ki fog derülni, a hiba nem a készülékekben van.

Amíg a HTC egy 4+1 magos 1.5Ghz-es ARM Cortex-A9 processzort tartalmaz, amit Tegra3 alapokon nyugvó GPU támogat, addig a Samsung pedig egy 4 magos saját gyártású Exynos, 1.4Ghz-es processzort tett a készülékbe, egy Mali-400 MP4 GPU mellett.

A technikai elemzés helyett a nyers erő és a felhasználói élmény kerül előtérbe. Az összesen hatféle teszt minden esetben telefon bekapcsolása után lett lefuttatva háromszor, hiszen egy-egy alkalommal adott esetben nem tudunk reális képet festeni a (viszonylag) nagy szórás miatt. Addig, amíg a Samsung Galaxy S 3 "out of box" állapotban - azaz gyári módosítatlan rommal, root nélkül került az izzasztóba, a HTC One X nyitott bootloaderrel, rootolva és tuningolva futtatta a teszteket. Ezt nem árt észben tartani.

Első tesztprogram az Antutu, ami memória- és CPU sebesség, 2D és 3D teljesítmény, SD kártya írási- és olvasási sebesség, illetve adatbázis I/O sebesség alapján határozza meg az összpontszámot. Az eredmény nagyságrendileg a Samsung Galaxy S 3 10%-os előnyét mutatja. Érdekesség, hogy a mérések alapján a nagyobb szórást is ez a telefon produkálta.

Átlag: Samsung Galaxy S 3: 11958 pont; HTC One X: 11070 pont

A következő teszt a híres Quadrant Standard lesz, ami CPU, I/O és 3D benchmark alapján rangsorol. Ebben a tesztben a legnagyobb a különbség a két zászlóshajó között. Ha a HTC teljesítményét vesszük alapul, akkor a Galaxy 118%-os eredménnyel zárt.

Átlag: Samsung Galaxy S 3: 5509 pont; HTC One X: 4661 pont

A linpack egy CPU tesztelő program, ami a processzor másodpercenkénti lebegőpontos számítási teljesítményét méri. Átlagban 6-8% a Samsung Galaxy S 3 előnye.

Átlag (single): Samsung Galaxy S 3: 55.2 MPLOPS; HTC One X: 51.3 MFLOPS
Átlag (multi): Samsung Galaxy S 3: 136,1 MPLOPS; HTC One X: 128,44 MFLOPS

A CF-bench szintén támogatja a többmagos rendszereket, mely az eredményt a CPU és a memória teljesítményéből határozza meg. Hozzávetőlegesen 6% a Samsung előnye. Mivel ezt a programot egy korszakos zseni, Chainfire készítette, a program megbízhatóságához kétség sem férhet.

Átlag: Samsung Galaxy S 3: 13719 pont; HTC One X: 12924 pont

Lássuk, hogy a csúcsteljesítményű mobilokra optimalizált OpenGL|ES 2.0 benchmark, a Nenamark 2 alatt milyen eredmény született.

Átlag: Samsung Galaxy S 3: 58,4 fps; HTC One X: 55,5 fps

Végül, de nem utolsó sorban jöjjön a kakukktojás, a Smartbench 2012, amiben a HTC One X jön ki győztesen. Az eredmény a fentiek tükrében meglehetősen furcsa, mert mind performance, mind gaming eredményben meglehetőse nagy az előny. "Hihetőbb" lenne az eredmény fordítva, mert ezt a játékos teljesítményt gyengébb telefon is hozza. Ráadásul játékot futtatva sem az az ember érzése, hogy bármi is problémát okozna a telefonnak. Érdemes kicsit fenntartással kezelni, pláne a mobilaránés teszt után, ahol homlokegyenest más eredmény született.

Átlag (performance): Samsung Galaxy S 3: 4024 pont; HTC One X: 4559 pont
Átlag (gaming): Samsung Galaxy S 3: 1659 pont; HTC One X: 2569 pont

Összességében elmondható, hogy a szintetikus tesztek alapján a Samsung Galaxy S 3 a jobb, így aki a nyers erőt részesíti előnyben, akkor ez a telefon a jelenlegi legjobb választás. Azonban az erő mit sem ér, ha a mindennapi életben akadozó android fut a telefonon.

