A korábbiakban megvizsgáltuk az ADSL-t, mint technológiát, és megismerkedtünk a működésével. Ebben a cikkben kicsit mélyebbre ásunk: megpróbáljuk értelmezni az ADSL paramétereket, megismerkedünk az ADSL telepítés helyes menetével, megpróbáljuk optimalizálni az ADSL működését, és felderítjük a felmerülő hibák okát, forrását, és megpróbáljuk elhárítani azokat.

Fontos: ennek a cikknek a megértéséhez elengedhetetlenül szükséges az alábbi cikkem ismerete:

ADSL, minden amit tudni akartál

Áttekintés:

Az ADSL egy fizikai rétegbeli protokoll, segítségével hozunk létre szélessávú adatkapcsolatot az otthonunk és a helyi telefonközpont között, ahol a szolgáltató gerinchálózatának a vége is található. Az ADSL hasonlítható az Ethernet, a Token Ring, az FDDI és más egyéb technológiákhoz is abból a szempontból, hogy ezek mind az átviteli közegen (dróton) elektromos jelek formájában végbemenő kommunikáció mikéntjét definiálják.

Alábbi képen látható az ADSL topológia térképe:

Az ADSL helyes telepítése:

Az ADSL megfelelő működéséhez elengedhetetlen a helyes kábelezés. Feltételezve, hogy a szolgáltatói hálózaton ezt szakszerűen elvégezték, mi csak a lakáson belüli kábelezéssel foglalkozunk.

Készülékek:

- analóg készülékek: kézi telefonok, faxok, fax modemek, telefonos riasztó stb.
- digitális készülékek: ADSL modem, (esetleg ISDN terminál)

A lakásban tehát keressük meg a bejövő telefonvonalat. A lényeg, hogy a szűrőt közvetlenül a bejövő vonal végére tegyük, még mielőtt bármiféle elosztás, vagy toldás következne. A bejövő vonal mindig a szűrő "Line" jelölésű aljzatába kerül! Igyekezzünk a lehetőségekhez képest minél rövidebb kábelekkel operálni, és a szűrőt minél közelebb helyezni az átadási ponthoz [ahol a telefondrót a lakásunkban először felbukkan]. Ha több analóg berendezésünk van (vezetékes, vagy vezeték nélküli telefonok, analóg faxmodemek, faxok, telefonon működő riasztó stb.), akkor a szűrő "Phone" jelölésű aljzatába helyezett elosztóval csatlakoztassuk őket. A szűrő "Modem" vagy "DSL" jelölésű aljzatába pedig az ADSL modem fog csatlakozni. Utóbbi esetben is igyekezzünk minél rövidebb kábeleket alkalmazni. Ha lehetőségünk van rá, a modemet helyezzük egy rövid kábeldarabbal a szűrő mellé, majd a modem és a számítógép, vagy router közötti szakaszt UTP kábellel kössük be.

Jó tanácsok:

Ha azt a megoldást választjuk, hogy a szolgáltató szerelje és állítsa be az ADSL kapcsolatot, akkor is gondoljuk át előre, hogy hol helyezkednek el a lakásban a lakásban a telefon készülékek és hol lesz az ADSL modem, és lehetőleg kész tervvel várjuk a szerelőket, ők ugyanis nem biztos, hogy a legjobb és legesztétikusabb megoldást választják maguktól, ha mi másképp nem döntünk.

Soha NE osszuk a vonalat a szűrő előtt, és a a szűrő után soha ne osszuk/daraboljuk az ADSL modem felé menő telefonkábelt! Az analóg készülékeknél nem fontos a kábelhossz.

Ami még nagyon fontos, hogy a szűrőhöz ne csatlakozzanak olyan kábelek, amelyeknek a végén nincs készülék. Ezek a kábelek antennaként gyűjtik a zajt.

Használjunk már az átadási ponttól csavart érpáros kábelt (UTP, vagy a köznyelvben hálózati kábel) az analóg készülékek és az ADSL modem bekötésére is. Ezzel egyrészt kisebb lesz a csillapítási veszteség, és kevesebb zaj tud beszivárogni a vonalra, továbbá egy UTP kábel telepítésével 8 eret kapunk, amit eloszthatunk 4 készülék között.

Példa:

Hogy mennyire fontos a lakáson belüli kábelezés, számomra akkor derült ki, mikor a szobámból az ADSL modemet a villanyóra szekrényben lévő átadási ponthoz telepítettem. Kábelhosszban ez alig 10 méter, sebességben több mint 1 megabites különbséget mértem.

