...de én régimódi pasas vagyok. Léteznek még eszmék, amikben hiszek és igyekszem is alkalmazni azokat a saját életemben. Ha kimegyek egy nő előtt az ajtón, azt csak azért teszem, hogy kinyithassam neki az ajtót, ha idősebbet látok a boltban, aki éppen 10 kiló cukorral/liszttel birkózik, segítek neki, satöbbi, satöbbi, satöbbi.
Hasonló eszme számomra a nyílt forráskód; hiszem, hogy a mozgatórugók között még megtalálom csak pusztán magát a segítés szándékát, hogy a kevés, nagyobb tudással rendelkező közreadja saját szellemi termékét a pórnép javára (még mielőtt valaki beszól: tudom, hogy bizonyos Linux-disztribúciók esetén ez az eszme gyakorlatilag eltűnt - nyilván nem is elsősorban róluk beszélek, hanem a többi, FLOSS szoftverről). Jómagam is közreadom azokat az információkat, amikkel egy adott témakörben rendelkezem, fórumokon, blogokban stb. Nade ennyit rólam...
Durván 30 évvel ezelőtt indult el a FLOSS-kezdeményezés, noha maga a kifejezés nem annyira régi. Richard Matthew Stallman már akkor is a szabad szoftverek egyik legnagyobb szószólója volt - és természetesen ma is az. Noha ő maga elutasítja az "open source" kifejezést, mivel szerinte nem egészen fedi az általa kívánt szabadságot a programok fölött, én azért szívesebben használom ezt, egyrészt mert előbb eszembe jut, másrészt számomra tökéletesen érzékelteti, hogy egy programmal azt csinálok, amit akarok, hiszen ott van előttem a forráskódja, ha akarom, átírom bizonyos részeit, továbbadhatom, felhasználhatom.
"5. No Discrimination Against Persons or Groups
The license must not discriminate against any person or group of persons."
Van egy site, amely szívesen hirdeti magáról, hogy az open source támogatója, sőt, megengedi, hogy nála nyílt forrású projektek állományait lehessen tárolni és megosztani a közösséggel. Sajnálatos módon a site megfeledkezett az open source definíciójáról, amikor úgy döntött, hogy kormányzati nyomásra kitiltja az iráni, szudáni, kubai, szíriai és észak-koreai felhasználókat. Természetesen ők azzal védekeznek, hogy csak eleget tettek az USA exporttilalmi törvényeinek - ami talán még igaz is lehetne. Sajnálatos módon a lépés több megválaszolatlan kérdést is felvet. Olyanokat, minthogy mi lesz ezekkel a projektekkel? Mihez kezd a site ezekkel a kódokkal, szoftverekkel? Mi van azokkal, akik nem a kitiltott államok polgárai, de mondjuk a nevezett országok valamelyikében dolgoznak és a szóban forgó site-on hostolják nyílt forrású projektjeiket? Ezen kérdésekre az a lépés sem ad választ, mely szerint a site-on a projekt adminok bejelölhetik: vonatkozik-e az adott projektre az exporttilalmi törvény, avagy sem. Azt gondolom, ha a site igazán akart volna, tehetett volna mást lépést is a kormányzati nyomástól való szabadulás érdekében, pl. átköltözhetett volna a kanadai határ túloldalára.
Igen, ez nyilván nem ment volna egyik napról a másikra és talán pénzben kifejezve is drága mulatság lehetett volna, ők azonban a legkönnyebb és legkényelmesebb választ adták. Gyakorlatilag lemondtak az open source támogatásáról és hatalmi csoportok érdekeinek rendelték alá mind magukat, mind a náluk hostolt projekteket. Remélem, annyi gerinc lesz bennük, hogy ezentúl nem tekintik magukat az open source támogatójának.
Végezetül egy idézettel zárnám e szösszenetet (bocsánat, hogy a zindexről idézek, nem volt kedvem most megkeresni a hírt angolul):
"Csütörtökön Hillary Clinton amerikai külügyminiszter kemény hangú beszédben sürgette Pekinget, hogy vizsgálja ki a Google ellen irányult hackertámadásokat. Clinton beszédében az egész világon egységesen elérhető, szabad információs világháló megteremtését szorgalmazta, és más országokkal együtt felszólította Kínát, hogy biztosítsa az internet szabadságát."