A HTC One X, mint ahogy előző cikkemben is írtam, meglehetősen nyögvenyelősen futtatja a Sense felületet. A képernyő lapozása teljesen rapszodikus. Sokszor folyamatos, de hajlamos akadozni. Az akadozást nem úgy kell érteni, hogy a folytonossággal van baj, hanem egyszerűen kevés fps-el fut, "röcög" a felület. Az sem javít a helyzeten, hogy a menübe (app drawer) való lépéskor sokat gondolkozik, néha kell neki 1-2 másodperc is, pedig nem mondható számításigényes műveletnek. Az XDA-n szerencsére már találtak megoldást a problémára, így akinek nyitott a bootloadere, bátran tegye fel, mert sokat javít rajta. Tökéletes így sem lesz, de sokkal emészthetőbb.

A Samsung Galaxy S 3 esetében a helyzet határozottan jobb. A ránc felvarrt TouchWiz nagyon szépen fut, akadásnak semmi nyoma, a menübe való be- és kilépéskor egy pillanatra sem gondolkozik, a képernyőn való lapozás szintén teljesen más történet, mint HTC-n. A program nyitási és zárási animációk sokkal szebbek a Samsungon.

Pontozás:
Samsung Galaxy S 3: 10pont
HTC One X: 8.5pont
Vélemény: A Galaxy hardvere erősebb, gyorsabb, ami a felhasználó felületen is érződik. Ezzel szemben a HTC-ben hiába van közel hasonló erősségű beltartalom, a Sense tökéletes futtatására nem képes jelenlegi állapotában.

Felhasználói felület

Mindkét telefon a saját felületét használja az android meghajtására. Ez a HTC esetében a Sense 4, a Samsungnál pedig a TouchWiz. A következő sorok három oldalról közelítik meg a felületet: használhatóság, külalak és sebesség. Tekintettel arra, hogy a mobilarénán már van egy minden igényt kielégítő Sense 4 összefoglaló, a TW lesz egy kicsit hangsúlyosabb.

Első bekapcsoláskor mindkét telefon egy rövid beállítási varázsló segítségével teszi lehetővé a legalapvetőbb dolgok /pl. email, market, wifi, dropbox/ beállítását, viszont a HTC esetében jóval több a lehetőség. A rendszerbe integrálták a facebook és pl. a twitter klienst, ami könnyedén beállítható, nem kell külön letölteni. Másrészről viszont, aki nem óhajt közösségi életet élni, vagy csak egyiken/másikon van jelen, akkor bizony csak a helyet és erőforrást foglalja még úgy is, ha letiltja a programot. Ettől függetlenül hibának azért ezt nehéz lenne felróni.

A Samsung nem ad annyi beállítási lehetőséget, így mindenki szabadon eldöntheti, hogy mit szeretne a telefonján tudni és mit nem. A beállítások után egy teljesen új, megújított Touchwiz köszön vissza. Összképet tekintve egységesebb a felület, mint az eddigi TW-k, és nem utolsó sorban szebb is, igaz nem ér fel a "Sense magasságokba". Az alapvető funkciók szerencsére mind a helyükön vannak, ami a Sense esetén nem mondható el maradéktalanul.

Vegyük a két leggyakrabban előforduló esetet. Be szeretnénk kapcsolni a wifi-t és a menüben elindítani mondjuk a youtube-ot. A Samsung szerencsére ahogy eddig is, a Galaxy S 3 esetében is elérhetővé tette a gyors gombokat, amik a "redőny" (értesítési sáv) lehúzása után egyrészt szépen animálódnak, másrészt tetszőlegesen kapcsolgathatók. Tíz lehetőség közül választhatunk. Megoldható itt többek között a wi-fi, gps, bluetooth bekacsolása is. Sense esetében viszont itt sok mindent nem találunk, csak egy beállítások gombot, amivel a beállításokhoz juthatunk. innen már a wi-fi is tetszőlegesen bekapcsolható. A wifi bekapcsolásához a menüben kell barangolni, hacsak nem teszünk ki widgetet.


