A metal legjobbjai - Part II

Az első, metal top15-ös írásom viszonylagos sikere után úgy döntöttem hogy folytatom a kedvencek összeállítását azon egyszerű oknál fogva, mert nem sikerült mindent elmondani, túl sok zenekar maradt a periférián, akik mindenképpen szót érdemelnek még, és csak azért nem kerültek be a a top15-be, mert hát ugye mérlegelni kell, és felállítani egy fontossági sorrendet. Mindenesetre akinek sikerült felhívnom a figyelmét néhány új megismerendő zenekarra, annak ajánlom ezt az összeállítást is nyugodt szívvel.


All That Remains - The Fall of Ideals - Metalcore

Azt hiszem kijelenthetjük, hogy az elmúlt néhány év egyértelműen a hardcore/metalcore túltermelését hozta, átesett ezen már korábban a death metal és a black metal is, idővel biztosan lecseng, de mint ilyen, ezzel együtt elkerülhetetlen, hogy a tucatszámra alakuló hasonszőrű zenekarok között nagy legyen a minőségingadozás. A zenekar 2006-os lemeze messze túllépett a műfaj kliséin és korlátain, és sikerült a Behind Silence and Solitudehoz képest is egy sokkal változatosabb anyagot létrehozni, ugyanis azzal ellentétben egész fogós témákat hallhatunk, különösen a szólók terén. Hörgés helyett a metalcoreban megszokott lendületes kiabálós és üvöltözős vokalizálást kapjuk, érdemes tenni vele egy próbát.



[link]


Ragnarok - Blackdoor Miracle - Black/Death Metal

A norvég Ragnarök 2004-es albuma az iskolapéldája annak, hogyan lehet fuzionálni a death és black metal elemeit úgy, hogy az valami nyomasztó és depresszív hangulatú eleggyé álljon össze. Alapvetően találunk a lemezen dallamosabb nótákat és inkább a gyorsabb tempójú dalok dominálnak, a hörgést pedig külön kiemelném. A borító citromdíjasra sikeredett,sőt megkockáztatom hogy a metaltörténelem egyik legigénytelenebb borítójával állunk szemben, de még jó hogy nem ez alapján ítélünk.
A lemez legjobbja számomra a Murder, de még ki lehetne emelni jó néhány számot.


[link]


Nile - In Their Darkened Shrines - Egyiptomi témájú Technical Death Metal

3 dolog jellemzi leginkább a Nile albumokat: A komplexitás, a sebesség, és a brutalitásba ágyazott keleti dallamok. Kapunk az arcunkba népi hangszereket is, de érthető módon ezeket nem igazán sikerült beazonosítanom. Persze a technical jelző sem véletlenül szerepel a zenekar műfaji megnevezésében, ugyanis elképesztően virtuóz gitár és dobjátékot kapunk ezen a 2002-es lemezen több mint ötven percben, néha többet is a kelleténél. Hihetetlen darálás megy végbe a trackeken, egyben nagyon sűrű hallgatnivaló, úgyhogy az az érzésem, ezzel inkább csak a death műfaj megszállottjainak érdemes próbálkozni, másokat elriaszthat.





[link]


Catamenia - Location : Cold - Black Metal

Talán nem lesz meglepő ha azt mondom, még egy finn formáció, akik nagyon tudnak. A csapat 2006-os anyaga jó példa rá, hogy hogyan is lehet egy szikár talajon mozgó zenét az adott lehetőségeken belül slágeresebbé tenni. Kis ellentmondás van ugyan, mert a black metal soha nem akart slágeres lenni, de még csak népszerű sem.
A válasz valahol abban rejlik, hogy ez a zene kezdettől fogva nem akar old school ''primitive'' black metalnak tűnni, és az első perctől az utolsóig érződik rajta az újító szándék. Kietlen hangulat és elhagyatottság ami leginkább ráillik erre a lemezre, nálam sokszor megfordul a lejátszóban.




[link]



Shattered Hope - A View of Grief - Doom/Death Metal

Görögországra nem lehet éppen azt mondani hogy metalnemzet lenne, a csapat 2005-ös demóállapotban leledző néhányszámos albumán viszont olyan tapasztalat és műfaji letisztultság van jelen, hogy szinte hihetetlennek is tűnt első hallgatásra. Minden olyan tulajdonság megvan ebben a zenében, amitől Doom Metal a Doom Metal.
Végletekig érzelmes és kifejező zene ez, a mai világban egy igazi érték, és ezek nem csak szavak, a zenekar honlapjáról ingyenesen letölthetőek a számok ([link], meghallgatásuk javallott méghozzá erősen.


