Mementó, mint "fontos dologra emlékeztető jel".
Ma pakolászgattam a szekrényekben, kidobáltam egy rakás régi papírt, és a kezembe akadt egy fecni, amit még 2002 szeptemberében írtam. Azt hiszem, épp ma (max 1-2 nap eltéréssel) lehet kereken 7 éves. A középiskolás éveim megkezdésekori első osztályfőnöki órákon született, a most számunkra érdekes részen túl van még rajta néhány dátum, infók, és a másnapi órarend (pizza, kávé vagy izzadságfolt az most nincs).
Szóval, volt egy ilyen kis "ültessük le a csírákat, mondjuk el nekik a hasznos infókat, hagy szokják a környezetet" alapon vagy 3-4 osztályfőnökkel eltöltött óránk, akinek szintén feladata a rá bízott gyermekek mihamarabbi kiismerése. Dátumdiktálgatás, IQ és kompetencia-felmérések után, a közösségformálás megkezdéseként publikus módon végeztek egy ilyen kis személyiség-felmérést is.
Kaptunk 10 szót, amiket sorba kellett tenni aszerint, hogy számunkra mi fontosabb, majd szép sorjában fel is olvastuk. A lista itt abban a sorrendben fog szerepelni, ahogy én akkor sorba tettem őket (10 tétel, de nem volt rá sok idő, az első pár darab talán még teljesen logikusan került besorolásra, a többi inkább csak saccra):
Pénz
Hatalom
Felfedezés
Siker
Barátság
Család
Béke
Szabadság
Szerelem
Hazaszeretet
Gondolom mondanom sem kell, hogy a nyilvános felolvasáson osztatlan sikert arattam a TOP3-al, és szépen megkurtítottam vele az addig monoton statisztikát (mert átlagolták is rögtön a táblán...). Mivel az a csendes természetemből addigra már nyilvánvaló lehetett, hogy nem vagyok szenzációvadász, így épp ez okozott örömöt a társaságban, hogy van, aki tényleg így rakta sorba, nem csak poénkodik.
Pedig bizony poén-keménykedni is tudtam én már az első napon is (Persze csak fű alatt. Melyik hülye csinál 0. napi priuszt? ). A mellettem ülővel eljátszottuk, hogy én balról jobbra, ő jobbról balra végig cikk-cakkolva tölti ki többek közt azt a tesztet is, ami alapján később neki fél évig kötelező volt csoportterápiára járni (csak utána olvastuk el, mik a kérdések, és addigra beszedték, de mindegy is mi volt rajta, a fogadás, az fogadás...).
Kicsit visszakanyarodva az előző bekezdés témájához, de még mindig csak szemezgetve: Osztályfőnöki emberismeret szempontjából csak kicsit kevesebb, mint fél évvel (november végén) sikerült beteljesítenem, amit itt megkezdtem. Mikulás napja előtti órán egy felvetésre reagálva elmondtam neki (és a kiscsoportos ünnepség keretében másoknak) "én sohasem hittem el, hogy létezik mikulás, vagy hogy a Jézuska hozza az ajándékot, pedig az én szüleim profi módon próbálkoztak", majd ebből kisebb vita bontakozott ki, mikor érvelni kezdtem amellett, miért nem is kéne elhitetni ezt a gyerekekkel. Családos anyuka volt, és úgy tűnik az ő gyerekei szerették ezeket a meséket, mert kicsit a szívére vette (pedig nyíltan nem "személyeskedtünk", csak 1-2 év múlva alkalomadtán vágta a képembe, hogy mennyire megbántottam akkor. ).
De nem fárasztanék tovább senkit a múltam appróbb, cseplőbb, unalmas mozzanataival, inkább visszatérnék a listámhoz, amit most 7 év távlatában kiértékelek, és megnézem, esetleg min változtatnék.
Pénz: Az továbbra sem kérdés, hogy a pénz kerüljön a legelső helyre. Nem vagyok én zsidó, viszont álmodozó idealistaként is ragaszkodom a realista gyökerekhez, és a logikához, márpedig a mai világban igen is a pénz a legfontosabb. Ezt csak az nem látja, akinek túl sok van (több, mint amit érdemelne).
Hatalom: Egy pillanatig elgondolkodtam, ma felcserélném-e a hatalmat a pénzzel, de még mindig úgy érzem, könnyebb hatalmat venni a pénzen, mint puszta befolyással pénzhez jutni (Üres zsebből aranyat, a múltban szerzett hatalommal? Nem az igazi...).
Felfedezés: E mögé már akkoriban is az "újat és/vagy maradandót alkotni"-t képzeltem, mint szimbolikus jelentést, és hát mit ne mondjak, ma már kételkedem abban, hogy ez bármit is ér.
Nem lehet maradandót alkotni, még a Piramisok is porrá kopnak egyszer, és ha nem te jössz rá elsőként valamire, akkor megteszi majd más. A világot nem válthatod meg, esetleg az függ tőled, hogy mi mikor történik (illetve mikor történik az, ami egyszer majd meg fog történni), de a neved és érdemeid is feledésbe merülnek majd egyszer.