HTC One X vs. Samsung Galaxy S 3

A Samsung szerencsére gondolt arra, hogy rengeteg olyan program (pl. widget) van a Play áruházban, ami beépül az androidba és nem feltétlenül a menüből kell elindítani. Könnyedén elrejthetőek ezek a kis "ikonok", így rendet tudunk tartani az app drawerben, nem lesz tömve teljesen felesleges dolgokkal. A Sense esetében ez nem oldható meg, minden ömlesztve van, nem lehet normálisan csoportosítani őket. addig amíg TW-ben még a programok sorrendje is tetszőlegesen módosítható, Sense alatt kénytelenek vagyunk elviselni, hogy adott esetben az egy oldalon lévő ikonok 40%-ra sosem fogunk kattintani. Félmegoldás létezik erre is, mert az androidon belül letilthatók a nem kívánt alkalmazások, azonban ez kompletten felfüggeszti a programot. Nem oldható meg vele, hogy csak az app drawerből tűnjön el.

A TouchWiz megújítását a Samsung komolyan vette, ami már a kijelző zároló képernyőn is látszik. Teljesen megújították a felületet, ami nem csak hogy informatívabb lett, sokkal szebb is. Megjeleníthető rajta az aktuális időjárás, hírek (!) beállítható 4 tetszőleges program, amit könnyedén el tudunk érni a képernyő feloldása nélkül is. Apropó, képernyő feloldás. Itt lehet először észrevenni szoftveres téren az "inspired by nature" mottót. Feloldáskor mintha vízben tapicskolnánk, a háttérkép is hullámzik, ahogy az ujjunkat húzzuk a kijelzőn. Nagyon látványos, amit tovább növel a víz hangja. A képernyőkön való lapozás már animálva van, ami látványossá teszi a bóklászást. Érdekes, hogy ez a fajta lapozós animáció egy régebbi Samsung Galaxy S 2 kiszivárgott romban benne volt, de azóta se híre, se hamva, egészen eddig.

További újdonság, hogy "okosabb" is lett a felület. Értem ezalatt, hogy fülhallgató csatlakoztatásakor az értesítési sávban megjelennek azon programok, amik használhatók fülessel.

TouchWiz balra, Sense 4 jobbra

Használhatóság szempontjából a Samsung megoldása jobb, hiszen a felhasználói szemszögből nézve kulcsfontosságú pontokon a Sense elvérzik: programok rendezhetőségének/eltüntethetőségének hiánya, kissé kihasználatlan értesítési sáv (értem ezalatt a rendszerbeállítások gyors elérésének hiányát).

Kinézet szempontjából fordul a kocka. Vitathatatlan a Sense előnye, egységesebb képet mutat, mint a TW. Rengeteg widget használható, melyek közül egy sem töri meg a Sense harmóniáját, amit tovább fokoz a témázhatóság. Különféle előre legyártott témák közül válogathatunk, amiket egy gombnyomással aktiválhatunk is. Persze ez kicsit parasztvakítás, mert mindössze a háttérkép változik és másfajta widgetek kerülnek ki a képernyőre. A beállításokban való bóklászáskor egy harmonika effekt jelzi, ha az oldal aljához vagy tetejéhez értünk. TW alatt ez teljesen más, az "overscroll" effekt annyit jelent, hogy le vagy felgörgetés esetén szolid kék fény visszajelzéssel az oldal minimálisan "visszarugózik" a végpontokon.

Sebesség szempontjából a TW az egyértelmű győztes. A felület nem akad, kiváló felhasználói élményt biztosít, az app drawerbe való ki és belépés vaj sima. Ezzel szemben a Sense döcög, aminek elsősorban a többrétegű widgetek a fő okozói. A HTC minimálisan 3D effektet is vitt pl. az időjárás widgetbe, így lapozáskor érződik is az effekt hatása. Tény hogy látványosnak látványos. Az ember nem érzi hogy 4+1 magot tart a kezében, ami elsősorban a HTC programozóinak szégyene.

