1978-ban születtem Magyarország dél-keleti részén, Békés megyében. Ez a terület nem éppen technológiai központ, csak fogyasztója vagyok a 21. századi fejlesztéseknek, de néhányért nagyon hálás vagyok. Az internet például segített abban, hogy életben maradjak.
Külön öröm számomra, hogy gyerekként nem találkoztam a legmodernebb technológiával. Felnőttként komolyan gondolom, hogy az okos-eszközök kisgyerekeknek nem valók, mert egyértelműen károsak az agy fejlődésére.
Szerencsésnek tartom magam, hogy előéletem révén betekintést nyerhetek a technológia előnyeibe és hátrányaiba egyaránt. Józan ésszel meg tudom ítélni, mi segít életben maradni. Az internetet már említettem. Weboldalon teszem közzé írásaimat, melyeket magyarul írok és online fordító segítségével angolra fordítok. Ez a kommunikáció abszolút 21. századi módja. Sajnos egynyelvű környezetben élve nincs lehetőségem napi szinten élőben gyakorolni az angol nyelvet. A nyelv alapjait szorgalmasan sajátítottam el egyedül, néhány száz szót már ismerek és alapszinten tényleg tudok beszélni, de ez nagyon kevés a pontos kommunikációhoz. De nem adom fel az angol tanulást. Nem adom fel soha. Egyszerűen létszükséglet a globális világban, hogy az anyanyelven kívül egy világnyelvet is tudjunk.
Mivel szegény területen születtem és napi megélhetési nehézségekkel küzdök, nagyon érzékeny vagyok a társadalmi egyenlőtlenségekre. És mivel nő vagyok egy hímsoviniszta társadalomban, ismerek más hátrányokat is, amelyek alakították személyiségemet. De ezt a témát nem írom bele ebbe a bejegyzésbe. (Egyszer majd arról is írok, hogy milyen nőként szellemi munkát végezni, és abból megélni.) A lényeg, hogy a túlélés törvényeit a saját bőrömön tapasztaltam, és szellemi érzékenységem ellenére hevesen védem az érdekeimet.
Régóta tudom, milyen gyilkos versengés folyik ember és ember között, és a hatalom birtokosai sosem barátai az egyszerű embernek. Nincs szükségem szép hazugságra, pontosan tudom hogyan mennek a dolgok a világban. Az AI-fejlesztések körüli viták sem a "kisemberekről", hanem a hatalmon lévők érdekeiről szólnak. Ismerem a gazdagok beszédét.
Számomra a technológiai fejlődés adott egy kapaszkodót, ami a nehézségek közepette is megtart, hiszen választott hivatásomból adódóan egész életemben a létminimum alatt élek, de a szerzetes-harcos szívósságával. Életem súlypontját a valódi értékekre helyeztem.
Természetesen elsődlegesnek az élő természeti környezetet tartom, történeteim egyik alapmotívuma a természet, de emberként tisztában vagyok fajom fejlődési útjával, hogy a társadalmi együttműködés, a nyelv (kommunikáció), ill. bonyolult eszközök használata tesz minket különlegessé.
Kreatív emberként született mesemondóként nagy öröm volt számomra, amikor megkaptam az első íróeszközt, egy nagyon régi és alapszintű notebook PC-t. Windows 95 futott rajta, és csak néhány megabites belső memóriája volt. De nagy segítségemre volt, és ekkor írtam az első regényemet, és elkezdtem más történeteket is írni, például a Csillagvárosi rulettet. Most az írógépem egy 2013-as laptop, amit 2015-ben vettem használtan. Értékelem a szerszámaimat. Ez arra is vonatkozik, hogy ember vagyok. Ezért nem tűröm a hierarchikus rendszerek elnyomó taktikáját, és nem szeretem azt a tehetetlenséget, amibe a hatalmasok taszítanának. Bármilyen furcsa is, én vagyok a hős a saját élettörténetemben, aki bízik az erejében, megőrzi személyes értékeit, óvja, fejleszti és persze küzd másokért. Ezzel el is jutottam a bejegyzés címéhez.
Író vagyok, fekete nyomokat hagyok a fehér lapon, de érzem, hogy a kép fontosabb lett mint a szöveg. Ráadásul egy 80-120 ezer szavas regényt megírni elég nehéz feladat a mai figyelemtől megfosztott korban. Nem lehetetlen, de nehezebb. Ahogy a rádió sem tűnt el, úgy a könyv sem fog, de jelenleg vizuális kultúra vagyunk.
Sajnos még rajzolni sem tudok. Sok jó képességem van, például jó fotós vagyok, és mint látható, a szövegírás sem okoz gondot, plusz a zárkózottságom ellenére is sikerült megmutatnom előadói tehetségemet. De nincs időm mindenre.