Az alábbi képen az ADSL helyes lakáson belüli kábelezésének sémája látható. Az ettől eltérő megoldások a sebesség csökkenését, és vonali szakadásokat okozhatnak!

Amennyiben ADSL-t és ISDN-t együtt használunk akkor pedig az alábbiak szerint kell a bekötést elvégezni:

Az ISDN a telefonvonal analóg hívásokra fenntartott sávját használja, így az ISDN eszközökkel ugyanúgy kell eljárni, mint az analóg eszközökkel. Csak annyi a különbség, hogy a szűrő Phone nevű aljzatába az ISDN NT-t kell dugni, majd pedig arra a többi készüléket.

Megjegyzés: amennyiben nincs telefonvonalon felügyelt riasztónk, úgy a hiányzó részek rövidzárként értelmezendőek.

Megjegyzés 2: a fenti képen a kék keretes rész (ISDN alrendszer) csak egy tipikus példa (egy ISDN vonal, analóg telefonkészülék, riasztó). Ez a rész kiépítéstől függően változhat.

Megjegyzés 3: a riasztóközpontot mindig a szűrő/ISDN NT után - még a vonal elosztása előtt - kössük be, majd a riasztóközpont kimenetére kapcsoljuk a többi készüléket! Ellenkező esetben amikor telefonálunk, a riasztó szabotázsjelet generál és beriaszt.

Az ADSL modem kezelőfelületén kiolvasható értékek, és jelentésük:

Csak a fontosabb értékeket fogom felsorolni:
(gyártónként a kifejezések kissé eltérhetnek, de ki lehet következtetni őket)

Mode: ez jelöli, hogy milyen üzemmódban működik a modem (G.DMT=ADSL, ADSL2+).
Channel: általában azt mutatja, hogy Interleave vagy Fastpath módban dolgozik-e a modem.
Trellis: értéke ON vagy OFF attól függően, hogy be van-e kapcsolva a Trellis, vagy sem.
Line status: a vonal állapota. Ha az értéke "No Defect" akkor minden rendben.
Training Status: a kapcsolat állapotát mutatja. Ha értéke "Showtime" akkor az ADSL szinkronban van.

SNR (dB): a vonalra fel és letöltési irányban mért átlagos jel-zaj-arányt mutatja.
Attn (dB): a vonalra fel és letöltési irányban mért csillapítást mutatja.
Pwr (dBm): a vonal fel és letöltési irányú adásszintjét mutatja.
Max (kbps): a vonalra a modem által becsült maximális fel és letöltési szinkronsebességet mutatja.
Rate (kbps): a vonalon létrejött tényleges le éa feltöltési szinkronsebességet mutatja.

SF: SuperFrame - A modem által küldött/fogadott SuperFrame-ek száma.
SFErr: a hibás SF-ek száma
CRC: a CRC hibás SuperFrame-ek számát jelöli. A SF-ek számával együtt jól jelzi, hogy a vonalon hány százalékos a hibaarány. Szoros összefüggésben van az SFErr értékével.

LOS: a szinkron eldobások száma.
LOF: a frame eldobások száma. Általában akkor esik ki a modem a szinkronból, ha egymás után több frame (SF) is hibásan érkezik meg.
ES: ennyi másodpecig érkeztek hibás csomagok.
SES: ha több mint 10 másodpercig folyamatosan hibás csomagok érkeznek, akkor ez a számláló veszi át az ES szerepét.
UAS: ennyi másodpercig nem volt a modem szinkronban.

RS: Reed Solomon hibák száma
RSCorr: javítható Reed Solomon hibák száma
RSUnCorr: nem javítható Reed Solomon hibák száma.
Bit Errors: bithibák száma.

Bitswap: ennyi bit lett "felcserélve" a vonali paraméterek változása miatt.

Hibajelenségek, forrásuk, érzékelésük:

A modem eldobja a szinkront, megszakad a kapcsolat:

Ennek a jelenségnek számos oka lehet:

1. Amennyiben ez akkor jelentkezik, ha felvesszük/lerakjuk a telefon kagylót, vagy amikor faxolunk, vagy kicseng a telefonunk, akkor biztosan szűrő és/vagy kábelezési hibáról van szó. Ellenőrizni kell a teljes lakás telefon vezetékezését.