Pontozás:
Samsung Galaxy S 3: 9pont
HTC One X: 8pont
Vélemény: A TW felület használhatóbb, ráadásul gyorsabb, amit a Sense a szépségével felhasználói oldalról nézve nem tud utolérni. Hiába a szép felület, ha alap- és kényelmi funkciók garmadája hiányozik.

Kamera

A kamera tesztelésekor teljesen más szemszögből tekintettem a két telefonra. Addig amíg, a HTC-vel túl nagy elvárásaim nem voltak még úgy sem, hogy a gyártó nagyon nyomja ezt a featuret, a Galaxy S3-tól kisebbfajta "csodát" vártam, hiszen a Samsung az előző két zászlóshajója jól teljesített ezen a téren, különösen az S2.

Még mielőtt jönnének az összehasonlító képek, megjegyezném, hogy a Samsung Galaxy S 3-al könnyebb jó képet csinálni. Mindkét telefonnal tesztelés során tökéletesen ugyanazokat a szituációkat fotóztam le. Nem volt hálás feladat egyik telefonnak sem a fotózás, mert nehezek voltak a körülmények (35 fok, szikrázó napsütés) és teljesen automata módon voltak kénytelenek produkálni.

Első kép Pest szépségét mutatja be. Panoráma a Halászbástyáról.

HTC One X

Samsung Galaxy S 3

Az eredmény érdekes. A képeken látható, hogy egyiket sem panoráma fotózásra találták ki, a Samsung Galaxy S 3 belehibázott, amit sajnos élőben nem vettem észre, így nem tudtam újat csinálni. Ugyanakkor egyedi hibáról beszélhetünk, mert ezt követően több panorámaképet is csináltam, nem fordult elő a jelenség. Összességében a Samsung szebb képet csinál, egyszerűen a színhűsége jobb, nem annyira zajos, érdemes megnézni 100%-os nagyításban a kép széleit és főleg a fákat, égboltot, hátteret.

A következő megmérettetetés során arra voltam kíváncsi, hogy milyen a képek minősége, amikor az égbolt is döntő szerepet kap.

Samsung Galaxy S 3 - HTC One X

Samsung Galaxy S 3 - HTC One X

Samsung Galaxy S 3

HTC One X

Samsung Galaxy S 3

HTC One X

A képek önmagukért beszélnek. A Samsung Galaxy S 3 ugyanolyan körülmények között szebb - néhol jóval szebb - képeket produkál, amikor az ég is szerepet játszik. Az égbolt milyenségét jobban visszaadja (35 fokban tűző napon ilyen világos az égbolt, nem olyan sötét, mint HTC-n), szebb élesebb képek, így a részletek is jobban látszódnak.

Felül Samsung Galaxy S3, alul HTC One X

Virág fotózásnál kezd kijönni az az előnye a Samsungnak, ami a a makrónál csúcsosodik ki. Közeli témáknál nincs partiban a két telefon, mondhatni ég és föld, ami a sajton látszik leginkább. ;)

Samsung Galaxy S 3 - HTC One X

Végül, de nem utolsó sorban jöjjön a kedvenc képem, egy madáretető. Ennél a képnél első ránézésre nincs nagy különbség a két telefon között, de alaposabban megnézve azért mégiscsak van.

Samsung Galaxy S 3 - HTC One X

Fentiek alapján kijelenthető, hogy a Samsungnak sikerült megugrania a Samsung Galaxy S 2 által felállított lécet, tisztességes munkát végeztek a koreaiak. Nem "sztárolták" a kamerát úgy, mint a HTC, de így is simán verik a konkurenciát.

