Abban a Cort-ban az EMG olcsó kategóriájú hangszedői vannak (EMG HZ). Amikor EMG-ről van szó, akkor jellemzően az aktív hangszedőikre utalnak, ezeket használja számtalan híres gitáros.

Venni meg azt vedd, ami neked tetszik. A kérdéseid alapján te nem érdeklődsz, hanem döntésképtelen vagy. Minden értelmes választ megírtak már más emberek ebben a topikban, döntened neked kell. Egyébként én gondolkozás nélkül a korábban belinkelt használt cort z-customot venném meg.

[ Szerkesztve ]

Alexi kb. az egyetlen neves gitáros, aki emg hz-t használ, továbbá finoman fogalmazva sem legendás arról, hogy milyen jól szólna a gitárja

Ez pont ugyanaz a bullshit, amit a hangmester fórumon olvashatsz.
Az elismert metál gitárosoknál változó, hogy milyen pickupot használnak, a legjellemzőbb mondjuk az aktív emg, továbbá az, hogy letépi a töködet a gitárszándjuk, függetlenül a pickuptól.
A "fórumos megfejtő" típusú emberek, na ők aztán kihallják azt is, hogy milyen márkájú a gitárkábel. Érted, teljesen feleslegesek az ilyen megfejtések egy rengeteg elemből álló rendszerben (kéz-gitárhúr-pickup-fa-kábel-erősítő-hangosítás-közönség-stb.), ahol az elemek egy részének megítélése teljesen szubjektív. Például szerintem alapvetően akkor szól jól a gitár, ha a gitáros magas szinten játszik rajta, illetve ha az, amit játszik, az alapvetően jó zene. Innen indul minden. Ehhez képest azt, hogy hogyan rögzítették a nyakat a gitárbon, vagy milyen fából készítették a nyakát az annyira irreleváns kérdés, hogy kár is vele foglalkozni.

A másik, hogy lehet okoskodni a kimeneti jelszintről, de sokkal egyszerűbb tekerni egyet a gitár hangerőszabályozóján, amivel teljesen véletlenül pont a kimeneti jelszintet lehet a kívánt értékre állítani.

Túl van ez lihegve kéremszépen, színtiszta bullshit, teljesen egy kategória a high end hifis megfejtő arcokkal.

[ Szerkesztve ]

Ha van rá kapcsoló a gitáron, akkor azzal.
Ha nincs, akkor sehogy.
A lényeg az, hogy a gitárok többségéből nagyon sokféle hangot ki lehet hozni pusztán a rajta található potméterek és kapcsolók segítségével, amikor kipróbálsz egy hangszert, akkor érdemes végigpróbálgatni, hogy milyen hangzások jönnek ki belőle. Az, hogy melyik gitáron milyen kapcsolók/potméterek vannak, arra nincs kőbe vésett szabály. Majd nézd meg az Ibanez honlapját, ott például minden gitárnál le van rajzolva, hogy a pickup váltó hogyan működik.

Szerintem ez szar.
Amit viszont mindenkinek ajánlok, az a Slash "Made in Stoke" c. dvd-je, az hibátlan lett.

Nagyon menő, ha lenne koptató a hangszeren, simán lecserélnélm erre. Mondjuk a papírkorong nem tudom, meddig bírja a használatot, biztos tiszta retek lesz idővel.

Én a Jacksont venném, mert szebb a színe. De a Cort sem tűnik rossznak.
Szerintem ennyi pénzért ilyen Eko meg VGS meg hasonló gagyi márkák felejtősek.
Annak az EKO-nak határozottan szarul néz ki a nyaka, ilyen uszadékfa hangulat azzal a csomóval - ilyenért tuti nem adnék pénzt.

Azt hogy érted, hogy a basszusod nyaka is toldott? Ha a feje hátrafele dőlős (nincs síkban a fogólappal), akkor a toldás normális dolog, így rakják össze a nyakakat. Sztem a Gibson gitárokon is így van megcsinálva.

