Már a korábbi cikkedre is be kellett volna írni: az ellenállás a tér három tengelyére nézve szimmetrikus.
Következésképp irányérzékenynek hallani placebo jelenség.

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

Köszönöm a bejegyzést. De mint a korrábi cikkeimben is említettem az ellenállásnak mint alkatrésznek nem csak ellenállás tulajdonsága van.

[ Szerkesztve ]

Saját korlátaimból nem léphetek ki, mások adottságaiba nem léphetek be.

Köszönjük a cikket. Én ugyan nem nagyon értek ehhez, de linkeltem egy barátomnak aki anno csinált nekem olyan hangrendszert a szobámba, hogy csak ültem és nézem(hallgattam) ki a fejemből. Egy Technics SU-7100K erősítőt hozott meg két újradobozolt baromi nehéz hangfalat. Majd berakott egy gitáros zenét és nem hittem el amit hallok. Imádom! Azóta máshogyan gondolok a hangrendszerekre.

Köszönöm, hogy elolvastad. További jó zenehallgatást!

Saját korlátaimból nem léphetek ki, mások adottságaiba nem léphetek be.

Villamosmérnök vagyok, bár a Híradásipari Technikusi oklevelemre büszkébb! Óvatos duhaj vagyok annak megítélésében, mi objektív, mi szubjektív és mi placebo. (Mellesleg, ha pusztán a placebo hatástól valaki kigyógyul a az eddig gyógyíthatatlan krónikus betegségéből, akkor az a placebo az ő számára valós gyógyhatást produkált. Ha tényleg placebo-t kapott, és mégis meggyógyult: akkor valamit még nagyon nem ismerünk az emberi szervezet működéséről.)
Ellenállás:azért óvatosan. Olyan, hogy "ellenállás", olyan egyáltalán nem létezik. Milyen ellenállás? Huzalellenállás, bifiláris huzalellenállás, dia- vagy paramágneses huzalból? Tömör tömb-ellenállás, kerámia hordozón szénréteg-ellenállás, fémréteg-ellenállás, spirálisan vagy lineárisan köszörülve jusztírozott, koptatással jusztírozott, valamilyen karbid-ellenállás valamilyen hordozón, milyen kivezetéssel, csatlakozással? SMD ellenállás? Az közismert, hogy sok ellenállás dirac-impulzus hatására megrogyik (más az impulzus-ellenállása mint az egyenáramú!), teljesen más az ellenállása, mint egyenfeszültség vagy kisfrekvencia esetén.
Én anno a FOK-GYEM KTSZ-ben (kb. 58 évvel ezelőtt...) saját kezűleg gyártottam precíziós ellenállásokat precíziós export dekádszekrényekbe, Ganz Ábrahám idejéből való feszített zafír szálas tükrös galvanométerrel jusztírozva pontos értékre ezeket.
Nekem ezután egyáltalán nem hihetetlen, hogy nem mindegy a zenei hangzás szempontjából, hogy kiféle-miféle (kefél-e) ellenállást alkalmazunk egy csöves erősítőbe.

És akkor még nem is beszéltem a bárium-titanát kerámia kondenzátorok szörnytevéseiről...

Amúgy: hátrább az agarakkal! Egyrészt ma sem tudják kétség nélkül megmondani, hogy egy Amati, egy Guarnieri és egy Stradivari hegedű mitől olyan szép hangzású, másrészt: Egy Amati másképp szól, mint egy Guarnieri, és egy Guarnieri máshogy, mint egy Stradivarius. (Ahogy a csöves máshogy szól, mint egy tranzisztoros.)

(Degrell László és a HIFI Magazin emlékére.)

Ebből a kijelentésedből egyértelmű, hogy nem foglalkoztál valódi áramkörök kivitelezésével. Láttam én már olyat, hogy a nyák két oldalán levő alkatrészek jele csatolódott át egymásba. Csak egy kicsit, de épp elégé. Vagy az "áramkörök tervezése" c. tárgyunk többek között arról szólt, hogy az elvi modellhez képest milyenek egy valódi dióda, műveleti erősítő stb. mindenféle karakterisztikái.

Mondom ezt úgy, hogy az audiofilek döntő részét én is sznob placebónak gondolom, és digitális jelek esetén kizártnak tartom, hogy egy aranyozott kábel szellősebb mélyeket eredményezzen.

A tej élet, erő, egészség.

nem hangzott el olyan állítás, hogy két, különböző ellenállás felcserélése nem okoz hangváltozást. ezt senki nem vitatta, én sem.
az állítás az volt, hogy változatlan áramkörben egy darab ellenállást megfordítva javul a hangminőség. tehát az egész áramkörben egyetlen egy dolog változik, ugyanazon egy darab ellenállás iránya. ez olyannyira nyilvánvaló tévedés, hogy nem érdemes foglalkozni vele.

