Blog

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]   [ ÚJ CIKK ]

• Ugorjunk neki! - Számítógép tápegység, nem is akármilyen....

  Üdvözlet mindenkinek

  Új projektet indítok, méghozzá egy olyasmit ami talán más pécéőrültnek is az eszébe jutott. Építek egy tápegységet, méghozzá nem is akármilyet! Ugyebár lehet hallani a 80Plus minősítésről stb... Nos, terveim szerint a 80% simán belefér, sőt szerintem a 90-95% sem lehetetlen, minden a tervezésen múlik. A kivehető teljesítmény olyan 500-800W között fog állni, ebbél több aligha lehet hisz mindennek van azért határa. A költség előre láthatóan 10000-15000 Ft között fog alakulni (a műszerparkot nem beleszámolva), a tapasztalat felbecsülhetetlen .
  A bejegyzéseim kicsit szakszerű hangvételű lesz, de megpróbálok mindent értelmesen leírni. Amíg összeírom a pontos specifikációkat a napokban, addig próbálok pár dolgot tisztázni a tisztel közönségnek . Ilyen például, hogy mik az általános elvárások illetve pár dolgot tisztázva (kapcsolóelem, induktivitás, transzformátor).
  FIGYELEM! Törekszem arra, hogy mindenki értsen abból amit leírok! Ezért nem elsődleges szempont a szakmaiság! De természetesen nem fogom szem elől téveszteni a dolgokat, próbálok mindkét félnek megfelelő és kielégítő írást adni.

  Folytatás...

  nolika 12 éve 10

• egy furcsa idill vége

  Vasárnap délután
  Fura érzések, fura gondolatok, alapvető öröm vesz körül. Valahogy más volt, más lett ez a délután. Belépvén a szobába megszokott dallamok csapják meg a fülemet egész délután Dash Berlin albumot hallgattunk. Ehhez hozzájön egy ismert illat egy ismert érzés...Megérezvén gondolkodóba esek, de mégis min? Hogy merre van....pedig nincs itt! De én érzem hogy itt van,érzem jelenlétét...

  Mondhatnám hogy ez egy megszokott délután, de valahogy mégsem az, nem tudom egy átlagos délutánnak nevezni pedig annak tűnt. Fura, de habozok és csak Rajta jár az agyam...Itt volt, tartalmas délutánt töltöttünk el, egymás érzékeivel játszva örök nyomokat hagytunk egymásba...Utána csak számomra az üresség és a mámor maradt, mint egyfajta részeg józanság tört rám, megrészegülten gondolok Rá...
  - - - - - - - >
  Annyi de annyi dolog változott. Együtt vagyunk több mint fél éve, és marhára nem olyan mint hajdanán - egyáltalán nem bánom. Azt kívánnám minden férfinak, hogy olyan párt találjon magának, mint amilyet nekem sikerült találnom. Pedig anno nem gondoltam volna, hogy valaha ez nekem el fog jönni...Féltem mindentől, félig futottam a nőktől. Most őt megtaláltam, itt van.

  Folytatás...

  nolika 14 éve 2

• Jövő...? Ambíciók...?

  Sokat gondolkodtam ezen két dolog miatt. Talán már túl sokat is. De mégis mindig előveszem, fontolgatom mint valami verset vagy rajzot, módosítgatom hátha így jobb lesz...
  Az ember szerintem ilyen éves korában mint én(19) nem biztos hogy sokat töpreng, mi lesz belőle ha nagy lesz. Ekkor általában éli az életét a fiatal, nem érdekli hogy éppen most húzzák meg Villanytan I. -ből, hanem inkább elmegy a Morrisons 2-be és egy bulát fölszed, haza viszi stb....
  Én sajnos nem ilyen vagyok. Mindig is voltak ambícióim, vágyaim, és céljaim. Mindig előszedtem és töprengtem rajtuk, vajon merre kellene elindulnom mégis, hogy jobbá tegyem az életem, szeressem azt amit csinálni fogok x évtizeden keresztül. Mindig egy bizonyos mondat jut eszembe egy volt tanáromtól: "tök mindegy, hogy egy ember hányszor vált sportágat, hobbit vagy munkahelyet, a lényeg h találd meg azt amit szeretsz, és azt csináld életeden át, ami jól esik." Nagyon is igaz, gyakorlatilag ezen az elven alkotom meg a céljaimat, és szerintem így is van rendjén. Csak azért több dolgot kell az egyenletbe "beleszámítani". Csak egy pár gondolat az elmúlt napokból:

