Hirdetés

Belevágjak-e a Witcher 3-ba anélkül, hogy játszottam volna az előzményekkel?

Mivel nagy Mass Effect fan vagyok, olvasgattam Romvr tesztjét a játékról, és a hozzászólásokat és egészen kedvet kaptam... a Witcher 3-hoz :DDD

Anno pont a Mass Effectnél volt az, hogy a 3-al ismerkedtem meg először, egy haver játszott vele és őt néztem. Előtte annyit tudtam a szériáról, hogy van ilyen, de az az 1-2 óra annyira megtetszett, hogy végigtoltam az egészet az első résztől kezdve.

A probléma itt most annyi, hogy akkor egyetemistaként ezt a nyári szünetben simán megtehettem, de most már meló mellett nagyon limitált időm van játszani. Arra biztos nincs időm, hogy 300-400 órán át elmerüljek a witcher világában (illetve lenne, mert most is szoktam játszogatni, csak kb jövő karácsonyra végeznék vele :D ), mert kb eddig tartana egy 3 részes, fullos, vagy ahhoz közelítő végigjátszás a mellékküldetésekkel.

A kérdés tehát adott: belekezdhetek-e a 3. résszel a játékba, fogom érteni a dolgokat, vagy annyira egymásra épülnek a részek, hogy meg se próbáljam?

Life is Strange - Donnie Darko üdvözletét küldi

Prológus

Mostanság tombol a DLC-láz. Már lehetetlen megmondani, ki kezdte, de az biztos, hogy a legtöbb játékhoz nem is egy utólag letölthető tartalmat készítenek. Játéka válogatja, milyen áron, mekkora lélegzetvételű pakkok jelennek meg, egyesek még a pénzüket is megérik, de abban a legtöbb játékos egyetért, hogy a DLC-k nem tesznek túl jót az iparnak, főleg, ha olyan tartalmakat próbálnak plusz pénzért ránk sózni, amik nyugodtan bekerülhettek volna az eredeti játékba.

A műfaj egy vadhajtását, az epizódonkénti megjelenést a Valve kezdte el, a Half-Life 2 Episode 1-gyel, ám ők eléggé felsültek vele (a rajongók legnagyobb bánatára). Később a műfajt a Telltale vitte sikerre, a méltán népszerű Walking Dead szériával. Nekik annyira bejött ez, hogy már csak így adják ki a kalandjátékaikat, és azóta is sikert sikerre halmoznak.

Kár titkolni, hogy a francia Dontnod Entertainment legújabb műve nagyban épít a Telltale-féle címek játékmechanikájára - a Life is Strange szintén egy kalandjátéknak álcázott interaktív film, ahol döntéseink befolyásolhatják a később megjelenő epizódok cselekményét. Természetesen nem csak ez az egy hasonlóság van, és az a helyzet, hogy a történet során sok helyen ütközhetünk majd máshonnan ismerős momentumokba (például a címben említett film többször is eszünkbe juthat majd), de ne rohanjunk ennyire előre, ezekről majd később!