Hőseim 20 éve bujkáltak a fejemben. Álmaimban láttam őket, de eddig nem volt képem róluk. Rajzoltam ezt-azt, de a rajzaim nagyon kezdetlegesek voltak. A képgeneráló mesterséges intelligencia fejlesztése és ingyenes elérhetősége lehetővé tette, hogy megmutassam hőseimet. Ahogy a mesterséges intelligencia egyre pontosabb illusztrációkat generált, szinte ragyogtam az örömtől. (Az eredeti angol nyelvű cikkemben ott vannak a képek négy történetemből: Babérliget, Birodalmi mágus, Pegazus szíve, Csillagvárosi rulett.)
Bármekkora mennyiségben tudok prózát írni és fotózni, és igen, tudnék regényt írni, mert a húszas éveimben három regényt írtam egy adott sorozathoz, amit hatrészesre terveztem. De a világ megváltozott, nekem is reagálnom kell a változásokra, haladnom kell a korral, valamint jobban bánnom kell az erőimmel. És tisztában vagyok a hátrányaimmal is, köztük a gyenge angol nyelvtudásommal, ami miatt nem tudok angolul írni. Ezért használom az online fordítót, ami nagyon hatékony segítség számomra.
Kifejezetten lehetetlen, hogy angolul írjak verseket, dalszövegeket, pedig ezek több munkámban is fontosak. Még rajzolni sem tudok, pedig mindig is szerettem volna látni a hőseimet. Teljesen bokán lőnének, ha nem tudnám használni a modern technológiai fejlesztések eszköztárát. Mint látható, az illusztrációkat Dall-E-vel készítettem. A ChatGPT két szempontból is segít, egyrészt az instrukciók alapján megírja nekem a verseket, dalszövegeket, illetve a rövidebb írásaimat is átnéztem vele. A gép határozottan jobban tud angolul mint én, így rá tud mutatni a hibáimra, javítani, javaslatokat tenni.
Mint minden alkotónak, nekem is az a célom, hogy megtaláljam a közönségem. Nyolcmilliárd ember él a bolygón, így biztos vagyok benne, hogy legalább ezren vannak, akik megértik a történeteimet, és cserébe segítenek a túlélésben. Win-win szituáció lenne, elérem a célomat, lásd a blog leírását.
Tisztában vagyok vele, hogy a szellemi munka, beleértve az írást is, az egyik legnagyobb teljesítményünk. A kreativitás gyakorlása mindenki számára előnyös. Mindenkinek van belőle több-kevesebb, és fejleszthető. Ez a mi közös kincsünk. Bár mint minden alkotó, nagyon öntudatos vagyok, de társas lényként nagyon jól tudom, hogy egyedül nem boldogulhatok, és van közjó. Ne feledkezz meg róla! Ismerd fel, ha valaki nem vesz téged figyelembe, és csak a saját érdekei érdeklik. Ne dőlj be a megtévesztésnek, a szép hazugságnak, az elterelésnek, a hatalom nyomásának. Védd az érdekeidet, jövődet, és ha már vannak, a gyermekeidét is. A mesterséges intelligencia fejlődése valóban új szintre emelheti fajunkat, és végül korrigálhatja a társadalmi egyenlőtlenségeket. Persze ehhez nagyon felelősségteljes emberekre van szükség, akik képesek egyesíteni két hősünk, Jézus és Dr. Spock szellemiségét.
A technológiai fejlődésnek köszönhetően húsz év után megvalósíthatom kreatív projektemet, és több emberhez eljuttathatom történeteimet. Végre kiteljesíthetem magam alkotóként. Tisztában vagyok vele, hogy sokan ugyanezt teszik, de ne feledd, hogy kapcsolatban állunk és kölcsönhatásba lépünk egymással. Mindannyian megtaláljuk azokat, akik már vártak ránk. Az alkotók is kapcsolódhatnak. Optimista vagyok, mert az életem nehézségei ellenére is eljutottam 45 éves koromig, vagyis élő bizonyítéka vagyok annak, hogy a türelem és a kitartás vezet valahova. Cikkem végére egy verset illesztek be, amit a Csillagvárosi ruletthez írtam a ChatGPT-vel.
A regény főhőse, Merwil gyerekkorában vette fel a nevét kedvenc meséje után. A mese főszereplője egy Merlin Willy nevű varázslatos nyúl volt. Szeretett hősöm egyesítette a nyuszi két nevét.

"Bunny's Magical Fun

Merlin Willy was a rabbit,
A magician, oh so fabbit!
With his trusty friend Bob,
They'd put on a great magic show.

Merlin's tricks were oh so fun,
He'd pull out carrots one by one!
Bob would help with all his might,
And they'd make the children's faces bright.

They'd hop around and do their thing,
And the children would all sing,
"Merlin Willy and young Bob,
They're the best magicians on the job!"

So if you see them on the street,
Stop and watch, it's quite a treat!
Merlin Willy and young Bob are here,
To bring the magic and the cheer!"

És most menj, kezd el, valósítsd meg álmaidat, és oszd meg másokkal. "Hass, alkoss, gyarapíts", mert ez méltó cél. Az egyetlen, amit igaznak találtam életem közel fél évszázada alatt.