"akkor valamit még nagyon nem ismerünk az emberi szervezet működéséről.": valamit nem ismersz. TE. mások tudják, hogy az orvostudomány sok esetben arról szól, hogy életben tartják a beteget addig, amíg a saját teste képességei szerint meg nem gyógyul. a legegyszerűbb példa: eltöröd a lábad. konkrétan az orvos *semmit* nem csinál a csonttörés miatt, azt csinálja, hogy a csont saját gyógyító folyamatait optimalizálja, miközben a beteg életét próbálja elviselhetővé tenni. a gipsz nem gyógyítja a csontodat, a gipsz arról szól, hogy ki tudj ugrabugrálni a fajanszig, némi komfort-emelkedést okozva.

teljesen egyértelmű számomra, hogy a csöves másképp szól, mint a tranzisztoros, hiszen meg lehet mérni. azt lehet megmérni, hogy *másképp*. mivel az emberi hallást nem lehet megmérni, így az nem derül ki, hogy hol az origó és a másképpből melyik van közelebb és melyik távolabb.

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

tehát ha van egy tervezési hibás áramköröd, ahol nincs rendesen szeparálva két alkatrész, de az egyiket megfordítod, akkor máris rendesen lesz szeparálva? tévedsz.

itt most nem áramkörről van szó, hanem egy darab alkatrészről, az ellenállásról. azt mondani, hogy megfordítasz egy 470 ohmot a panelben, és ettől hallhatóan jobb lesz az énekhang (ja, csak az énekhang, a többi nem), azt pont akkora lenyúlós marhaság, mint azt mondani, hogy a 230-as tápkábel irányérzékeny.

ráadásul egy rakás pont van egy erősítőben, ahol a teljes szinusz jel jelen van, vagyis a simán berakott ellenálláson a pozitív félperiódus ugyanaz, mint a fordítva berakott ellenálláson a negatív félperiódus. nehogy elkezdjétek magyarázni, hogy egy erősítóben a normál A hang esetén gyorsított kamerával filmezve az ellenállást, azt látnánk, hogy folyton kiugrik a panelből az ellenállás, csinál egy hátraarcot, és visszamászik...

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

Szerintem Bgyarmati elég jól leírt pár gyakorlati okot, miért nem szimmetrikus egy ellenállás. (Ja, és igazából egy fizikailag nem szimmetrikus RLC tagról beszélünk, aminek máris van frekvenciamenete is.)

A tej élet, erő, egészség.

értem, tehát beraksz egy tisztességesen legyártott szénréteg ellenállást az áramkörödbe, aminek nagyjából nulla a kapacitása és az induktivitása is, és a megfordításától annyit javul az ének, hogy seggreülsz a vakteszten.

vegyük észre, hogy nem arról szólt a cikk, hogy az ellenállásnak van karakterisztikája úgy a hatodik-nyolcadik tizedesjegy környékén, hanem arról, hogy átlagbélát meghallgatáskor mellbevágja a különbség.

ébredjünk már fel a hülyeségből végre. minél többet vitatkoztok ezzel az állításommal, annál inkább látni lehet, hogy nem szakmai alapon vitatkoztok.

szerk: "Szerintem Bgyarmati elég jól leírt pár gyakorlati okot, miért nem szimmetrikus egy ellenállás.": a valóság az, hogy azt írta le, hogy miben/miért különböznek egymástól a különböző gyártástechnológiájú ellenállások.

[ Szerkesztve ]

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

A korábbi cikknél is leírtam -ha jól emlékszem-, hogy az elméleti fejtegetés értelmetlen. Írod, hogy nem az összetevőket kell ráírni egy termékre, mert abból nem derül ki az ízélményre vonatkozóan semmi, ezért azt kéne ráírni, hogy mondjuk 3 ember konkrétan milyennek érezte, milyen benyomása volt róla. Most a technikai oldalát ennek felejtsük is el, hogy számos terméknél erre már hely sem lenne a címkén, maradjunk tisztán az elvi oldalon. Szóval azt írod, hogy az összetevők felsorolásából (műszaki tartalom), nem derül ki az íz(hang) élmény, ugyanakkor magad fogalmazod meg, hogy az egész érzékelés egy szubjektum és innen válik értelmetlenné.

Mert akkor mit tudunk meg abból, ha Gipsz Jakab leírja a szubjektív véleményét? Semmit! Csak azt, hogy Gipsz Jakaban személyes ízlett a szörp vagy számára megjelent-e a zenekar a lakásban. Ebből sehol nem következik, hogy Beton Bélának is ez lesz a véleménye, pontosabban a megélése. Vagyis teljesen értelmetlen szubjektumokról konkrét, vagy akár csak iránymutatást jelentő információt is várni. Lehet, hogy én a nagymamád szörpjétől nem esnék hanyatt, másnak rettentően ízlene, a harmadik embernek meg az ipari lesz a kedvence. Szubjektíven.