Ennek ellenére az öröm és elégedettségszerzés (mint kicsinyes, de önmagunk számára fontos emberi célok) szempontjából igen fontos tényező marad. Ha ez minden öröm forrása, akkor mindennél előbbre kell helyezni, ami nem alapfeltétele ennek, tehát marad.
Siker: Az előbb részleteztem, hogy mire való a "Felfedezés", ha az emiatt fontos, akkor erre is érvényes az előző besorolási metódus (mindennél előbbre, ami nem előfeltétele ennek).
Barátság: Elsőre úgy tűnhet, túlzottan előkelő helyet foglal el a listán. Még igazabb lehet ez, ha azt vesszük, nem is létezik olyan, hogy "igazi barátság", viszont ha ez egy elvont nemlétező fogalom, hát én is szabadon értelmeztem, "befolyás", a hatalom kiegészítője. Nem elengedhetetlen, de fontos az elsőbbrendű célokkal megszerzett javak megtartásához és/vagy hatékonyabb továbbgyarapításához.
Család: Ne tévesszen meg senkit, hogy a 6. helyen van. Ha úgy tekintünk az előző 6-ra, mint ennek alapfeltételei, akkor tulajdonképp ez az első a listámon. (Pénz nélkül éhezik a gyerek, stb, nem viszem végig, mert remélem érthető...).
Béke: nem a legfontosabb dolog, hisz az első 5 jószágot egyaránt rombolhatja, és gyarapíthatja is mind a béke, mind a háború (versengés, viaskodás, stb.), és család sincs meg viszályok nélkül sem, még ha nem is egy brazil szappanoperában élünk. Harc nélkül nincs izgalom…
Szabadság: Amíg egytől több ember létezik az általuk bejárható térben, addig nem létezik valódi szabadság. Ha már ketten vannak, vagy egymás szabályai szerint élnek együtt, vagy megfelezik a territóriumot, de a határok rajzolgatása, és őrzése, egymás kerülése, a másikéról való lemondás, már békétlenség...
Ezért nem lehet elsőbbrendű, viszont a hétköznapibb értelemben vett jelentése fontos a korábbi javak megőrzése szempontjából.
Szerelem: Ezt inkább ki akartam húzni, és azt mondani: "Hibás a kérdés", de eleget poénkodtam már aznap (és féltem, hogy úgy nem lehet beilleszteni a közös statisztikába, ha felrúgom a szabályokat), így inkább sorbaraktam.
Ennek a részletezése megérdemelne egy többoldalnyi terjedelmű alaposan szerkesztett cikket is (amilyet én még nem adtam ki soha a kezemből, ezért nincsenek filozófiai témájú cikkeim, 3 éve készülnek, de még csak fejben... ), de akkor tömören mondjuk úgy, hogy minden másnál későbbre teszem, aminek nem kötelező a lehető legkésőbbi helyen lenni. (magyarul mindent besorolok, és ez oda kerül, ahol luk van). Nos, gondolom sejthető, hogy marad a helyén.
Hazaszeretet: Arra már rájöhettünk, hogy 10., azaz utolsó helyen marad. De ez se tévesszen meg senkit. Én szeretek magyar lenni, soha, semmilyen körülmények közt nem akarom tartósan elhagyni, eladni, vagy rombolni az országot. Erre ékes tanúbizonyságul szolgálhat a tény, miszerint teljes nevem: Vitéz Tóth F. János. (Igen, pont, ahogy írom. Valódi acél karddal ütöttek vitézzé, és mikor felesküdtem, hogy "a hazámat szolgálom", komolyan is gondoltam.)
A listában betöltött szerepét csakis aktuálpolitikai és aktualizált társadalomszociológiai okokból kapta.
Nem sokkal a pártváltó választások után jártunk, így időszerű volt róla bújtatott módon véleményt csepegtetnem, ha már így megadatott a lehetőség. Nos, gondolom nem kell felboncolni egy idegen lényt sem, hogy kiderítsük, miért maradhat akkor még idén is a 10. helyen ez a tétel. (Szigorúan a dolog másodlagos jelentését szem előtt tartva.)
Nos, remélem nem untattam, aki végigfutotta, ha gondoljátok rakjátok ti is sorba a topicban, esetleg indokokkal (nem, ezt igazából nem gondolom komolyan ), de vitatkozni most nem hiszem hogy fogok erről (általában minden írásomnál válaszolok mindenkinek, de ez most azon ritka alkalmak egyike, ahol élek a hallgatás jogával.).
Ha valakinek a lelkébe gázoltam, azt nem sajnálom, majd egyszer rájön, hogy nincs is olyanja, iletve ha van, azt nem lehet megsérteni. Ha pedig soha nem jön rá, akkor épp elég bizonyíték arra, hogy tényleg nem is volt több egy üres hélynál.