Az imént kaptam ezt a kérdést privátban, és most, hogy volt kedvem résztekbemenően válaszolni, gondoltam, hogy ide is kirakom a választ.

A kell az túlzás, de érdemes. Rossznak nem rossz a gyári színkezelés, de van 2 gond és 1 dilemma:

1: A kijelzőpanelben történik egy "W substitution", mikor a bemenő RGB jelből WRGB lesz úgy, hogy a lehető legmagasabban álljon a W és ennek megfelelően csökkenjen 1 vagy 2 R/G/B komponens. Így kicsit csökken a fogyasztás és nő az élettartam.

A gond ezzel csak az, hogy nem tökéletes, kicsit torzítja a színeket és a gyári 3DLUT ezt nem igyekszik korrigálni.

Ez sokpontos méréssel (pl. ~4000 mérési pontból készült 3DLUT) jól kezelhető.

2: A fentri WRGB színkeverés HDR-ben más üzemmódba vált: nem csak kiváltja az R/G/B-t W-vel, mikor sötét árnyalatokon képes rá (úgy 350-450 nit alatt), hanem "W boost" van (a csúcsfényeknél), ami azt jelenti, hogy úgy ér el magasabb csúcsfényt, hogy deszaturálja a világos színeket.

Ez addig rendben is van, míg csak a nagyon világos árnyalatok pontatlanok chroma értelemben, de az alsó "W substition" és a felső "W boost" régók közti átmenet viszonylag hamar kezdődik (a kelleténél kicsit hamarabb kezd deszaturálni).

Ez sokpontos méréssel is csak finomítható, viszont HDR módban sokkal instabilabb a kijelző, mint SDR-ban, ezért nehéz megtalálni az idális mérési ponthalmazt, mikor elég sok pontot gyűjtünk be, hogy jobb eredményt kapjunk a gyári LUT-tól. Én az 1000 pontos mérést egész jó kompromisszumnak érzem.

Illetve van még egy dolog: a "gamut mapping". Mivel a Rec2020 sokkal nagyobb, mint a DCI-P3, kétféleképp kezelhető az, mikor szaturáltabb színt kér az anyag, mint amire a kijelző képes. Ilyenkor ezeket "le lehet vágni a peremre", vagy picit ide/oda lehet tologatni, hogy pontatlanabb legyen, de láss átmeneteket. Ez a kék színeknél szokott szembetűnően fura eredményt produkálni: "magentás kékeket". Mivel a legtöbb film hivatalosan DCI-P3 gamutra van master-elve, így jobbnak találom azt, ha gamut mapping nélkül készül a 3DLUT, így elkerülve a "magentás kékes" problémáját.

3: A HDR10 és DolbyVision is a régi CIE 1931 (igen, ez a nevében egy konkrét évszám, ilyen régi) szabványon alapul, de a WOLED, JOLED, DQ-LED és a legtöbb wide-gamut LED-LCD (pl. QLED, stb) mérésére nem igazán jó.

Erre még csak készül a hivatalos új megoldás ("pszichológiai színérzékelés", és mindenféle kutatások), de az "industry standard" OLED-ekhez a "JudsVos módszer", mikor egy régi CRT monitort beállítanak CIE 1931 görbékkel standard D65 fehérre, visszamérik JuddVos 1978 (megint csak évszám) görbékkel, beállítanak egy OLED-et ezzel a JV görbével, majd visszamérik ezt a fehéret CIE 1931-el, és ezt használják technikai referencia fehérnek OLED kalibráláshoz. Ez egész jól működik WOLED-el, JLED-el, perceptuális jól egyezik PDP-kkel is, de LED-LCD-kkel sajnos már nem annyira.

Legjobb tudomások szerint a legtöbben vagy ezt használják a filmiparban, vagy egy hasonló megoldást (mikor JV helyett szabad szemmel állítják be az OLED/LEDLCD fehérpontot egy régi CRT-hez vagy PDP-hez nézve, célszerűen legalább 3 ember véleményét kiátlagolva). De mivel ez nem szabványos megoldás, általános célú felhasználásra kicsit kétséges javasolni (mint pl. PC/konzol játékok, nyomdaipar, stb, vagy akár csak általános PC felhasználás webböngészéshez...). De tekintve, hogy általános felhasználásnál nem ismerjük a master kijelzőt, nagyon nem lövünk ezzel mellé (pl. ha egy LEDLCD-n dolgozott a YouTube feltöltő standard D65-el, akkor standard D65-re állított OLED-el sem azt látjuk otthon, mint ő, de lehet, hogy a LEDLCD tulaj is elfogadta a filmesek által javasolt "közelítsünk valahogy a CRT-hez a fehérrel" módszert, és akkor volt esélyünk betalálni az otthoni OLED-ünkkel is az ő "filmes CRT match" LEDLCD-jéhez az OLED-ünkkel... tehát vagy nincs match egyikkel se, vagy esetleg van a CRT-ssel... magyarul a CRT fehérrel jobbak az esélyeink, mint bármi mással, ha ismeretlenek a részletek...).

U.i: A "JuddVos módszer" előnye, hogy nem kell magammal cipelnem egy vaskos Pioneer Kuro plazmát a helyszínre, amit csak 2 ember mozgat biztonságosan (nagy és nehéz) és pl. az FSI (az egyik legnevesebb kijelzőgyártó) is ezt használja és javasolja. WOLED-en és JOLED-en kár is mást használni, mert ott jól működik (kipróbáltam otthon is LG C9-el és Pioneer 5090-el, nem akartam nekiállni szemre finomítani). Illetve mivel ezeken a gyakran használt kijelzőkön sok ember szeme szerint jó működik, konzisztens megoldás arra az esetre is, mikor több véletlenszerűen összeverődött embernek nem egyforma a véleménye (én szeméy szerint pl. sokkal-sokkal zöldebbnek látom az RG-LED LCD-ket [amik pl. sok IPS paneles Eizo monitorban jelen voltak] mint pár colorist, akikkel játszogattam azok szabad szemmel történő fehérpont keresésében - de OLED-eken pl. egyetértek velük, és a JuddVos módszerrel).