  Folytatás...

  nolika 14 éve 0

• Én (átgondolt verzsön)

  Az előző napi írásom miatt gondoltam írok egy másikat, picit arra utalva, mert kuszaság az amit oda írtam(persze említem hogy nem voltam épp józan és magamnál).
  Talán egy kis magyarázat, miért tettem, miért írtam aznap este. Na most szerintem senkinek sem kell bemutatni, amikor szar napja van valakinek, és minden el van cseszve. Na kb nekem is ez volt. Többek között több látványelem az esti házibuliból, ami sajnos tagadhatatlanul kiverte a biztosítékot. Sajnos mindegyiknek van múltbéli eleme...

  Kezdeném egy kis önéletrajzal. 18 éves vagyok, 4.-es gimnazista az egyik pesttől nem messze lévő gimiben. Családi helyzet jó, minden alapfeltétel megvan, saját szoba, szabadság...(khmmm...). A jövőt illetően vannak tervek: most épp aktuális a felsőoktatási felvételi érettségi, 4es átlagom van, BME a célom( VIK vagy VBK). Hobbiszinten érdekel az elektronika, számítástechnika, kosárlabdázom. De hogy ki is vagyok én? Magam szerint? Próbálok egyről a kettőre jutni, rájönni, de erre talán sose jövök rá(pedig fürkésztem nem egyszer )...
  Fontos megemlíteni, hogy fordulópont volt az életemben 2007 május 29. Ugyanis ekkor kiderült hogy egy gyógyíthatatlan betegségben szenvedek, gyógyszereken kell élnem(Crohn-kór). Szerencsére nem annyira komoly, mint egyeseknek, de talán ennek is oka van.

  Folytatás...

  nolika 15 éve 0

• Én (kusza állapoti gondolatok)

  Hmm címlapos írás. Nem is tudom, de inkább az egész világnak szeretnék ezzel szólni. Nem tudom miért de nagyon elegem van mindenből. Kicsit mesélek magamról, és feltárni, hogy ki vagyok. Hogy miért teszem? Talán sose tudom meg, de valahogy most érett meg, hogy összefoglaljam, mit tettem eddig. Nem holmi világfájdalmat akarok írogatni, mint a divat emósok, de talán kivétel vagyok...talán...
  Most itt ülök haveromnál, iszogattunk, töltöttük a fenséges ifjúság perceit, baromkodtunk...Mindenki szokott bulizni, De valami oknál fogva elkapott a rossz kedv. Nagyon mélységes, és sok fogadalmat tettem az új év nyitányára. Próbálok mindent érthetően fogalmazni, mégis tudd milyen szenvedést élek át - sokszor magam miatt. Na lássuk...
  18 éves vagyok, egy középrétegi család leszármazottja vagyok, alapvető egzisztencia elérhető. Jelenleg 4. gimnáziumi éveimet taposom, tanulmányaim 4 es körüli. Az eddigi gyermekkorom szépen telt, mindent megkaptam - természetesen egészséges határokon belül. Napjainkban egy középsúlyos betegségben szenvedek, ami változtatott rajtam...húúú de belecsaptam
  Nos a személyiségem olyan amilyen. Ahogy én fogalmazom, saját magam akadája vagyok.
  Most meg itt rágom magam, mint valami nemtommi, és egyszerűn nem bírok odamenni a többiekhez. Mert nemtudom...ilyen vagyok? Pedig nem szeretném...

  Folytatás...

  nolika 15 éve 11