Innentől válik teljesen értelmetlenné a zenei eszközök minőségével kapcsolatban, vallásos áhítattal kezelni bármit. A torzítással azért foglalkoztak annyit, mert a legtöbb ember számára ez a jelenség érezhetően rontja a zenehallgatás élményét, és ez egyértelműen kimutatható. Egy szine torzításmentes hangképnél viszont már olyan szintű szubjektumok döntenek a "szerintem jól, vagy nem jól szól" kérdésben, ami kizárólag az egyéni érzékelésen múlik és semmiféle objektív egyetemes igazság nincs, és nem is lehet mögötte. Az egyik emberenk ugyanaz a hagkép tökéletes lesz, a másiknak meg nem, Akármilyen eszközből jön és akármilyen elmélet van mellé téve.

Éppen ezért, címkékre csak műszaki paramétereket van élrtelme ráírni, mert minden más értelmetlen.

A tudomány a valóság költészete!

Ebben es az elozo cikkben is tobbszor erinted, hogy szerinted egy szamodra baromira fontos es ertekes, es szerinted a kozosseg szamara is kiemelkedoen hasznos technikai tudassal/know-how-val rendelkezel a temaban. Raadasul ez a tudas valos problemara kinal kivitelezheto, gyakorlati megoldast. Valami olyan tervezesi elvvel, amire egy szakmaban jaratos masik kollega nagy esellyel nem jonne ra/onmagaban nem lenne elvarhato tole, hogy azt toled fuggetlenul ujra letre tudja hozni.

Ha a fentit jol ertem, a fenti a te szempontodbol igaz, akkor ez errol a gondolatom/tanacsom:
Szamomra ezek a gondoltaok/felismeresek (fontos, kozosseg szamara ertekes, gyakorlatiasan hasznalhato, nagyon nem trivialis) a legfontosabb indikatorai annak, hogy egy adott szellemi termek, produktum az valoban innovativ-e. Es ha van egy innovativ szellemi termekem, know-how-m (ez akar egy folyamat is lehet), akkor az egyeni es kozossegi erdek is, hogy hasznosuljon. Egy ilyen kozos hasznosulas felteteleinek megteremtoje pedig a szabadalmi rendszer, ahova erdemes lenne ezt becsatornaznod.

Fontos: Nem azt allitom, hogy a know-how-d szabadalmaztathato (az ellenkezojet sem, egyikre sincs eleg informaciom a ket blogbejegyzesed alapjan), csak, azt, hogy ha en igy ereznek egy sajat know-how-mmal kapcsolatban, mint ami igy nekem lejon rolad, akkor az engem abba az iranyba vinne el.

[ Szerkesztve ]

Ölni tudnék egy Nobel-békedíjért.

Köszönöm, hogy elolvastad. 100-ból 99 építő úgy gondolkodik ahogy Te. Ezért építem magam a készülékeimet.

Saját korlátaimból nem léphetek ki, mások adottságaiba nem léphetek be.

"az egész érzékelés egy szubjektum és innen válik értelmetlenné"

Pont fordítva Ami valóban számít emberi szempontból , az a szubjektum, amiről te beszélsz, az a dolgok dehumanizálása. De nyugodtan nézegesd a számokat, ha ez tölt el téged elégedettséggel.

Szerintem félreértetted. Vesa azzal a mondattal, amit kiragadtál, hogy "az egész érzékelés egy szubjektum és innen válik értelmetlenné" nem az emberi érzékelés értelmetlenségéről beszélt, hanem az egész posztban arról van szó, ami az utolsó mondatában: "...címkékre csak műszaki paramétereket van értelme ráírni, mert minden más értelmetlen." és ebben tökéletesen igaza van. Az egyéni preferenciák, ízlés, érzelmi állapot és befolyásoltság-diktálta szubjektív véleményekből NEM lehet kiindulni, mert ez mindig mindenkinek más. Mint ahogy a tetszés/nem tetszés kapcsán önmagában a műszaki paraméterekből sem.

[ Szerkesztve ]

"Ez a lényeg! A cső csal! De én ezt szeretem! És nem csak én! Ez a “csalás” elbűvöl, érzelmeket kelt vagyis zenél. Ez pedig jó."