[ Szerkesztve ]

Igen, a fémhúr vágja az ujjat az elején és nehéz lefogni, de majd megszokja. Csak az első pár hétben nehéz, utána ez a legkissebb probléma. Szerintem ezért kár nylon húrokkal vacakolni.
Ez ilyen, ha trombitálni tanulna, akkor alig bírná megfújni a hangszert, hogy szóljon, ha meg hegedülni, akkor az első évben az is kihívás, hogy megtalálja a hangokat. Ez egy ilyen műfaj szerintem.

Szerintem olyan hangszeren kell kedeni, ami ahhoz a zenéhez illik, amit játszani szeretne. Ez a "jobb nylon húroson kezdeni" dolog fasság. Ha sosem akart klasszikus darabokat vagy flamencot játszani, akkor semmi értelme.

Ennyi pénzért kapsz olcsóbb szériás Squier-t, Epiphone-t, Cort-ot vagy Ibanezt.
Vedd azt, aminek egyenes a nyaka és tetszik a színe, formája.
Nézd meg, milyen típusú gitáron játszanak a kedvenceid. Ha Eric Clapton a kedvenc, akkor vegyél Stratocastert, ha Zakk Wylde akkor vegyél Les Pault, stb.
Menzúra mindegy, a hosszú meg a rövid között két centi a különbség, ez nem oszt nem szoroz.
Ha death meg thrash metált akarsz játszani, akkor ajánlott humbucker-es gitárt venni.
Erősítőből szerintem a Roland Cube széria jó választás.

A hangszedők az elektromos gitáron ideális esetben nem veszik fel a test rezgéseit. Ez a tömör testű elektromos gitár legfontosabb tulajdonsága, ezért fejlesztette ki Leo Fender.
Sok helyen hallottam-olvastam, hogy a jó elektromos gitárok jól szólnak akusztikusan is. Szinte biztos vagyok benne, hogy a gitárgyárak direkt rájátszanak erre - a fizika szerint semmi értelme, de a váráslóik hisznek benne, ők meg belőlük élnek.

Basszusgitáron pedig lehet ám csattogásmentesen is játszani. Én pengetővel tolom és nem csattog egyáltalán. Ha slappelni akarsz, az nyilván zajos lesz.

[ Szerkesztve ]

A hangkitartásra pont negatívan hat szerintem.
Ugye a sustain azt jelenti, hogy a húr mennyi ideig rezeg. A leghosszabb sustaint szerintem akkor éred el, ha olyan hidad van, ami a rezgéseket nem a gitárt testébe továbbítja.

Mondjuk én basszusgitáron tolom, ott a sustain nem kifejezetten fontos, sőt, inkább ártalmas, szóval nem értek a lovakhoz.

(#22093) Saccco
Egy elektromos gitár sokkal halkabb, mint egy akusztikus. Ettől még van hangja, lehet, hogy a szomszéd szobába át fog hallatszani, de biztosan nem lesz annyira zavaró.

[ Szerkesztve ]

Ez nagyon kaka, ennél tuti jobban szól ez a line6 cucc a valóságban. Ha a csávó tudna gitározni, az biztos sokat javítana a helyzeten.

Már írták de nem ment át.
A kamerával a képet veszed fel, a hangkártyával a hangot. Szóval egy időben megy a képfelvétel meg a hangfelvétel, de két külön eszközzel. Utólag meg összerakod a kettőt egy videóvágó programmal.

Szerintem ilyen minőséget, amit linkeltél egy jobb mobiltelefon is tud, a szűk keresztmetszet inkább az, hogy legyen elég mennyiségű és minőségű fény. Ha jobbat akarsz, akkor meg használj fényképezőgépet - most már a tükrös gépek is szoktak tudni videót felvenni, annál jobb minőségre nem lesz szükséged szerintem.

