A cikk megírásának egyik oka egy, a tuning felől érdeklődő kolléga. A másik természetesen az, hogy szeretek ezzel szórakozni, és erről írni.

A tuning alapvetően eléggé kiszámíthatatlan dolog, de jópár törvényszerűség felállítható, ezekről lesz alant szó. Előre mondom, mielőtt még valaki panaszkodik, hogy a leírás hibás mert a processzor nem megy tovább 3,9 ghz-nél, minden hardver más (steppingre, sorozatra, sőt: darabra is). Lehet, hogy a Pistike kifogott egy szerencsés darabot a bolt polcairól, ami simán megy 4.5 ghz-et (ez mondjuk tényleg elég mázli), és te peches vagy, a tiéd csak 3,9-ig megy, és odáig is csak "agyonfeszezve" Ezenfelül: a kockázata annak, hogy bármit is tönkretennénk, igen kicsi, a mai eszközökbe már megannyi biztonsági rendszert építettek, de természetesen az itt leírtakat mindenki saját felelősségre alkalmazza. Ez nem azt jelenti, hogy ha véletlen tönkretettél valamit, akkor nem próbálok meg segíteni, sokszor korántsem biztos, hogy mindennek vége, de pénzt vagy hardvert adni a tönkrement darab helyett/ellenében nem áll módomban.

Először is tisztába kell tenni, hogy mi is a különbség AMD és Ati között. Az Ati egy számítógépes grafikával, grafikus vezérlők, chipsetek tervezésével foglalkozó cég, 1985-ben alapították. Sok legendás videokártya köthető a cég nevéhez, de 2006 júliusában felvásárolta az AMD (Andvanced Micro Devices) a céget 5,6 milliárd dollárért. A 2006 után kiadott Ati kártyák így már AMD néven futottak, de a mögöttük álló tervezőgárda ugyanaz maradt, az Ati-t egy az egyben beolvasztották. Így felesleges azzal foglalkozni, hogy az adott kártya Ati vagy AMD nevet visel, maximum annyit jelezhet, hogy 2006 előtti, vagy utáni a GPU, bár a korábbi Ati modelleket is nevezik néha AMD-nek.

Radeon sorozat:

Asztali vonal nevezéke:

x egy szám 0 és 9 között
HDxxxx

Az első számjegy:
A kártya generációját jelöli
számozás: HD3xxx-től HD7xxx-ig

A második számjegy:
A kártya kategóriája az adott szérián belül, minél magasabb szám, annál gyorsabb kártya az adott generáción belül
számozása: HDx4xx-től HDx9xx-ig

Bocs a nagy késésért a 2 poszt között, de végre újra itt vagyok, építek, írok. Végre kezd összeállni a gép, helyére került a tápegység is. Nem állandóra szereltem, csak a szabvány csavarok fogják, viszont azokhoz meg kellett építeni az összes tartóbakot. Ezek derékszögre hajlított acéllemezek, méretre vágva, egyik felük popszegeccsel a ház oldalához lőve, másik kifúrva a csavarnak. Ezenkívül elkészült a kis ház merevítése, mely alatt egy derékszögű háromszög értendő, derékszögű hajtással a befogókon. Ezenfelül kivágásra került egy nyílás a kisebb P2-es ház tetején a mindenkori tép kábelei számára.
Kép:

Ahol abbahagytam előtte:

Ez lett végül: sok apró lemezmunka után kész.

Hát, kicsit lelassult a munka, de végül újra itt a folytatás. A ház végre teljesen kitisztult, az eredeti alaplapot tartó fülek kivágattak, lecsiszoltattak, míg a kis p2es ház belekerült a nagyba. Az alján 4 darab csavar tartja, talán 6*15ös anyás csavarok, valamint a két ház illesztése közé az ablak szigetelésénél használt csík került, melynek célja a rezgés tompítása, hogy ne legyen olyan hangja, mint egy Hajdu mosógépnek, ami épp felszállni készül, vagy centrifugázik A kis P2-es házban megvan az ATX alaplap rendes felfogatása, így a nagy gép is tökéletesen beleköltözhet. A kis ház természetesen a 4 csavar oldásával szerelhető, kivehető, vagy bármi. A tápegységnek pontosan meglesz a helye, melyet 2 lemez fog tartani, rajta kivágva a kábel és a ventilátor helye. Ennek merevítésére a házat keresztbe átérő, behegesztett vastagabb vaslemez fogja ellátni. A kis ház hátlemezén és a tápon kívüli szabad felületet a ház szélére pont-hegesztett méhsejtrács fogja ellátni. Ennek a megépítése nem is lesz olyan vészes, ámde ott van a legnagyobb probléma... Az előlap újratervezése, megépítése, majd a ház lefestése. Ezekre még konkrét ötlet nincsen, bár szinte biztos hogy matt-fekete vagy talán fényes fehér lesz a ház (a fekete felé hajlok inkább, az előlapnak tervezett rozsdamentes acélhoz inkább az passzolna jobban). Képekkel kicsit később még szolgálhatok, ha érdekel valakit, de most épp nem tudok földrajzi okok miatt fotózni.

Hát, nem tudom h pontosan hogyan is kéne írni, nem vagyok valami profi ( bezzeg a fórumos trollkodás megy xD ), de hát próbáljuk meg... Először is, hogyan találkoztam a moddinggal? A válasz igen egyszerű, a zinterneten, pontosabban PH-n. Megtetszett pár elég komoly case mod, gondoltam hátha nekem is menne, miért is ne. Fő szempont az olcsóság, 16 évesen mégsem lehet költekezni végtelenül...

Felmerült bennem a kérdés, hogy mégis mit építsek akkor át, a semmiből építős buli kicsit meredek kezdésnek. Apám cégénél egy 13 éves szerverházat szúrtam ki, '99-es a drága. Mégpedig egy Dell Powerage 4300-as szörnyeteg személyében. Batár nagy, orbitális, lenyűgöző, nehéz. Egyetlen probléma van vele, tükrös egy átlagos ATX házhoz nézve. Van még itthon egy Athlon géppel (kipucoltam a házból) egy Pentium II-es ház. Lepusztítottam a vázáig, kivettem az alaplapi tálcát, majd arra vissza csak az alaplapot, hogy lássam mi hova kerül. Ezzel a megoldással két legyet ütöttem egy csapásra: nem kell az alaplap felfogatását újraépíteni a Dell házban, másrészt látom egyől hogy mi hogy fog állni. A nagy Dell házban 3 táp volt, egy alaplap, 5 ventillátor, 2 vinyó, egy tápelosztó nyák (a 3 táp miatt), valamint egy szekrény amibe az alaplap volt ültetve, felfogatva. Mindent lebontottam a Dell házban, kivéve a 3 tápegység rekeszét, ahhoz fúrógépet kell szereznem, merthogy szegecsek tartják, ki kell őket fúrni. Ezen az egy elemen kívül, meg persze az 5,25" és 3,5" rekeszeken kívül mindent kibontottam a házból. Eddig idáig jutottam a konkrét munkában.