Hát igen, azok más idők voltak.
Volt négy platform a piacon, amiből kettőt csak erős jóindulattal lehetett okostelefonos platformnak nevezni, a RIM csak BES-sel és BIS-sel megspékelt butatelefonokat (kommunikációs eszközöket), az Apple meg itunes-szal fűszerezett médiafogyasztási célú feature-phone-okat kinált iPhone néven.
A hosszúszakállú elemző bácsik meg azon vitatkoztak, hogy vajon a PDA-t telefonos funkciókkal kibővötő játékosok - ahol a Windows Mobile volt az úr, és az azon belül a HTC a maga kb 80%-os WinMos-s részesedésével, korábban meg a WinCE-s PDA-kat gyártó hagyományos PC-óriások, akik viszont szintén a HTC-vel terveztették/gyártatták le mobileszközeiket - vagy a sima mobiltelefonokat óvatosan okosfunkciókkal ellátó hagyományos mobiltelefongyártók szövetsége, és az általuk preferált, Windows ellen pozicionált Symbian platform (aholt már akkor is a Nokia volt a fő versenyző) válik majd a jövő mobileszközeinek alap platformjává.
Aztán egy évvel később az Apple adott egy óriási pofont az egész piacnak, és egy szaros (de igen divatos) MP3 lejátszó sikerére alapozva csinálta meg a jövő mobilplatformját, egy mozdulattal (szoftverfrissitéssel) kvázi okostelefonná alakitva butetelfonjait