Vagy jó, vagy nem jó. Ezen a ponton szokott elkezdődni a vita arról, hogy mit is hívunk HiFi-nek. Valójában mit értünk alatta? Ha az elektroncső, vagy bármi más által eltorzított hang tetszik nekünk jobban, azzal az ég világon semmi baj nincs. De kérdés, hogy ez mennyire tekinthető hifinek, vagyis hanghűségnek magasfokon. Közismert tény, hogy az emberek egy részének jobban tetszik a bizonyos tekintetben torz hang. Ennek oka lehet a cső általi torzítás (szavaid szerint "csalás") is, de többek között akusztikai anomália is okozhat ilyet, amit megszokunk, megszeretünk, azt hisszük el jónak, és azt várjuk el. Na de nem biztos, hogy olyannak kell lennie hanghűség szempontjából. Minden jogunk megvan hozzá, hogy ne érdekeljen minket a "hanghűség" (ha létezik ilyen), mert úgyis legfontosabb az "élmény", de akkor ezt szerintem nem a HiFi gyűjtőnév alatt kell definiálni. És ez a te cikkedben majdnem rendben is van, hiszen egyetlenegyszer nem írod le azt a szót, hogy HiFi. Egy majdnem arra hajazó mondatod viszont van: "A cél, hogy a készülék a felvételről visszajátszott zenekart a szobában jelenlévővé tegye!" Szerintem ez akkor érhető el, ha ragaszkodunk a készülékeinkben ahhoz a bizonyos "hanghűséghez". És máris ott vagyunk, hogy bizonyos szempontból van akinek jó az a "csalás", amit te nagyon szeretsz, más szempontból és másvalakinek meg NEM jó.

[ Szerkesztve ]

A jó hangzásról mindig az székely anekdota jut eszembe hogy: A fiatalok összeházasodnak, nagy a szerelem, minden okés, csak sajnos a férj folyton panaszkodik, hogy az asszonyka nem tud rendes pörköltet csinálni. Minden praktikát kipróbál az asszony, végigkérdez mindenkit a faluban, de csak nem sikerül soha eltalálni a pörkölt ízét.
Egyszer picit megszalad a pletykálás a szomszédasszonnyal és lekapódik a pörkölt alja. Nem ehetetlen, nincs idő már újat csinálni, ezért pironkodva kirakja a férj elé sűrű bocsánatkérések közepette. A férj belekóstol majd felderül az arca és örömködve végre elégedetten megdicsérgeti az asszonyt: "Nah ez igen, végre, pont ahogy édesanyám csinálta!"

Ha minél közelebb akarunk kerülni objektíve a forráshoz akkor a számokat kell nézni. Ha meg a saját szubjektív ízlésünket akarjuk kielégíteni akkor az egészen más tészta. A kettőt keverni tulajdonképpen nem érdemes, főleg, hogy az utóbbiban lesz egy igen vaskos adag placebó.

Nokia 3310->3410->3100->6500 Slide(RiP Nokia)->Acer Liquid Metal ->Xiaomi Hongmi-> Xiaomi Redmi Note 3

Röviden, tömören: nem vagyunk egyformák, más az ízlésünk, nincs olyan, ami mindenkinek jó.
Viszont a cikk tartalmasságáért, a beleölt munkáért jár a pacsi, szép munka!

Több dolgot is meg tudok erősíteni az itt leírtakból.

Ugyan nem a JLH 1969-es kapcsolást, hanem az összetettebb, JLH 75W-os kapcsolás építettem meg az Ágoston könyv alapján, de igazat kell adjak neki, igen zenei hangú erősítő. Van annak némi bája, hogy azonos nemű végtranyók vannak benne használva az gyakoribb npn-pnp kvázi párok helyett. Egyszerűen élőbb a hangja a cuccnak, mint egy átlagos tranyós erősítőnek.

Valamint építettem E88CC OTL és PCL86SE csöves erősítőket is. Ezekkel az a baj, hogy a hangzásukat leírni nem lehet. Anno utánamentem, és a PCL kapcsolás teljes működését leírtam a karakterisztikák használatával, de elmondani akkor sem tudom azt az érzést, mikor azon megszólal valami minőségi forrásból zene. Az egyszerűen egy másik szint, miközben elektronikailag talán nem is lehet kevesebb alkatrészből erősítőt építeni. o.O - Ráadásul megépíteni sem drága a PCL-t, rádiókból bontott trafókkal és használt csövekkel pár 10e forintból ki is lehet hozni.

Azt is adom, hogy a polipropilén film kondik azok zenei erősítőbe való kondik. Én anno a Wima MKP-4 / 10 meg talán MKS-nél kötöttem ki, de itt is lehetne még különféle altípusokat próbálgatni...

Ugyanakkor az alkatrész irányokkal szkeptikus vagyok, nekem nincs olyan hallásom, hogy ilyen vélt vagy valós különbségeket kihalljak. Meg időm sem.
Hasonlóképpen vagyok a nyákkal is. Maga a nyák nem ellenség, a rosszul tervezett nyák az már igen. Tudom, régen simán légszerelték ezeket az erősítőket, de nekem akkor is visszatetsző megoldás ez egy olyan áramkörben, ahol 2-300Vdc anódfesz szaladgál. A munkám nagyrészt nyáktervezés, így adott volt, hogy megcsinálom magamnak a nyákot a saját elképzeléseim alapján.

Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)

"Ami valóban számít emberi szempontból , az a szubjektum, amiről te beszélsz, az a dolgok dehumanizálása."

Nem, én pontosan a szubjektivitásról beszélek, örülök, hogy nem tudsz értően olvasni. Tehát akkor ismét megkérdezem: Milyen információt hordoz számomra az, ha neked (vagy akárkinek) tetszik egy eszköz hangzása? A Te füled és agyad egészen máshogy érzékelheti a hangot, mint az enyém (ettől lesz szubjektum) innentől teljesen értelmetlen arról beszélni, hogy XY szerint az egy tökéletes hangzás vagy sem. Mert én, meg a másik ember máshogy fogjuk érzékelni ugyanazt a hangzást, és lehet, hogy a saját szubjektív megítélésem szerint ami számodra tökéletesen szól, az számomra rettenetes lesz. Örülnék, ha képes lennél cáfolni a mondandómat tényekkel, vagy minimum érvekkel (ami ahhoz kapcsolódik amiről beszélek), mert egyéb esetben csak vallást gyakorolsz, hülyeségekkel pedig sajnos nem tudok _értelmesen_ vitázni.

[ Szerkesztve ]

A tudomány a valóság költészete!

"A Te füled és agyad egészen máshogy érzékelheti a hangot, mint az enyém": viszont a hangzást is lehet osztályozni, és attól kezdve ha azt mondják, hogy x hangzás szerint ez a cucc jól szól, akkor abból te már szubjektív, de lényeges információt kaptál.

Például ha azt mondod, hogy a nad új digitális erősítője úgy szól, mint egy technics mash cucc, akkor tudom, hogy meg se hallgatom, mert csak felgyújtanám a fenébe. De ha azt mondod, hogy a c720-bee rendes angol hangot ad, akkor (feltételezve, hogy épp erősítőt keresek), megyek és meghallgatom.

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

Ha annyira különböző lenne két ember érzékelése egyazon hangrendszerre mint itt írod, akkor még a hétköznapi beszéd megértése sem feltétlen menne, gondold csak végig.

Emberek vagyunk, tökre hasonló belső felépítésű füllel meg aggyal. És igen, bizonyos típusú felharmonikus felszaporodása a zenében rád is meg rám is ugyanúgy fog hatni, erről a biológia gondoskodott.

Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)

szerintem keveredik az ízlés és az ízlelés.
ez olyan, hogyha elsózták a kaját, azt senki nem fogja édesnek érezni, ettől független másik téma, hogy valaki szereti, másvalaki meg nem.

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

Akkor Te sok esetben ki fogsz hagyni az életedből pár értékes eszközt, mert ahelyett, hogy mafad hallgatnéád meg és döntenéd el a saját érzékelésed alapján az eszközről, hogy milyen a hangzása, látatlanban döntesz egy vadidegen véleményére hivatkozva, akiről azt se tudod, hogy esetleg nem süket-e (nyilván sarkítva, de érted...).

Van aki így vásárol, de ebből nem következik, hogy ez a hibás gyakorlat bármiben is cáfolná az érveimet.

[ Szerkesztve ]

A tudomány a valóság költészete!

Abban a szegmensben, amiről a cikk szól, ez már nem releváns. Ugye itt nem az a vita tárgya, hogy tudunk-e jellemzően tömegesen különbséget tenni egy torz, mono Sokol rádió és egy Audiophil top kategóriás eszköz közötti hangzásbeli különbségről. Hanem az, hogy az "ellenállás megfordítás" olyan katartikus hangképbeli változást okoz-e, mint azt a cikk szerzője állítja. Itt pedig már az átlagember hallása nem működik hasonlóan.
Gondold csak el, mennyien nem hallják pl. ha egy énekes hamis. Egy zenésznek már régen fáj a feje és jajveszékel, mert az énekes alul/felül intonál, miközben az átlagember simán örömködik, hogy milyen szép hangja van az énekesnek.

[ Szerkesztve ]

A tudomány a valóság költészete!

Elöljáróba annyit, hogy én nem vagyok járatos közel sem a témában.
Én csak szeretnék ennyire tájékozott lenni, mint te.

De tudom mi a minőségi hangzás és zenei élvezet.

Annak idején az osztálytársamnak bátyának volt egy hihetetlen jól összerakott tornya, igényes zenei kínálattal.
No, akkor és ott megtanultam mi a zenei minőség.

Már nem emlékszem az erősítő típusára. Nem hétköznapi márka volt. Tranzisztoros.

Egy pár Videoton Sonus C-100 volt bekötve a toronyba.