Azt nem vágom amúgy, hogy miért ennyire népszerűtlenek a PRS basszusgitárok. Ezek a régebbi, 90-es évek eleji modellek 1500 dollárért mennek, ez PRS szinten kb. aprópénz.
De nagyon az új modelleket sem látom, hogy bárki is használná. Én a Kestrelt nagyon nézegettem, amikor hangszer kellett, de a csillogós lakkozott nyak miatt elvetettem a gondolatot. (A másik modell, a Kingfisher is jól néz ki, de youtube demókon nagyon pocsék a hangja, meg annak is ugyanolyan ragadós nyaka van)

A vastag húrok lazábbnak érződnek, ez ilyen.
Szerintem a 145-ös jó lesz oda, a 194-es az kb. hegymászó kötél, ha le akarod hangolni zsére a basszusgitárt.

Ez nem teljesen pontos, miinden gyártó megad egy standard húrmagasságot - ez pl. a garancia miatt is fontos.
Ettől persze eltérhetsz, mindenki úgy állítja be a hangszert, ahogy akarja.

Miért, mert olyan olcsók?
Ha valami túlárazott, az pont a Framus/Warwick, az olcsó modellek is simán Gibson Standard árban vannak. Oké, biztos tuti jók, meg Made in Germany.
Gretsch-re most kerestem rá, legolcsóbb USA modelljük 2000 dollár fölött van.
ESP még ennél is drágább, amióta kitalálták, hogy csak a japán custom shop modellekre hajlandók ráírni, hogy ESP. A sima széria modellek E-II néven futnak, és szintén nem olcsóbbak semmivel, mint a Gibsonok. Japán Ibanez dettó.

[ Szerkesztve ]

Guitarcenter.
E-II Eclipse 1700 dollár, rendes ESP 4000-től indul
Gibsonoknál a Standard 2700 dollár, de 1700 körül válogathatsz a különféle szériák közül (Studio, Traditional, mittmén)
Japán Ibanezek 1500 körül indulnak, de ezek arról ismertek, hogy semennyire sem tartják az árukat, ebből elég könnyű akciósan venni olcsóért.
Framus nem nagyon van amerikában, de ott a testvér márka, a Warwick, ők arról híresek, hogy totál el vannak szállva az árakkal.

Fendert kell venni, azok olcsók.

[ Szerkesztve ]

Gibson customokból az egyszerűbbek 4-5 ezer dollár között vannak, csakúgy, mint a japán ESP-k.
Egy Eclipse az 5000 dollárért van kirakva, az egészen pontosan Gibson Custom ár.

Azt meg senki ne mondja, hogy az ember nem érzi a 48kHz-es hangokat, mert az összes értelmes keverő\eq\compressor\recorder 50--azaz ÖTVEN kHz-ig vesz mér vág csinál.
Igazából az emberek többsége a 20khz-et sem hallja, sőt, korral egyre rosszabb a helyzet.

A stúdió cuccok azért dolgoznak nagyobb felbontással, amiért a profi fényképezőgépek 30-40 megapixellel fényképeznek - utófeldolgozásnál minél nagyobb az eredeti felbontás, annál jobb a végeredmény.
A stúdiómunka végén az egészet átkonvertálják CD minőségre (44khz-es mintavétel) oszt mindenki boldog.

Szerintem passzolnak, de ez a Magnum 44 mire jó amúgy?
Egy power amp, ami általános erősitőnek nem jó, mert torzit, gitárerősitőnek nem jó, mert nincs rajta gain.
Nehéz elképzelni olyan élethelyzetet, ahova pont ez passzolna.

Az elképzelésed nyilván meg lehet oldani, de az egész direkt olyan, mint ha szopatni akarnád magad, semmi értelme ennyire túlbonyolitani. Egy ilyen gagyi erősitő helyett jobban jársz, ha megoldod szoftverrel az egészet.