Videózásnál szintén a Samsung üdvöskéje kerekedik felül, aminek több oka van. Egyrészt jóval magasabb bitrátával tömörít (17 Mbps vs. 10 Mbps), 30 fps-t stabilan tartja (ez a mutató HTC-nél 24 fps), a videó hangjánál hatalmas különbség van. Nagyon meglepődtem, amikor a zenekar tőlem 1 méterre parádézott el jobbra, és a Galaxy torzításmentesen vette fel mindent. Pedig marha hangos volt, ami talán a videóból is kikövetkeztethető. Sajnos a mintavétel nem egymással párhuzamosan történt, hanem egymást követően, mert a két telefont egyszerre nem tudtam megfelelően kézben tartani:

- HTC One X videó teszt
- Samsung Galaxy S 3 videó teszt

Grátiszként pár kép, amikor a Samsung Galaxy S 3 igazán elemében van. Külön kiemelném a méhről készült makrót, ami hűen tükrözi a telefon valós tudását a témakörben:

Pontozás:
Samsung Galaxy S 3: 9.5pont
HTC One X: 8pont
Vélemény: A Samsung Galaxy S 3-al képei szebbek, természetesebbek, színhűbbek, kevésbé zizisek. Nem utolsó sorban sokkal jobb arányban készít jó képeket, mint a HTC One X, aminek a makrója kritikán aluli a Galaxyhoz képest. Annyival nem jobb kevés fény esetén a HTC képalkotója, mint amennyivel rosszabb egyéb területen, hogy ebből előnyt tudjon kovácsolni. Ettől függetlenül buli fotózásra tökéletes, de egy kellemes délutáni fotózásnál gondolkodás nélkül a Samsung kerül a zsebbe.

Internet, multimédia

4.7" vs. 4.8". A kijelző méret mindkét telefont arra predesztinálja, hogy élmény legyen a böngészés a telefonon. Elég nagy bajban vagyok, amikor erről a részről kell írni, mert a két telefon eme képessége között nagy a különbség. Nagyrészt csak azt tudom ismételni, amit az előző cikkemben is írtam, leszámítva, hogy itt már tényleg a csúcsmodell, azaz a Samsung Galaxy S 3 az "ellenfél", és nem a tavalyi Samsung Galaxy S 2. Kiindulva az előző tesztemből okulva valami hasonló eredményre számítottam.

Ebben a részben szinte az egyetlen előnye a HTC-nek a kijelzőből ered. Tekintettel arra, hogy RGB kiosztású HD panel lapul a telefonban, minimálisan olvashatóbb a kijelzőn megjelenő tartalom. Működés szempontjából gyökeresen fordul a kocka. A Samsung nagyon elveri a HTC-t, mind sebességben, mint a flash kezelésben, mind oldal betöltés gyorsaságban, egyszóval mindenben.

A HTC-nek még mindig nem sikerült kijavítania azt az agresszív oldaltörést, oldaligazítást, amivel rendelkezik a telefon. Pedig illene az ügy érdekében tenni, mert kinyírja a böngészési élményt. Akárhogy zoomol bele az ember, a pillanat tört része alatt ugyan, de az oldal illesztés miatt a zoomolás után közvetlenül megjelenő sorok elcsúsznak, a szemnek keresnie kell, hogy honnan indul az olvasnivaló. Természetesen nem arra kell gondolni, hogy másodpercekig tart a keresés, gyorsan átáll a szem az új "leosztásra", de bosszantó és megtöri a netezés élményét. Amennyiben ez nem lenne (és bekapcsolt flash mellett folyamatosabb lenne a görgetés), akkor a kijelző minőségének köszönhetően szinte tökéletes lenne a böngészési élmény.

A Samsung hozta a kötelezőt, rendkívül gyors és fluid a böngésző, vaj sima a működése. Az oldalakat ha nem is sokkal, de gyorsabban hozza be a One X-nél, a flash meg sem kottyan neki. Zoomoláskor nem ugrál a kép, ahogy a HTC-n. Nem utolsósorban tovább bírja a Samsung a gyűrődést böngészés közben.

A böngészőben lévő beállítási/beállíthatósági lehetőségek nagyjából ugyanolyanok. Mindkettőben állítható a betűméret, az oldalon megjelenő tartalom egy gombnyomásra olvashatóbb formátumban jelenik meg (kb. mint a nyomtatási kép). Több oldal egyidejű megnyitására is van lehetőség, továbbá van inkognitó mód is, amivel nyomtalanul barangolhatunk az interneten.