2. Ha a megszakadás nem köthető az előző pontban leírt eseményekhez, akkor nagy valószínűséggel nincs elég tartalék a vonalon. Először ellenőrizni kell, hogy a Trellis és az Interleaving be van-e kapcsolva. Ha nincs, és a modemünk ezt támogatja, megpróbálhatjuk kézzel bekapcsolni a funkciót a modem telnetes felületén, vagy megkérni a szolgáltatót, hogy ők ezt tegyék meg. Ha ez a két funkció működik, és ennek ellenére szakad a kapcsolat, akkor növelni kell a tartalékot a vonalon. Ha erre alkalmas modemünk van, akkor inkább mi magunk próbáljuk meg beállítani, mert így viszonylag finoman be tudjuk hangolni a vonalunkat arra a maximális sebességre, amin a vonal még stabil. Ha a modemünk nem támogatja mindezt, akkor sajnos a szolgáltatót kell megkeresni, ahol valószínűleg azt fogják mondani, hogy egy csomaggal visszább veszik a sebességet kevesebb pénzért. A szolgáltató a vonali tartalék finomhangolását nem fogja elvégezni, mert túl sok időt vesz igénybe.

Lassabb a kapcsolatom annál, mint amiért fizetek:

Szintén számos oka lehet. Először is ellenőrizzük a modemben, hogy mekkora sebességgel jött létre a kapcsolat (itt a Rate (kbps), vagy Line speed értékeket figyeljük).

- 1Mbites csomagnál ez 1280 / 128
- 4Mbites csomagnál ez 4400 / 256
- 8Mbites csomagnál ez 8096 / 512

(Amennyiben nem T-com területen veszünk igénybe ADSL szolgáltatást, úgy az ezek az értékek eltérhetnek. A szinkron sebességeket megtudhatjuk a szerződésünkből: keressük azt a részt, ahol a maximális le-, és feltöltési sebességeket említik.)

Ha a modemben azt látjuk, hogy a csomagunknak megfelelő szinkronsebesség jött létre, akkor a következőt kell tudnunk:

1. Fontos megérteni, hogy a fenti értékek ún. szinkron sebességek (bitsebességek). Egy 4 megabites vonalon sosem fogunk tudni 4400kbit/s-mal letölteni, mivel ebben a 4400kbit/s-ban benne van az összes ún. protokoll overhead. Az overhead olyan "nem hasznos" adat, mely az átviteli protokoll működéséhez elengedhetetlen. A teljes overhead mértéke általában 10-15%-os. Ez azt jelenti, hogy a példában említett 4 megás vonalon 4400 x 0,85 =~ 3700kbit/s maximális mérhető letöltési sebességre számíthatunk.

2. Előfordulhat, hogy a telefonközpontban, ahová csatlakozunk elfogyott a gerinc kapacitás és ezért tapasztalunk számottevő lassulást. Ha erről van szó, azt onnan tudhatjuk, hogy csúcsidőn kívül sokkal gyorsabb lesz a kapcsolatunk, mint csúcsidőben.

Amennyiben azt látjuk, hogy a szinkron sebesség nem éri el (jócskán alatta marad) annak, mint amilyen csomagra előfizettünk, annak a következő okai lehetnek:

1. Túl messze vagyunk a központtól, ezért a megfelelő vonali stabilitás eléréséhez a modem úgy képez tartalékot, hogy a letöltési (ritka esetben a feltöltési) sebességből vesz el. Amennyiben a lakás kábelezése és a szűrő rendben van, még mindig vásárolhatunk olyan ADSL modemet, melyben a target SNR értéke kézzel finomhangolható, és kipróbálhatjuk, hogy alacsonyabb SNR mellett (nagyobb letöltési szinkron sebességgel) stabil marad-e a vonal. Vagy adott esetben válthatunk alacsonyabb sebességű csomagra kevesebb pénzért.

2. Ha például 8Mbites csomagra fizettünk elő, és azt látjuk, hogy a szinkronsebességünk pontosan egy másik (alacsonyabb) sebességű csomagénak felel meg, annak az lehet az oka, hogy

- Korábban reklamáltunk a vonal instabilitása miatt, és ezért a szolgáltató egy alacsonyabb csomagot állított be a vonalra, hogy több tartalékot képezzen.
- ritkán előfordul, hogy tévedésből helytelenül állítják be az előfizetéshez tartozó sebességeket.

A lényeg, hogy ebben az esetben vizsgáljuk meg a modemben fellehető vonali paramétereket, és ha azok kellően jók, akkor kérjük a szolgáltatónkat, hogy állítsák vissza a csomagunknak megfelelő szinkronsebességet a vonalunkon.

