Ebben es az elozo cikkben is tobbszor erinted, hogy szerinted egy szamodra baromira fontos es ertekes, es szerinted a kozosseg szamara is kiemelkedoen hasznos technikai tudassal/know-how-val rendelkezel a temaban. Raadasul ez a tudas valos problemara kinal kivitelezheto, gyakorlati megoldast. Valami olyan tervezesi elvvel, amire egy szakmaban jaratos masik kollega nagy esellyel nem jonne ra/onmagaban nem lenne elvarhato tole, hogy azt toled fuggetlenul ujra letre tudja hozni.

Ha a fentit jol ertem, a fenti a te szempontodbol igaz, akkor ez errol a gondolatom/tanacsom:
Szamomra ezek a gondoltaok/felismeresek (fontos, kozosseg szamara ertekes, gyakorlatiasan hasznalhato, nagyon nem trivialis) a legfontosabb indikatorai annak, hogy egy adott szellemi termek, produktum az valoban innovativ-e. Es ha van egy innovativ szellemi termekem, know-how-m (ez akar egy folyamat is lehet), akkor az egyeni es kozossegi erdek is, hogy hasznosuljon. Egy ilyen kozos hasznosulas felteteleinek megteremtoje pedig a szabadalmi rendszer, ahova erdemes lenne ezt becsatornaznod.

Fontos: Nem azt allitom, hogy a know-how-d szabadalmaztathato (az ellenkezojet sem, egyikre sincs eleg informaciom a ket blogbejegyzesed alapjan), csak, azt, hogy ha en igy ereznek egy sajat know-how-mmal kapcsolatban, mint ami igy nekem lejon rolad, akkor az engem abba az iranyba vinne el.

[ Szerkesztve ]

Ölni tudnék egy Nobel-békedíjért.