Lehet, hogy neked eröltetett az optimizmus, de bennem ezek a pozitív élmények gyökeres fordulatot hoztak (reményt ébresztettek). Ha majd te is részesülsz hasonlókban, akkor lehet, hogy te is "tollat" fogsz...pont a ritkaságuk miatt.

Ha átlagos, mindennapi lett volna az élmény, akkor nem tartottam volna lejegyzésre érdemesnek. Meg egy kis emlékeztetônek is szántam..--saját magamnak is-- , hogy ilyen is van..

A másfél millió Ft veszteség pedig nagyonis súlyos érvágás volt nekünk!! Ha nem az lett volna, akkor az elején egy percig sem gondolkodtunk volna azon, hogy lecseréljük-e a régi cserepet vagy sem...Errôl ennyit.

( És az is benne van a pakliban, hogy a rendôrség munkájáról is megvan a véleményem, --mert az esetek nagy többségében csak a bejelentô veszít még többet...pl idôt. )

Ha csöndben vagyunk, és hagyjuk magunkat, az meg ahhoz járul hozzá, hogy a léhűtők tönkretegyék, amiért más keményen dolgozik.
Igaz, de ne feledd, hogy nekünk idôre ( kb két hét alatt) kellett beázás-mentesre befejezni a házat --miután az elsô csapat átvert. ..ezért nem az asztalt vertük, hanem gyorsan egy új brigádot fogadtunk, aztán azokkal kellett lótni-futni az anyag után, plusz a cserépkályhát melegen tartani, munkásokat kiszolgálni (forró (rumos tea, kávé, virsli stb). Minden nap késô éjjel feküdtünk és hajnalban keltünk....és így is épp, hogy csak készen lettünk..ill. ne túlozzunk! ..csak téliesítettük a házat, ..mindenki jól láthatja, hogy közel sincs kész.

Tehát följelenteni az idôhiány miatt nem tudtuk ôket, mert a legfontossabb a háztetô befejezése volt.

IN GOD WE TRUST!