[link]


Pagan Reign - Sparks of Glory and Revival of Ancient Greatness - Pogány Black Metal

Amennyiban van alkalmunk beszerezni az orosz Pagan Reign 2003-as lemezét (elég nehéz), abban az esetben bepillantást nyerhetünk a középkori szláv mitológiába és a hamisítatlan nomád életmódba. Akkurátusan és autentikusan megszólaltatott népi hangszerek akusztikus felvezetésekkel, tábortűzi hangulat, maga a vadon, így ez az album egy igazi unikum a mai zenei masszában.
A legjobb dolog az oroszoktól, mióta kivonultak tőlünk a katonáikkal!



[link]


Kalmah - Swampsong - Heavy/Death Metal

Alepvetően érdemes tudni, hogy egy COB utakon járó zenekarról van szó tehát nagyjából hamar körülhatárolható a Kalmah által játszott zene, ám mégis azt gondolom, hogy sokkal több érzés és ötlet érhető tetten ebben a zenekarban, mint hasonszőrű társain, és ez nem csak erre a 2003-as lemezre jellemző, hanem a későbbi és korábbi albumaikra is. Iszonyat durva szólók vannak egyik-másik számban, tényleg nincs idő felocsúdni sem, a lemez lendülete továbbragad azon nyomban, és amit különösen értékelek hogy kiszámíthatatlan, tele van meglepetésekkel és nagyszerű gitártémákkal.



[link]


Amon Amarth - Once Sent from the Golden Hall - Viking/Battle Death Metal

Ez az 1998-as lemez a zenekar bemutatkozó produkciója, ám mindmáig ez az a lemez , amiben igazán érezni az elementáris erőt, azt az erőt és atmoszférát, ami a viking hódításokat körüllengte. Szinte magunk előtt látjuk a hősi csatajeleneteket, az elszántságot, a minden áron való győzni akarást. Ahogy néztem a 300. c. filmet, beugrott hogy mennyire illene ez a zene a film alá, még akkoris, ha teljesen más kor és a helyszín.(Valaki kapva kapott az alkalmon, és elkészített egy ilyen klipet)
Nagyszerű lemez még akkoris, ha a zenekar csak a későbbiekben kezdte igazán kiforrni magát technikailag.


[link]

Dissection - Storm Of The Lights Bane - Black Metal

Nem épp mostani keltezésű a kultikus svéd zenekar 1995-es lemeze. Az egyik korai ez, de igazi kimunkált black metalt kapunk némi trash-es beütéssel. A fagyos északi témák persze felismerhetőek, de nem mondhatni, hogy tipikus, érezni benne az amerikai ízt. Érdekességként megemlítendő, hogy a zenekar egyik frontembere, Jon gyilkosság vádjával 1997-ben börtömbe került, ezzel a zenekar jó ideig parkolópályán volt.
Szabadulása után elkészült a zenekar utolsó albuma a Reinkaos, majd miután úgy érezte hogy mindent elért az életben, 1 évvel ezelőtt öngyilkos lett. Ez nyilvánvalóan mélyen érintette a metalos társadalmat, de a maga után hagyott zenei produktumok mennyisége igen tetemes, ezáltal a nyoma nem vész el.


[link]



Moonspell - Wolfheart - Gothic/Death/Black Metal

Nem túlzás kijelenteni, hogy a Moonspell az egyik legelső gothic zenekar, a lemez 1995-ös megjelenésével egyben új alapkő is született a műfajban. Ezen a lemezen végig jelen van valamifajta emelkedettség, ha a szövegeket olvasgatjuk, akkor pláne rideg és félelmetes témákba botlunk. Érzelmes gitártémák jellemzik a lemezt, kapunk néhol népzenei hangszereket is, ez az Aetegina c. számban jól tettenérhető, ami a lemez egyik legjobbja.



[link]


Az írás a végéhez érkezett, és úgy érzem a felsorolás már valamilyen szinten teljessé vált.