Nah, az előző történet ott szakadt meg, hogy a lány 7-én felhívott, hogy a régi barátjához tér vissza.

Viszont változás következett be 14-én, ugyanis a munka után fél 7 körül felhívott reggel. Fel is vettem iziben, és mondta, többek közt, hogy nagyon hiányoztam neki, és eddig bírta. Nagyon félt, hogy haragudni fogok rá, de nekem nincsen miért. Örültem, hogy felhívott, és kicsit meglepő is volt, mert úgy voltam vele, hogy véget ért ez az egész.
Persze reggel hideg volt, fújt a szél, és majd lefagyott a kezem, de ezek mind másodlagosak voltak, mert felhívott Ő. Beszéltünk mindenféléről, arról is, hogy már nem szereti a barátját, de ad neki még egy esélyt, hogy visszahódítsa. Csak azt nem értem miért, ad neki, hogyha egyáltalán semmi esély rá, hogy szeresse.

Egy csodálatosat beszéltünk még délután is, jókedvre derítettem, nekem is jó kedvem volt, örültem, szinte remegett a gyomrom, mikor beszéltem vele, beszéltem hozzá. Minden adott, hogy szerethessük egymást, bejövünk egymásnak, meg minden, csak hát a távkapcsolat. Nem tudom, lehet megijedt tőle. Tegnap próbáltam hívni, de nem tudtunk hosszan beszélni, nem volt alkalmas az időpont. Megígérte, hogy majd hív, és erre várok… Vártam tegnap, várok ma, és várok holnap is… Remélem nincsen semmi baj, nem lesz semmi baj… De ezt nem tudom. Nem tudok semmit, ez a bizonytalanság, ez rossz. Nem tudom, hogy mit akar a lány, én azt tudom, hogy szeretném őt, szeretem őt, és szeretnék már végre vele lenni…

2009. okt. 20

Tegnap felhívtam Őt. Nem volt hosszú beszélgetés, sok volt a csend...
Mondta, hogy ő bonyolult helyzetben van, és jobb lesz, hogyha ő a jelenlegi pasijával marad. (A beszélgetés alatt teljesen levert a víz...) Szomorú voltam, voltunk. Mondta, hogy szeret engem, és én is őt, amit a jelenlegi pasija is tud, de én nem tudok olyan környezetet biztosítani, ami neki jó lenne, azaz, hogy feljöjjön vidékről, ide pestre. Hm, mondom, ez baj.
Jó most úgy tűnik, mintha a pénzre hajtott volna, de nem. Mint mindeki tudja, szerelemből nem lehet megélni. Mellesleg, meg lehordta magát vidéki parasztnak, meg mindennek.... mintha én különb lennék, most afelől, hogy itt élek Pesten, nem jelenti azt hogy én jobb vagyok mint Ő. Mondta azt is, hogy reméli hogy jobbat találok mint ő... szép, de mégcsak alíg voltam vele... de szerintem jobbat nála nem fogok, ezt így érzem most. A későbbiekben fog-e változni, azt nem tudom, de ez mindegy is.
Még elmondta azt is, hogy nem szeretné velem megszakítani a kapcsolatot, majd felhív. Ez érthető is. Várom, hogy majd hív, de az szerintem viszonylag soká lesz.

------- END ------

Előzmény:
Egy Lány...