Lassan szinkronizál a modemem:

Ha ez valakinél problémát okoz, ott feltételezhetően sokat szakad az ADSL, különben nem venné észre a jelenséget. Általában egyszerű magyarázat van rá, mégpedig az, hogy a mai ADSL modemek általában több DSL szabványt is támogatnak (ADSL, ADSL2, ADSL2+, esetleg VDSL, VDSL2) és a modemek mindig a leggyorsabb sebességet biztosító szabvánnyal próbálnak szinkronizálni, majd ha ezt a helyi központ nem támogatja, tovább próbálkoznak az egyre lassabb és lassabb sebességet biztosító ADSL változatokkal. Extrém esetben előfordul, hogy a modem 3-4 verziót is kipróbál, mire megtalálja azt a variánst, amire a központ is képes. Ilyenkor 2-3 percig is eltart a szinkronizálás.

Ha a szinkronizációs folyamat rendszeresen 4-5 percnél is tovább tart, ott a modem valószínűleg kezdi megadni magát, vagy komoly lakáson belüli kábelezési problémák vannak. Esetleg olyan rossz a vonal (sok a zaj, nagy a csillapítás), hogy a modem már a szinkronizációt sem tudja rendesen befejezni, annak újrakezdésére kényszerül.

A vonali paraméterek értékeinek értelmezése:

SNR: a jel-zaj-viszonyt jelöli le és feltöltési irányban. Értéke minél nagyobb annl jobb. Ha 10 alatt van, akkor a vonalunk elérte teljesítőképessége határát. Ebben az esetben nagyobb seebsségre csak akkor számíthatunk, ha ADSL-ről például ADSL2+-ra vált a szolgáltató.

Attenuation: csillapítás. Majdnem egyenes arányban van azzal, hogy milyen messze vagyunk a központtól. Értéke minél nagyobb, annál kisebb lesz az elérhető letöltési sebesség. 20-30 dB-ig még általában ki lehet facsarni a vonalból az ADSL-en nyújtható maximális 8Mbit/s-ot. 50dB-nél már csak 4-5Mbit, 70dB-nél már csak 2-3Mbit nyújtható.

SFErr - SuperFrame Errors: Azt mutatja, hogy hány hibás ADSL szuper keret keletkezett. Itt akár több ezres értéket is láthatunk, de ne ijedjünk meg. A lényeg az, hogy a küldött és fogadott SF-ekhez képest mekkora a hibás SF-ek száma.
Ha azt látjuk, hogy lefelé jött 1.000.000 SF, és ebből csak 2.000 hibás, az még bőven belefér. Általában 5, maximum 10%-os hibaarány még belefér, de amíg nincs szinkron eldobás, addig ne foglalkozzunk ezzel.

LOF: elvesztett, vagy helyre nem állítható ADSL keretek száma. Néhány hiba itt is előfordulhat. A problémát inkább az jelenti, ha több egymás után érkező kerettel vannak problémák, ilyenkor az ADSL eldobja a szinkront.

LOS: ennyi darab szinkron eldobás történt. Ha probléma van a vonallal, érdemes napi szinten nézni, mert így megtudhatjuk, hogy egy nap alatt pontosan hány szakadás történt. Ha ez napi 1-2-nél több, az biztos jele a vonal, vagy a modem hibájának.

ES: azon másodpercek száma, amíg hibás keretek érkeztek.

SES: ha folyamatosan hibás keretek érkeznek, akkor 10 másodperc után ez a számláló fog számolni. Ha a SES értéke magas (magasabb mint az ES), akkor valószínűleg sok szinkroneldobás is történik.

UAS: másodpercben kifejezve az az idő, amíg a modem nem volt szinkronban. Általában egy szinkronizálás 20-30 másodperc. Tehát ha azt látjuk, hogy volt 3 LOS, akkor itt valószínűleg 90 közeli értéket fogunk látni. Ha a modemünk több féle ADSL verziót is támogat (ADSL, ADSL2, ADSL2+ stb.), akkor a szinkronizálás tovább is tarthat, mert a modem mindig a legnagyobb sebességet nyújtó ADSL verzióval próbál csatlakozni, és csak akkor próbálkozik lassabb verziókkal (ADSL2+ helyett ADSL-lel), ha a gyorsabb verziót a telefon központ nem támogatja.