[ Szerkesztve ]

Csak azt szeretném hogy legyen igazi cumó is a soundban
Pont ezt irtam, hogy ennek a gondolatnak semmi értelme. Nem fog tőle jobban szólni semmi, nem leszel sokoldalúbb, az egész csak arra jó, hogy szopathasd magad.
Kezdésnek igazából nincs szükséged sem beállitási lehetőségek tömegére, sem effektek tucatjaira.

Szerintem kezdésnek vagy vegyél egy audio interfészt és akkor nyomod szoftveresen, vagy valami nem totál gagyi erősitőt. A csöves erősitőtől nem kell félni, most hogy 5 évente ki kell benne cserélni a csövet, az nem egy nagy truváj.

Ez a Gibson állati jól néz ki, és garantáltan jobban tartja az értékét, mint egy felső kategóriás Epiphone, ami majdnem ennyibe kerül.
Amúgy náluk mindig voltak junior modellek, amik olcsók meg egyszerűek, nem úgy tűnik, hogy ártana a brand értékének.

Nekem tetszik a minimalista hozzáállás. Engem főleg a basszusgitár érdekel, ott nagyon el tudnak szállni a gyártók aktiv parametrikus eq-kkal meg ilyesmi. Aztán a végén úgyis a P bass szól a legjobban, amiben van 1 darab hangszedő, 1 hangerő és 1 hangszin potméter és slussz.

Epiphoneok többsége kinai, asszem régebben máshol is gyártották őket. Úgy rémlik, voltak koreai modelljeik, meg talán indonéz is. Igazából az ország csak presztizs szempontokból érdekes. Egy elektromos gitár nem valami bonyolult szerkezet, bárhol lehet sorozatban gyártani.

Ltd nem jó? Azokon nincs koptató és vannak les paul formájú modelljeik.

De az ugye megvan mindenkinek, hogy a fa fajtája nem befolyásolja különösebben az elektromos gitár hangját? (Már a tömör testű gitárokét)

[ Szerkesztve ]

A gitár működése témájában valójában nem szükséges mérés, mert akinek van füle és érzékeny, és valamivel oly mélyen foglalkozik, annak kialakul egyfajta fokozott érzékenysége például a hallásában
Szerintem eddig a mondatig érdemes elolvasni.
Az emberi hallás teljesen szubjektiv, pont azért kellenek a mérések és a vaktesztek, hogy a kapott eredmény teljesen megbizhatatlan lenne.

Amúgy a tömör testű elektromos gitárt és a hangszedők viaszolását pont azért találták ki, hogy a hangszedő ne vegye fel a fa rezgéseit. Ha felveszi a rezgéseket, akkor gerjedni fog nagy hangerőnél.

Jó, mégis végigolvastam, vannak gyöngyszemek
Én nem bízom a mérőműszerekben, mert tökéletlenek, de főleg az ahogyan az ember általuk akarja megismerni a világot.
Hogy érted, a saját fülében jobban bizik, mint az oszcilloszkópban.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy a hangszerkészítésnek ősi hagyománya van, a fák természetének ismerete egy hangszerkészítőnél évtizedek alatt finomodik arra a szintre, amelyen dolgozik. Évszázados tapasztalatok szólnak a különféle fafajták rezgési tulajdonságairól.
Ez is jó. Az évszázados tapasztalat konkrétan az 50es évek elejéig nyúlik vissza, amikor Leo fender a legolcsóbb, könnyen elérhető, de kellően stabil fából megcsinálta a világ első tömör testű gitárját.
Oké, ő mérnök volt, nem zenész-ezoterikus-vájtfülű.