Multimédiás képességeket tekintve sajnos csak videózás terén volt időm egy alapos tesztre, az hang/hangzás rész idő hiányában kimaradt (csak 4 napot volt a két telefon egyszerre a tulajdonomban, a HTC-t azóta már eladtam).

Videózás tekintetében szerettem volna saját szememmel látni azt a hatalmas különbséget, amivel a Samsung porba alázza a HTC-t. Történetesen arról van szó, hogy a külföldi tesztekben nem kevesebbet állítanak, mintsem hogy a Galaxy S 3 ~10órát bír videólejátszás terén, a HTC ehhez képest csak a felét ~5 órát. A teszt idején a telefonokban nem volt SIM kártya, illetve a repülőgép üzemmódot, maximális fényerőt és a Taken című filmet kell még mindenféleképpen megemlíteni.

Az eredményt nem kell magyarázni, a csíkok magukért beszélnek. A Samsungból feltűnően egyenletesen fogyott a nafta. Szinte végig 20 percenként csökkent 3%-ot a töltöttségi állapot, míg HTC esetében érdekesen alakultak a számok. A teszt elején 7%-al csökkent a töltöttség 20 percenként, ami lecsökkent 5% környékére, mire a telefon töltöttsége 50% lett, viszont a maradék 50% rohamtempóban fogyott el. ~170 perc alatt esett 100%-ról 50%-ra, ehhez képest ~120 perc alatt esett 50%-ról 0%-ra Messzemenő következtetést nem vonnék le, de lenne még mit optimalizálni.

Zene terén mindkettő telefon jól szerepelt, de vannak árnyoldalak. Egyik esetben sem üti meg a színvonalat a telefonokhoz adott gyári fülhallgató, bár egy kicsit a Samsung megoldása élvezhetőbb. A HTC "beats audio" parasztvakítása annyit ér, mint halottnak a csók a hozzáadott fülessel. Nincs mese, kell venni egy normális fülest, aki igényes a zenére. Csodát nem kell várni azonban, legalábbis a "beats audio" miatt biztosan nem, mert nem dob annyit a hangzáson, mint amennyire tolja a HTC. Ettől függetlenül nagyon szépen szól a HTC, de a Samsung is, sőt. Végre ismét Wolfson chip látja el a hangképzés feladatát, ahogy az a Samsung Galaxy S esetében is volt. SGS2 egy "nem annyira dicsért" Yamaha chipet tartalmazott.

Külső hangkeltőre csatlakoztatva sokkal tisztábban szól a Samsung, egyáltalán nem torzít, míg a HTC az átlagosnál torzabb, legalábbis abban a "ligában", amiben indul. Fülhallgatóval már nem ekkora a különbség, de továbbra is a Samsung a jobb.

Pontozás:
Samsung Galaxy S 3: 10pont
HTC One X: 7.5pont
Vélemény: Böngészés szempontjából a Samsung Galaxy S 3 tökéletes, nem lehet egyszerűen hibát találni benne. Így kell ennek működnie. A HTC amennyiben javítja a már kitárgyalt hibát, egy kicsit tupíroz a sebességen, akkor méltó ellenfél lehet, de addig csak nagyon lemaradva kullog a rivális mögött. Zene és kamera terén sem lehet kétség afelől, hogy melyik a jobb.

GPS, üzemidő

GPS terén nem érheti kritika egyik készüléket sem. Mindkettő gyorsan fog jelet, amit stabilan tart is, ennek ellenére a HTC One X egy leheletnyit gyorsabban reagál (pl. amikor elindul a kocsi). Miután mindkettő telefon jelet fogott a Google térképen, a HTC valahogy érzésre pontosabban mutatja az aktuális helyzetet. A Samsung hajlamos 2-3 métert eltévedni néha. Ezt úgy kell elképzelni, hogy mondjuk az út szélén sétálunk, a GPS pedig tesz egy 2-3 méteres kitérőt jobbra vagy balra félkör ívben, pont mintha kacsáznánk hajnalban részegen hazafelé a buliból. Ritkán, de előfordul. Ugyanakkor navigációs téren abszolút hibátlan a Samsung is, hajszálpontosan mutatja, hogy éppen hol járunk. Ebben a tekintetben egyenrangú partnere a HTC-nek.

