Az internetes kereskedelem világában az tud a legnagyobbat nőni, aki már nem kényszerül arra, hogy saját maga hozza létre a bevételt, hanem mások dolgoznak alá, amiből végül ő is profitál. Ezt teszi manapság az eMAG is, amely mindössze egy platformot biztosít arra, hogy a vállalkozások eladhassák a termékeiket. Innen jön az „internetes piactér” elnevezés is, amellyel jogosan illetik.

​Vajon probléma-e?
​Valójában rengeteg internetes piactér létezik a világban. Egy időben nem kellett sokáig keresgélnünk, hogy rátaláljunk az eBayre vagy az AliExpressre, de manapság már hasonlóan világszerte ismert név az internetes kereskedelemben az Amazon is. Sok esetben ez a cég sem kényszerül arra, hogy maga szerezze be, tárolja és továbbítsa a terméket a vásárló felé, de természetesen ez önmagában problémákat is hordozhat magában. Ugyanis, ha nem az a cég birtokolja és továbbítja az adott terméket, sokszor merülhet fel olyan probléma, hogy a felhasználók egy-egy partnerre panaszkodnak: nem érkezik meg a csomag, vagy nagyon sok idővel később érkezik meg, mint ahogy azt előzetesen megígérték. Így elmondható, hogy mivel egy ilyen piactér az „arca” a problémáknak, sokszor ő kapja a pofont. Akármilyen kellemetlen is, ezt is vállalnia kell.

​Az első részben a GLS általi csalás volt terítéken. De van alattomosabb is, ami nem más, mint a Facebook Marketplace, vagy az ehhez hasonló átverős próbálkozások.

​Hogyan kezdődik?

​Fogod magad, és a példa kedvéért úgy döntesz, hogy amúgy manapság annyira nem szoktál már nyomtatni. Van egy nagyon menő nyomtatód, ami fel tud csatlakozni a Wi-Fi-re is, de mivel egy könyvespolcnyi receptkönyv kinyomtatása után már inkább a telefonodon nézed a recepteket, miért ne akarnád eladni? Hátha más hasznát venné.
​Fel is rakod arra a helyre, ami a legtöbbet van a kezedben: a Facebook Marketplace-re. (Mert még véletlenül sem nézel utána, hogy egy HardverAprón, Jófogáson vagy épp Vinteden esetleg nem sokkal biztonságosabb-e ilyesmit eladni.) Csinálsz pár igazán stílusos fotót, amiktől már úgy érzed, neked is venned kéne egy nyomtatót, annyira profik lettek. Majd egy rövid leírással, a pontos típusmegnevezéssel feltöltöd, és útnak indítod a hirdetést.

2026-ban sokan már meglehetősen szkeptikusak vagyunk, ha kapunk egy SMS-t vagy e-mailt, amelyben felszólítanak, hogy „...fizesse ki a vámkezelési költséget”, holott az csak pár száz forintos tétel. De a veszély egészen máshol rejlik.

​Fontos tudnivalók
​Ha te meglehetősen tudatos és figyelmes vagy, akkor ezek a sorok nem téged érintenek, de sajnos szakmai tapasztalatom arról árulkodik, hogy sokkal többen vannak azok, akik nem is tudják, mit kell nézni ahhoz, hogy kiszűrjék az átverési szándékot.

​Kezdjük ott, hogy ha SMS-ben kapsz egy valódi értesítést például a GLS-től, az sok esetben nem tartalmaz semmiféle linket, mivel ez a felület kizárólag tájékoztatásra szolgál. Ráadásul minden esetben magyar telefonszámról fog érkezni. Ha használsz Viber szolgáltatást, a GLS maga is küldhet ott értesítést; ha látod, hogy a korábbi, már megérkezett csomagok értesítései mellé érkezett az új üzenet, akkor tudhatod, hogy az megbízhatóbb.
​Másrészt, ha e-mailben kapod az értesítést, mindig nézd meg, ki a feladó! Természetesen itt nem az e-mail tetején található „GLS®” feliratot kell figyelni, hanem le kell nyitni a részleteket, és ellenőrizni a valódi címet. Ha az nem a hivatalos „noreply@gls-hungary.com”, hanem például „yamat-hazmut9961@vaxomail.ru”, akkor biztos lehetsz benne, hogy az a bizonyos Yamat Hazmut (nem tudom, létezik-e ilyen) nagyon szeretné, ha rákattintanál a linkjére.