Pwr/Power: az adásteljesítményt mutatja dBm-ben kifejezve. A szabvány szerint ez maximum 22dBm lehet, általában 19dBm-nél szokott tetőzni. Minél messzebb vagyunk a központtól és/vagy minél gyorsabb a csomagunk, a modemeknek annál nagyobb teljesítménnyel kell adniuk, hogy a vonal stabil maradjon. Ha azt látjuk, hogy lefelé megvan a 19dBm-es adásteljesítmény, akkor a vonal elérte a maximumát.

Vonali paraméterek kiolvasása a DSL modemekből

Mivel nagyon sokszor merült fel kérdésként, így most itt összefoglalom nagy vonalakban, hogy mit kell ehhez tenni.

A DSL modemeket többféleképpen is le lehet kérdezni:

- a modemek többsége rendelkezik webes felülettel
- a modemek egy része rendelkezik telnetes felülettel
- a modemek egy részét különböző programokkal lehet lekérni (sm50b, Orb stb.)
- a modemhez egy speciális emulátorra van szükség (ilyen a Dlink 360R, amihez a TCConsole kell).

Mit kell tenni ahhoz, hogy le tudjuk kérdezni a modemet:

1. Az ADSL modemnek közvetlenül (értsd: router nélkül) kell a számítógép hálózati kártyájához csatlakoznia.

2. A modemeknek általában az alábbi IP címmel és maszkkal rendelkeznek:
IP: 192.168.1.1
Maszk: 255.255.255.0

Ennek értelmében a számítógépben lévő hálózati kártyát (melybe az ADSL modemet dugtuk) az alábbi szerint kell beállítani:
IP: 192.168.1.2
Maszk: 255.255.255.0

A modem és a hálókártya így egy alhálózatban lesznek, és tudnak kommunikálni egymással.

3. Ha van tűzfalunk, ami esetleg blokkolhatná a lekérdezést, azt kapcsoljuk ki!

Ha ezek megvannak, akkor a windows parancssorába [cmd] írt alábbi paranccsal ellenőrizhetjük, hogy a gép látja a modemet:

ping 192.168.1.1

A parancs kiadása után hasonló válasznak kell jönnie:

Pinging 192.168.1.1 with 32 bytes of data:
Reply from 192.168.1.1: bytes=32 time=20ms TTL=63
Reply from 192.168.1.1: bytes=32 time=28ms TTL=63
Reply from 192.168.1.1: bytes=32 time=42ms TTL=63
Reply from 192.168.1.1: bytes=32 time=12ms TTL=63

Ping statistics for 192.168.1.1:
Packets: Sent = 4, Received = 4, Lost = 0 (0% loss),
Approximate round trip times in milli-seconds:
Minimum = 0ms, Maximum = 42ms, Average = 22ms

Ha azt látjuk, hogy "Időtúllépés" vagy "Request timed out", akkor a modemet nem látja a gépünk. Hálózati beállítás, vagy kábelezési hiba van.

Ha megjött a válasz, akkor már csak le kell kérdeznünk a modemet.

1. Webes felület:

Általában elég kevés információt ad. A böngészőbe írjuk a modem IP címét, majd jelentkezzünk be, és keressük az "ADSL", vagy "Statistics" vagy hasonló részt, ott találjuk a vonali paraétereket.

2. Telnet:

itt lehet a legrészletesebb adatokat nyerni. Nyissunk parancssort [cmd], majd írjuk az alábbi parancsokat:

telnet [ENTER]
open [ENTER]
modem_IP_címe [ENTER]
felhasználói név [ENTER]
jelszó [ENTER]

Ezek után bent vagyunk a modemben, csak ki kell adni a megfelelő parancsot a paraméterek lekérdezéséhez.
További segítség a telnet használatához

3. Külső programok, emulátorok

Ezeket a programokat csak el kell indítani (pl.: sm50b), vagy például az Orb esetében ki kell választani a megfelelő modemet és meg kell adni a modem Ip címét, felhasználói nevét, jelszavát. Ha a lekérdezés sikeres, a program kirajzolja a vivő, vagy más néven bitallokációs térképet, illetve kiírja a vonali paramétereket (SNR, attenuation, power stb.)
Ha ez megvan, mentsük le a képet, majd töltsük fel valahová, ahonnan be lehet linkelni.

Ezzel a DSL technológiával foglalkozó cikksorozatom végéhez értünk. Remélem sikerült kellő betekintést nyújtanom a működés mikéntjébe, megértetni mi miért, vagy miért nem működik, esetleg megspórolni néhány kellemetlen pillanatot.

Update:

- Képek már a logout szerverén
- Kábel kötéses rész javítva
- Riasztós rész javítva (köszönet Teso01-nek)

Dchard