Fantasztikus érzés volt. Ha kellett szétesett tőle a ház, ha kellett lágy, élethű hangzása volt.
Természetesen ehhez mindennek korrelálni kellett egymáshoz.

Apám szerette a minőségi hangzást. Gyorsan megtanultam tőle, amelyik hangfalba nincs hangváltó az nem hangfal, csak egy doboz hangszórókkal. És a legjobb erősítők csövesek.
Noha ő maga sose csinált csöves erősítőt, de tranzisztorost igen. Egy külföldi szaklapból csempészték be anno az átkosba neki. Fogalma sem volt mi a típusa. A nullából pakolta össze magának, még a nyákokat is maga marta ki.
Mai napig meg van. Tisztességes erősítő lett.

Hát igen. Manapság az igénytelenség korát éljük.
"Jó oda a kínai hulladék erősítő. Hadd recsegjen valami."
Közben a minőségi zenehallgatás háttérbe szorul.

Hangzatos paraméterekkel hirdetik az újabb audio technikai eszközöket, hogy az újabb jobb, mert jobbak az értékei.
THD, IMD, Jel-zaj viszony, sztereó áthallás.

Megvesszük. Hazavisszük. Beüzemeljük. És kiderül, hogy 30 éves erősítő vagy egy épitett jobb hangzásban, mint az új. Műanyag hangzást ad.

Edit : Rengeteg régi végfokot, tranyót és csövet örököltem apám után. Ami azt várja, hogy felhasználják.
Ezek a Magyari Béla könyvek nekem is megvannak.

[ Szerkesztve ]

Köszönöm, hogy elolvastad. Én is azt tapasztalom, hogy a 70 évvel ezelőtti minőséget nem sikerül túl lépni. Hiába a sok hangzatos műszaki újítás. Ezért nagyon nehéz kitalálni, hogy mit lehet tenni? Talán a probléma nem is ott van ahol keressük? Nem biztos , de talán!? Ki kell próbálni. Én gyakran gondolok Eistein kijelentésére nem csak ebben a témában:"Az őrültség nem más, mint ugyanazt tenni újra és újra, és közben azt várni, hogy az eredmény más legyen." Albert Einstein

[ Szerkesztve ]

Saját korlátaimból nem léphetek ki, mások adottságaiba nem léphetek be.

A 70 évvel ezelőtti melyik minőséget?
70 évvel ezelőtt volt Sokol, Videoton, Philips, Marshall, meg a társai.

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

Én mindig azon ámulok, hogy a legjobb minőségű zenetároló még mindig a bakelit lemez, ha nem tévedek.
A cikkedből árad, hogy megszállotja vagy, ez az életed. Ne hagyd abba munkádat! Az emberek szeretnek kukacoskodni, beleokoskodni mindenbe. Kicsit közhelyes, de az érzéseidre, meggyőződésedre hallgass, ne a kinti "zajra", az úgyis csak ront a hang minőségén.

"többek között akusztikai anomália is okozhat ilyet, amit megszokunk, megszeretünk, azt hisszük el jónak, és azt várjuk el."
Igazad van.
Sajnos, a katasztrofális hangot is meg lehet szokni, mégha az ember eleinte jajveszékelt is miatta !
Nekem - kezdő mérnöki fizetésből csak erre tellett - Pioneer PL200 direct drive lemezjátszóm volt Ortofon MC10-es mozgótekercses hangszedővel, T5 hengeres illesztő transzformátorral, ORION NAGYTORONY - a csiszolt alumínium előlapos - (azt hiszen, SE260 volt az erősítő típusa), és ORION HS400 hangdobozok. (Sajnos, nem a HS40). Ennek elég elfogadható hangzása volt, különösen az MC10/T5 párosnak.
De előbb a PL200, aztán az SE260 bekrepált, és amíg újabbra és jobba cseréltem volna, addig egy kölcsönkapott olcsó PHILIPS minitorony helyettesítette. Amikor először meghallgattam, felállt a szőr a hátamon, és szinte felsikoltottam. Nem Sokol hangja volt, mert a Sokol rádiónak ennél a toronynál kellemesebb volt a hangja...
Viszont: családi okok miatt huzamosan nagyon másra kellett a pénz, semmi kilátásom nem volt a kiesett PL 200 és SE260 pótlására, ezért ottragadt nálam az olcsó PHILIPS mini torony.
2 év múlva már nem is értettem, hogy miért voltam anno ANNYIRA felháborodva. Megszoktam. És ez egy katasztrófa, hogy így hozzá lehet szokni a kakihoz is.

Ha jól emlékszem, a tesztekhez Degrellék meg szoktak hívni zenészeket is. Mintha valamelyik kamarazenekar
karnagya, vagy ki szokott ott lenni. Azért az ő véleményük duplán számít!
Valamint nem egy HIFI cuccot építő saját maga is játszik valamilyen akusztikus hangszeren, az én szememben az ő véleményük is duplát ér.