Üzemidő tekintetében finoman fogalmazva is feltörli a padlót a HTC-vel a Samsung. Ez nem feltétlen csak abból adódik, hogy az akkumulátora 2100mAh szemben az 1800mAh-al, ami durván 16% különbséget jelent papíron. Persze a papír és a valóság két különböző dolog. Korábban már említettem, hogy kétszer tovább húzza az S3 filmnézés közben, de egyéb területen is nagy a különbség. Mivel mindenkinek mást és mást jelent az átlag felhasználás, pontos adatokat és különbséget képtelenség meghatározni.

Egy azonban tény, azonos használat mellett a Samsung üdvöskéje jóval tovább bírja. Nem ritka a 4 óra feletti kijelzőhasználat úgy hogy este még marad az akksiban, ezzel szemben a HTC-nél a 3 óra is szinte leküzdhetetlen akadály, ha ugyanúgy használjuk mindkét telefont. Érdekesség, hogy készenléti időben a HTC One X jobb, vélhetően annak az 5. magnak, ami akkor aktiválódik, ha a telefon terheletlen. Az sem segíti a HTC-t, hogy nem cserélhető az akkumulátora, csak külső töltő jöhet szóba, aminek a használata körülményes, amennyiben túrázás közben töltené az ember, miközben azért fotózna is, vagy nézné a térképet.

Egy méretesebb zsebben bár elférne egyszerre a telefon és a külső töltő, de tölteni ilyen módszerrel nem lehet, lévén a HTC-n baloldalon van a micro USB csatlakozó, aminek az a következménye, hogy ha rákötjük a töltőt, rendesen megfeszül zsebben a vezeték.

Leginkább böngészés közben tapasztalhatjuk meg, hogy mennyit is fejlődött a Super-AMOLED technológia, ami köztudottan a fehéret nem szereti. Ezért van az, hogy böngészésnél elvileg jobban merül a telefon. Ezzel szemben meglepő módon, de jóval többet tudunk internetezni, mire megadja magát a telefon. Addig, amíg a HTC ~ 4 óra 20 percet bír, a Galaxy S 3 közel 5 óra 30 percet.

Pontozás:
Samsung Galaxy S 3: 10pont
HTC One X: 7pont
Vélemény: A Samsung Galaxy S 3 a Motorola Droid Razr Maxx után a legjobb üzemidővel rendelkező androidos telefon, ami azért nagy szó. Mellette a HTC labdába sem rúghat. Hiába a minimálisan, de jobb GPS, talán még így is jószívű is voltam a pontozásnál.

Árnyoldal

Bár alapvetően mindkét telefon nagyon jó, sőt a jelenleg legjobb, hibák mindkét készülék esetében sajnos előfordulnak.

HTC One X

Üzemidő. A telefont normál használat mellett (azaz ha ember nem csak telefonálásra és SMS-re használja, hanem a benne rejlő lehetőségeket maximálisan kihasználja), éppen kibír egy napot, de sosem lehet nyugodtak, hogy ha reggel levesszük a töltőről, vajon ki fogja-e bírni este 8-9-ig. Talán mondani sem kell, hogy mennyivel megnyugtatóbb, ha este még van 30-40%, mint azt látni, hogy lemerül a telefon.

Multitasking. A HTC nem teljesen a Google által is alkalmazott multitasking beállításokat használja. Sokkal drasztikusabban zárja be a programokat, ami miatt teljes értékű multitaskingról aligha lehet beszélni, hiszen azt nem igazán nevezhetjük annak, ha csak 3-4 program futhat a háttérben egyszerre, mert egyszerűen bezárja a telefon memóriafogyás esetén. Legalább prioritást használhatna a telefon, és ne a zenelejátszót/rádiót zárja be adott esetben...

Sense sebesség. Már írtam róla, hogy egyszerűen nem fut úgy, ahogy egy 4+1 magos, Tegra3-al szerelt erőgépen kellene. Lehet ezt szépíteni, de felesleges tagadni.

