Ébren alszik


Gyűlöli a nép, mint az álmot, ami szép -
Gyűlöli a fényen átkúszó reményt.
„Szalagszárra pedzi” az éltető tényt,
Miértben szárad szét a szeme, ez a tét -
Közéül - nincs szék – szétszerelték -
Ébren alszik, és azt hiszed, hogy „ép”
Elme sarja, a karja marja szét -
Azt az érzést, hogy gyönyör ez a kép!

evR
2006-04-06

Pillanatok Rabjai

Megint itt egy pillanat, ami olykor megragad
Ami néha csak elszalad, ha el nem kapom
Akkor szó sem marad, se igaz gondolat...

Hát Te csak fogd és vidd, mondd és hidd el
Az élet soha nem viccel, és már soha többé -
Nem skiccel, mert ez már nem egy fix jel...

Apró dolgok foganatja, van aki megsiratja
Van aki szépen elringatja az elveket magától,
Az lesz a sorsnak a rabja, de majd az is megszívatja

Én rabja a pillanatnak, a magasztosoknak,
De van akik kaptak még bőven mentőöveket...
Az én életem meg nem marad csak egy ritka pillanat...

evR
2004-11-09

Tétlen

Ez a technika
Ez a ritka –
Bálványimádók titka
Vezérlőelektronika
Ahol nincs megtiltva
Semmi más
Ennyi hatás vádász
Szenzációhajhász
Legyaláz, vigyázz
A pilóta kimászik
A fülkéből rád nyit
Egy hangyányit
Talán már látszik
Hogy ez egy másik
Évezred, hát élvezzed
Kérdezzed,
Kérlek, Tedd meg
Ne lassulj,
Ne hagyd ki
Ne szabj meg semmit
Én nem keresem itt,
Meg máshol sem,
Nem olvasok a szádról sem
Nem vágom hova,
Nem vágom merre
Csak látom tova
Látom, hogy messzire
Távolodunk innen
Áthajolunk mindenen
Álmodozunk kincseken
Szeretetünk hitetlen
Elfeledünk, emlékeken –
Átugrálunk, nem látunk
Csak nézünk
Bajokat tetézünk,
Mondhatni tevézünk
Mindig csak tévézünk
Butulunk, elvérzünk
Megfagyunk, elégünk
Mellébeszélünk
Iszunk, baszunk, élvezünk
Pusztítunk, nem fékezünk
A 21dikbe érkeztünk
És még mindig -
Tétlen az életünk

evR - 2005-02-06

Aki lát ''fantáziát'' vagy valamit ezekben az irományokban, akkor az akár meg is tisztelhetne esetleg egy hsz-el (ahogy Gubro kollega fogalmazott)..

Egy srác


Előttem: sánc;
Életem: tánc;
Szívem: ránc;
Lelkem: románc;
Mindez: egy srác

evR - 2003-06-16

Áramlik


Látom az időt elmúlni;
A szemem előtt hullik szét,
Mint egy utolsó putri;
Látom az arcodon a fájdalmat,
Mint ki nem találja helyét
Túl halvány ez az akarat;

Látom a saját kezem:
Remegve, tehetetlenül
Feledném, de feledhetetlen;
Látom a szívemmel a jövőt
De homályos, minden szétfeszül,
Kérem már a következőt;

Látom a bőrömön a mocskot
A sors adja, majd elveszi
Új esélyeket latolgatok;
Látom ereimben a vérem,
Áramlik – csak a dolgát teszi
Csendesen füstölve a világot szemlélem;

evR - 2005-02-18

Sokszor megfogalmazódott már bennem egy dolog. Diákként sokat utazom távolsági busszal és egyéb tömegközlekedési eszközzel. Olykor pl a buszmegállókban várni kell, amíg meg nem érkezik a busz stb. Idősebb emberek is részt vesznek eme fantasztikus eszköz igénybevételében, ki hitte volna... Az idősebbek fáradtabbak, élettől gyengültek vagy épp betegek Őket előre kell engedni a buszon, ők azok akire ''kicsit jobban oda kellene figyelni''.


Egy dolgot nem értek! Ez pedig az, hogy ha nem adom át az elsőbbség jogát, akkor szó ér engem (vagy épp bárkit). Durvább esetben szokott előfordulni (és ez a lényeg), hogy ezek a meggyötört idős élőlények, ha nem kapják meg az elsőbbség jogát, akkor mint egy buldózer, vagy mint ha épp nem is lennék jelen, eltaposnak!
Kérdem én! ha az ember idős, öreg, beteg, akkor hogy merészel tolakodni??

Öreg szatyor - sport szatyor

Egyik ''tanult kollegám'' szokta lerendezni a ''fiatalember, miért nem adja át a helyét?'' dolgot egy csúnya, pofátlan huszárvágással...

'Hölgyem/Uram! ha én átadom a helyem, akkor állni fogok, fáradni fogok stb stb. mivel maga annak idején (valószínűleg) átadta az idősebb korosztálynak a helyét, ezért sokat utazott állva.. Nyilván ezért van az hogy ma, idősként, nem bír állni..''

Na ezt nem lenne pofám soha odadobni szerencsétleneknek, de elgondolkodtató az ahogy -szinte- az utolsó erejükkel is tolakodnak pofátlanul és senkire sincsenek tekitettel... Eltaposnak, és mire Te odakerülnél korban (esetleg), olyanná válsz mint ők.

Sport szatyor - öreg szatyor..

Last


Mint a kifacsart citrom
Mint amikor meg is iszom
Mint a hal a parton
Mint akinek nincsen pardon…
Mint a rohadt szilva
Mint a kicsorbult bicska
Mint széttépett minta
Mint a kiömlött tinta…

Olyan vagyok mint a..
Leszakadt hinta
Mintha nem is lenne szikra, -
A gyújtóban, csak szufla -
Mint a gáz, mint a lerombolt ház
Autóból vagy száz –
is átmehetne rajtam,
akkor sem ráz úgy a frász,
mikor rájövök, hogy csak máz –
lehetnék legfeljebb,
de legalább ne gyalázz!
gyorsan alázz porrá
aztán taposs rám kérlek -
egyszer-kétszer, amíg élek -
ettől félek, mert látom: nem érzed
nem is érdekel téged,
hogy mindig féltve, de szeretlek téged

álmodj szépet, evRéé aludj jól, a „költő” most magához szól
magához beszél, nincs kinek, de már nem soká’ „dalol”..
nem az a bátor, aki beszél a halálról, a felhőről, fákról,
hanem aki hagyja mindezt, és tettekkel búcsúzik a mától…
a világtól…

evR 2006-11-29

Fordítva Üzemel


Vagy beleszólnak a dolgaidba
- Két lehetőség áll fent! -
Vagy le se szarnak
És kurva nagy a csend!

Persze mindenki rávágja,
Hogy mindkettő jó lehet
Mégis fordítva üzemel
És kurva nagy a csend!

Ha békét szeretnél:
Nincs egy árva perc
Ha segítség kell:
Kurva nagy a csend!

Csend és zaj - Ellentét!
Középút a jó? - Hát keresd!
Az élet egy furcsa betegség
Mikor jön már a kurva nagy csend?

evR - 2004-01-04