Sokol, azt mondja, a csávó.

A jelenlegi tranzisztoros technikai alapjai 60-70 éve rakták le, azóta csak csiszolgatják ezt. Szerintem ezt így érte. Ne márkába gondolkodj.

Bgyarmati : Visszasírod az Orion hangtechnikát. Megértem.

Erunosta : Evvel a Reel to Reel tulajdonosok vitatkoznának.

[ Szerkesztve ]

Azon nem természetesen.

Akárki, akármilyen fizikai adathordozón hallgat 2023-ban zenét azelőtt emelem a kalapom.
Akár legyen hanglemez, studió szalag, MC, CD.
Mert azon még lelke van a zenének.
Manapság már csak számok és betűk.

Egyébként vinyl-ben és a analóg szalagban kiaknázatlan potenciál rejlik még mindig.

[ Szerkesztve ]

Minőségben verhetetlen, viszont praktikusságban sajnos nagyon nem az. A mai modern pörgős világban kinek van kedve ideje, helye ilyeneket hallgatni? Bakelit egy hajszálnyival jobb mert ott könnyebben megtalálod az 5. számot, de sok szerencsét ehhez a szallagnál. Nekem sincs ilyenhez türelmem már. Mondjuk ezek hallgatása elejétől végéig szokott tartani, nem ikszedik szám a közepén.

Tudod azt figyeltem meg, mióta bejött a MP3, Streaming stb. dolog végig sem hallgatunk egy teljes albumot az esetek többségében. Végig nyomogatjuk a dalokat és kész.

Még régebben végig hallgattuk a lemezeket, szalagokat.

Persze hozzá tartozik, hogy lassabb volt a világ és sokkal több volt a minőségi zene, előadó.

[ Szerkesztve ]

Köszönöm, hogy elolvastad. Én is építettem PCL erősítőt. Hood, Ágoston... nagy nevek a számomra. Had ajánljak egy könyvet 1957-ből, a címe: Understandig HI-FI Circiuts. Írta Norman Crowhurst. Őt se hagyjuk ki. Sajnos 1991-ben elhunyt.

[ Szerkesztve ]

Saját korlátaimból nem léphetek ki, mások adottságaiba nem léphetek be.

"Milyen információt hordoz számomra az, ha neked (vagy akárkinek) tetszik egy eszköz hangzása?"

Csak annyit, pontosan annyit, amit leírtál: nekem tetszik - neked talán igen, talán nem

De pont ettől lesz emberi, ezt fenntartom. Ha te bizonyos technikai adatok alapján akarod bemagyarázni magadnak, hogy ha a leírásban X > 548, akkor biztosan az lesz a tökéletes eszköz neked... hát, lehet ebben is hinni, de ez te vagy. Persze fogodzónak jó lehet, de mint abszolút igazság, nem.

Köszi, őt nem ismertem. Igazából sosem volt kapcsolatom a high-end témával, pl. mire odakerültem a főiskolára, addig pont megszűnt a hifi klubb, pedig igen komoly épített cuccaik voltak és még volt alkalmam hallani nyílt napon. Volt ott minden a lesúlyozott CD lemeztől kezdve az épített CD lejátszótól az alkarnyi vastag hangszóró kábelig, és az a setup mikor megszólalt, akkor nem viccelt.

Persze ezzel a hifi témával az volt a gond, hogy amíg volt időm tervezni, építeni meg minden, addig lóvé nem volt túl sok, azóta meg már az idő és az akarat kevés... Meg mondjuk a PCL86SE + EAR834P lemezjátszó előfok + Panasonic "beletekerhető" linear drive lemezjátszó trióval elértem egy szintet ami nekem megfelel, miközben ár/érték arányban kb. verhetetlen. - egyéb esetben meg egy olcsóbb, de fasza DAC hajtja meg.

Erunosta: vinyl, nem bakelit.
Egyébként átérzem, olyan hangzást kapsz egy vinyl lemeztől, hogy ha ugyanazt megszerzed a legjobb lossless formátumban, akkor az utóbbit sterilnek fogod érezni. Úgy fogod érezni, hogy valami hiányzik belőle. De ez megint olyan, hogy az érti, aki meghallgatta mindkettőt...

Persze meg kell adni a lemeznek lejátszás előtt a tisztítást, annak külön technikája van mert ha rossz felé kotrod le a port akkor statikusan feltöltöd, szal kicsit igényes. Meg erre külön tisztító készletet kell venni és ott sem mindegy, hogy mit veszel. Meg maga a vinyl is használódik el ahogy hallgatod, ez sajnos egy adottság.

