I. Előzmény: a széria közelmúltja, és jelene
Karácsony után járunk, bizonyára a többség már csak morzsákat hagyott az idei bejgliadagból, de itt álljunk meg egy pillanatra, és fókuszáljunk egy kicsit a "bejgli" szóra. Nem, nem az ízére, attól talán mára már egy kicsit csömörünk is van, inkább magára a bejgli "eljövetelére", és próbáljunk egy, igaz fura párhuzamot vonni a sütemény és a neves fps széria között. Mert ugye a bejgli évente legalább egyszer mindig jön, általában karácsonykor, hiszen milyen is lenne az ünnep eme ikonikus sütemény nélkül. Valaki eleve utálja és kihagyja, van, aki ennek már csak azért is hangot ad, valaki szereti a diósat de a mákosat nem, vagy éppen fordítva, és van olyan is, akinek mindegy milyen ízű, csak bejgli legyen.
Hogy miért is emlegetem fel ezt a karácsonyi klasszikust? Mert valahol a Call of Duty széria is ilyen. Évente jön szinte azonos pontján az évnek, az alaprecept mindig ugyanaz, az "ízesítés" viszont minden évben eltér, hol napjaink háborúja adja a tematikát, hol a második világháborúba, hol pedig - ahogyan írásom tárgya is - a hidegháborúba kalauzolnak el minket a játék készítői. Mielőtt viszont rátérnénk a Cold War-ra, ugorjunk egy évet hátrébb az időben, amikor is éppen az újragondolt Modern Warfare jelent meg, az a játék, amiért már a 2011-ben megjelent, a trilógia lezáró darabjaként szolgált Modern Warfare 3 megjelenése óta várnak, várjuk a széria rajongóiként.