WIFI. Már a HTC is hivatalosan elismerte, hogy bizonyos esetben a wifi nem működik, elveszti a jelet, vagy nem csatlakozik a hálózatra. Az iPhone 4 "dead grip" itt is könnyedén reprodukálható, elég csak a kamera jobb oldalát megnyomni. A jelerősség drasztikusan csökken, adott esetben meg is szakadhat. A youtube tömve van az esettel kapcsolatos videókkal, ez csak egy példa a sok közül.

Kijelző: főleg az első szériás készülékeknél jellemző, de nagyon bosszantó a hullámzó kijelző. Arról van szó, hogy vannak olyan példányok, ahol a kijelzőhöz való hozzáérés esetén is hullámzik a kijelző. Garanciában cserélik természetesen.

Garancia. A HTC zárt bootloaderrel értékesíti a telefont, ami annyit jelent, hogy semmiféle módosítást nem engedélyez a felhasználóknak. Amennyiben valaki a bootloadert megnyitja azzal a feltett szándékkal, hogy javíts a teljesítményt, különféle romokat tegyen fel, amit az XDA oldalán lelkes amatőrök és profik gyártanak/módosítanak, elbukja a garanciát. Nem túl fair álláspont, mivel van mit javítani szoftveresen.

Samsung Galaxy S 3

Kijelző: A Samoled technológiának köszönhetően hajlamos beégni, ami jellemzően olyan helyeken jelentkezik, ahol az ikonok fixen vannak elhelyezve (pl akksi kijelző). További kijelző hiba pl. az, hogy a kijelző hajlamos elrózsaszínesedni. Nem általános hibáról van szó itt sem, de jelen van. Ahogy HTC esetén, itt is garanciában cserélik.

Multitasking: Ahogy a HTC-nél, itt is problémák vannak a multitaskingal, ami a TouchWiz újraindulásainál vehető leginkább észre. Annyira nem rossz a helyzet, mint a konkurenciánál, de jelen van tagadhatatlanul.

Alapvetően ezeken kívül nincs más kardinális hibája a telefonnak - annyi legalábbis biztosan nincs, mint a HTC-nak -, ezért sokan "gyártanak" hozzá. Ilyen volt például az a híres eset, amikor a telefon felhasználójának állítása szerint felrobbant az akksi a készülékben. A hír után eléggé "izgatottá" vált a Samsung is, de mint kiderült, kacsa az egész. Egyszerűen mikróba került a telefon. Utólag belegondolva reklámnak sem volt utolsó.

Összegzés, végszó

Az összpontszámot tekintve nagy meglepetés senkit sem érhet, mindent egybevetve a Samsung Galaxy S 3 jobb telefon. Addig, amíg a HTC csak a külsőben tud igazán domborítani, a Samsung a beltartalmat tekintve egyeduralkodó a mai mobilpiacon.

Említést érdemel, hogy mindkét telefon három területen kapott 10-10 pontot. A különbséget az adta, hogy a Samsung a számára kevésbé erős területen sem maradt le annyira (pl külső, kijelző), mint a HTC (pl üzemidő, internet, sebesség).

A két telefon különböző felhasználóknak készült. A Samsung Galaxy S 3 belső tekintetében az abszolút csúcsot jelenti, a geek csoport telefonja, mivel garanciavesztés kockázata nélkül lehet módosítani rajta szinte mindent, a gyári állapot könnyedén visszaállítható. A HTC One X azoknak készült, akik számára a külső megjelenés fontosabb, de beltartalom tekintetében is nagyok az elvárásaik.

Annak ellenére, hogy a Samsung Galaxy S 3 jobb telefon, aki a HTC One X mellett dönt, nem tesz rossz lóra. Egyéni preferencia kérdése, hogy kinek melyik a szimpatikus, mindkettőnek vannak pozitív és negatív oldalai. Elméleti síkon maradva a tökéletes telefon jelen pillanatban a HTC One X külsőbe bújtatott Samsung Galaxy S 3 lenne.

Samsung Galaxy S 3: Erősen Ajánlott
HTC One X: Ajánlott

Hirdetés

Azóta történt

Előzmények