[ Szerkesztve ]

Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)

"Én mindig azon ámulok, hogy a legjobb minőségű zenetároló még mindig a bakelit lemez, ha nem tévedek"

Tévedsz! Már megjelenéskor sem zajmentes, perceg, pattog. Igaz, akkor még nem vészesen, de hallhatóan (és mérhetően, csodásan látszik a hullámformán az összes apró percenés a 0km-es lemezen is). A hangképe szép, de mint hordozó, katasztrófa. Kényes mint a porcelán, ha bármi hatás éri (hő, fizikai stb.), már erősen romlik a minősége, fizikai behatsnál szakadhat a barázda és onnantól ugrik a lemez, mehet a kukába, de még ezen hatások nélkül is idővel garantáltan egyre jobban fog pattogni, sercegni. Van ez a nosztalgia a bakelittel, de őszintén szólva egy sznob b*romságnak tartom, mert bár "analóg" mivolta miatt teltebb hangzást ad, de adathordozóként egy rettentő kényes, már a kiadáskor zajos, béna, idejétmúlt eszköz.

A vallásos dumát meg hagyjuk már. Miért ne lehetne más véleménye valakinek? Főleg, ha érveket tesz mellé. Sokkal értelmesebb az, aki érvel, mint aki csak rajong és ész nélkül, egyfajta vallásos áhitattal helyesel, miközben egyetlen értelmezhető szakmai érve nincs.

[ Szerkesztve ]

A tudomány a valóság költészete!

"a te bizonyos technikai adatok alapján akarod bemagyarázni magadnak, hogy ha a leírásban X > 548, akkor biztosan az lesz a tökéletes eszköz neked."

Nem belemagyarázom, hanem inkább a technikai adatokból indulok ki, mint noname Gipsz Jakab személyes véleményéből. Ugyanis nem ismerem Gipsz Jakabot, aki a címkére azt írta, hogy szerinte szép hangja van az eszköznek. Rettentő egyszerű, hogy miért. Mert ez semmiféle konkrétumot nem hordoz, amiből ki lehetne indulni. Ellenben, ha látom, hogy az eszköz 10kHz-ig tud (most ez nyilván hülyeség, de így lesz szemléletes a példa), akkor egyélrtelmű a számomra, hogy a saját hallásomhoz ez rettentő gyér lesz, és nem lesz elég magas tartománya, nem fog számomra jól szólni, mert az én hallásom 18kHz-ig képes érzékelni. Ha tehát erre Gipsz Jakab azt írja, hogy szép a hangzás, akkor ő konkrétan részlegesen süket hozzám képest.

A mondandód alapján Te lehetsz a tipikus célközönsége az "élet iskolájás" MLM ügynöknek, aki "személyesen megtapasztalta az általa árult termék csodálatosságát", tehát nyilván meg fogod venni a "NASA csodafazekat" 500k-ért, mert "Mancikának is tetszett", úgyhogy nagyon emberi. A "csúnya, gonosz tudománnyal" meg senki ne fárasszon, ami bebizonyítja, hogy a 30k-s fazék pont azt a képességet hozza a méréseken, mint az 500k-s csodafazék. A lényeg a bizonyítatlan vallásos hit abban, hogy a Te fazekad többet tud.

[ Szerkesztve ]

A tudomány a valóság költészete!

Azt én is fentebb írtam, hogy nem túl praktikus a bakelit. Minden leírtad mellett akkor is az egyik legjobb minőséget biztosító tároló. Porcelánbaba, de ez az ára. Én mondjuk már nem is tudom mikor hallgattam bakelit lemezt, pedig van még rengeteg.

Ez nem vallásos duma és még csak nem is áhitat. Azt is leírtam, hogy nem értek hozzá. Viszont értékelem a beletett munkáját és hogy mindezt megosztotta velünk egy hosszú cikkben.
Csinálj jobbat, írj jobbat. Mindig lesz más vélemény, te se fogsz olyat alkotni amivel mindenki egyetért. Itt viszont úgy érzem kb minden harmadik hozzászólás valami okoskodás, oh bocsánat érvelés. Mert mindig valaki jobban tudja a szerzőnél. Az én laikusságommal is tuti találnék valami kivetnivalót a cikkben, de nem teszem. Én nem veszem el a kedvét attól, hogy ilyen cikkeket írjon. Ez ilyen baromi egyszerű.

Bocs, de én sose fogom magyarul vinyl-nek hívni.
Az én lustaságom mellett sajnos nem fogok ilyenekkel vacakolni. Ettől függetlenűl tisztelem azt aki így tesz. Az neki szórakozás, amolyan rituálé ami része a bakelit zenehallgatásnak.
Másrészről engem nem zavar a lemez sercegése a portól. Ad neki egy egyedi hangulatot, szinte hiányzik, ha nincs.