Szétszedtem kitakarítani és lemérni egy 30 éves AT tápegységet, ami 286-oshoz volt használatos a '80-as évek végén és '90-es évek elején.
Ezt a tápegységet Miki - általános iskolás osztálytársam - apjától kaptam a '90-es évek közepe- vége felé SEGA TV játék utánzat javításért, 286-os alaplappal és MFM vezérlővel együtt. Emlékszem ezek a megmaradt alkatrészek az előszobában a padlón, falnak támasztva vártak, de erről majd később...
Térjünk is vissza a maiakhoz képest dupla / tripla méretű PC tápegységre:
Ez a tápegység legalább 25 éve nálam van, 10 éve be sem kapcsoltam, így egy alapos takarítással kezdtem, majd inkább megmérem a kondenzátorokat mielőtt feszültség alá helyezném.
Biztos vannak akik emlékszenek erre a piros karos kapcsolóra, ilyen volt az első fekvő 386SX gépünkön is:
Egy kis takarítás után, már csak némi korrózió látható a vas felületeken.
Kérem aki nem tudja mit csinál, ne szedje szét a tápot, veszélyes feszültség maradhat a kondenzátoraiban, sokáig áramtalanítva is, ezért is a DANGER felirat!
Amit rögtön észrevettem, hogy valaha, valaki javította: kicserélte az egyik 220uF / 200V kondenzátort 2db párhuzamosan kötött 100uF-osra, amihez kifúrta a panelt is és le sem sorjázta... továbbá le van forrasztva a 110/220V feszültségválasztó kapcsolóról a vezeték is, lehet ezt piszkálta valaki? Mást nem látok.
Emlékszem, öcsémnek kis iskolás korában sikerült átkapcsolnia a nagymama rádiósmagnóján a 110/220V feszültségválasztó kapcsolót és csak annyit mondott: Mama, villámlott... Nagymama pedig ezután állhatott fel székre, hogy elérje a biztosítéktáblát és csavaros porcelán olvadóbiztosítékot cseréljen...
A magnót pedig unokabátyám trafócserével és a feszültségválasztó kiiktatásával javította meg.
A bátrabbaknak mindenképpen ajánlom levenni a tápegység tetejét, ugyanis a legfontosabb a portalanítás, amit nem porszívóval, hanem pl. parti kellék üzletben kapható kézi lufi fújó pumpával is elvégezhetünk. Vigyázzunk, hogy semmihez ne érjünk hozzá. Ekkor látjuk azt is, hogy van-e púpos kondenzátor.
A nagyfeszültségű kondenzátorokat mindenképpen ellenőrizzük multiméterrel, hogy teljesen lemerültek-e, ellenkező esetben áramütéshez vagy az ESR mérő károsodásához vezethet.
Hibás, nem induló tápoknál előfordul, hogy nem sül ki és akár fél órával később is veszélyes lehet.
A multiméteres méréstől láthatóan le is merül szép lassan.
Mérve jók a kondenzátorok: 220uF / 200V még mindig 227uF és ESR is jó,
az 5V-os kondenzátor csoportra pedig 7.5mF-ot mértem, ami ugye 7.500uF.
Mindegyik kondenzátor VENT 105'C, kivéve az a kettő amit beletettek az egyik nagyfeszültségű puffer helyére, az 85'C-os, majd lecserélem inkább egy 105'C 220uF-osra.
További képek:
[kép] [kép] [kép] [kép] [kép] [kép]
Érdekes, hogy az AT tápok valahogyan jobban bírják az időt mint a korai ATX tápok.
LM324N és TL494CN-re épülő kapcsolóüzemű tápegység.
SENSTRON felirat látható a panel alján.
Sajnos gyártási év sehol sem szerepel rajta.
Végül jöjjön néhány mérési adat:
Poz. Mért Típsus Gyártó
C6: 198uF 2x 100uF / 200V ELNA (cserélt)
C5: 227uF 220uF / 200V VENT
C13: 20uF 10uF / 50V VENT
C14: 580uF 470uF / 16V VENT
5V: 7500uF 2x 3300uF / 10V VENT
12V: 3000uF 2200uF / 16V VENT
C25: 500uF 470uF / 16V VENT
C26: 100uF ? 470uF / 16V VENT ESR ?
C29: 50uF 47uF / 16V VENT
C27: 700uF ? 680uF ? VENT (Ventilátor szűrő, nem látni a feliratot, valószínű 680uF)
A kondenzátorok ESR értékei is jók.
GM328A kínai LRC teszterrel mértem, ami olyan kis feszültséggel dolgozik, hogy mérhetünk vele kondenzátorokat anélkül is, hogy ki kellene venni. Egyedül C26-al nem bírt el, de mivel azonos gyártmányú és típusú kondenzátor mint egy másik (C25), így nem vettem ki, biztos jó az is, a tápegység pedig tökéletesen működik.
5V: 5,17V 3,4% eltérés 5% -on belül van, így nem szükséges állítani az 5V-ot belső potival.
Terhelést bírja, gond nélkül elindul róla 2db dupla magas MFM HDD, aminek kell 12V-on 4A indítóáram.
Mint ahogy az elején is írtam, Miki édesapja adott a tápegységhez egy 286-os alaplapot és MFM vezérlőt, amit akkoriban még csak eltettem és néhány évvel később az általános iskola vége felé üzemeltem csak be, ezek még most is féltve őrzött kincsek.
286-os alaplap, "lepedő" méretű, a chipkészlet is sok kisebb IC-ből áll:
Sokat gondolkoztam rajta miért van foglalatban szinte az összes IC, de a billentyűzet vezérlő meg nem... Aztán rájöttem, nem a foglalat a lényeg, hanem csak így lehet furat szerelt minden, a négyzetes foglalatok itt még azok.
Szóval gyártó nem vállalta be vagy nem tudta még a felületszerelési technológiát 
Erről az alaplapról már tettem be képet korábbi blogomban: Régi Gépterem: 286
Kapcsolódó, ajánlott blog sorozat: Régi Gépterem: 386