Ez a top nagyon ocsmány, nem értem, mitől jött divatba. Az ilyen rothadt, göcsörtös fák nem gitárra valók, hanem max. a kályhába.
(Sőt, általában véve miért nem menő annyira a szines hangszer? Megnézed a jobb Ibanez basszusgitárokat, 90% vagy úgy néz ki, mint egy bútorlap, vagy úgy, mint egy bútorlap amit kint hagytak a szabad ég alatt és elkezdett szétrothadni. Fendernél ugyanez, csak ott meg minden sunburst. Espnél mindenből egy szint gyártanak, már annak is örülni kell, ha az nem pont fekete. Velem van a baj? )

[ Szerkesztve ]

Jazz bass-eket néztem, csak kiváncsiságból.
A sima mexikóiból vehetsz kéket meg pirosat, meg van az aktiv verzióból seafoam green (az mondjuk pont király), meg az Adam Clayton signature (ez is király csak nagyon drága). A maradék 50 modell fehér, fekete vagy sunburst.

Gitárból biztos jobb a választék, de azok meg pont nem érdekelnek

[ Szerkesztve ]

Ezt így nem tudom elképzelni.
A sustain az azt jelenti, hogy mennyi ideig rezeg a húr, nem? Szóval annál nagyobb a sustain, minél többet megőrzünk a húr mozgási energiájából. Amit nem értek, hogy hogyan segíti a sustaint az, ha a mozgási energia egy részét arra használjuk, hogy egy darab fát rezegtessünk? A pickup úgyse veszi fel a fa rezgését, szóval akkor meg minek?

Mutatok jobbat.
Itt egy dokumentumfilm egy hangszerészről, aki nagyon szép és drága basszusgitárokat gyárt. (Wyn márkanéven)
Na ő úgy magyarázza el a dolgot, hogy különböző méretű, formájú és fajtájú fadarabokat ejt le a földre.
[link]

De itt a nagymester, Paul Reed Smith, aki egy másfél méteres rózsafa gerendát kocogtat.
[link]

Voltak próbálkozások mindenféle karbon meg akril meg hasonló anyagokkal, sőt akár rendes test nélküli gitárokkal is, de gondolom a kutya se vette őket. A fa meg amúgy is olcsóbb, főleg nagy tételben.

Amúgy nem kötekedés, nem vagyok fizikus meg hangszerész, egyszerűen csak ez a sustain-es dolog ellentmond a józan ész szabályainak.

Ha tele és sg között akarsz választani, akkor ne a youtube-ot nézd hanem menj el egy hangszerboltba.
A telecaster teste kb. másfélszer akkora, és azon a Schecteren ráadásul teljesen lapos, nincs rajta semmilyen kontúr meg lekerekítés. (Cserébe dupla binding, ami élőben állati jól néz ki, szóval a szépségért meg kell szenvedni)

A V basszus hátránya szerintem, hogy jól le kell engedni mélyre, hogy jól nézzen ki, úgy meg igazából csak pengetővel lehet játszani.

Epiphone SG előfordulhat a boltban, azt ki tudod próbálni, meg Squier tele is biztos van, szóval azt is.
A Schecteren nem csak haskivágás nincs, de az alkarodnál sincs áramvonalasítva, és a binding miatt a széle szögletes, nem gömbölyű. Szóval lehet, hogy tetszik a forma, de nyomja a bordádat vagy vágja az alkarodat.

Ja, még valami - fekete gitárhoz legyen nálad törlőkendő, igazi ujjlenyomat mágnes. Az enyém is tiszta retek mindig, nem lehet eleget törölgetni.

[ Szerkesztve ]

Elég ügyes a bácsi, az sem zavaró, hogy ez egy reklámvideó igazából.
Ezt a gitárt szerintem kár volt felújítani. Eredeti állapotában gyűjteménybe remek, de amúgy egy nagy határ szar az egész. (Az az ujjal tologatható híd a legjobb )

Szerintem talán egy picivel többet, mint egy bármilyen hasonló korú vintage sg.
Radics csak Magyarországon volt ismert, külföldön kb. senki se hallott róla.

Az a 25-ös sorszámú Rickenbacker valószínűleg tényleg ér annyit, mint egy szép lakás, de hát ott sem Som Lajos neve miatt.
Remélem, Roger Glover nem az 1-es számú Rickiet fúrta szét, hogy belerakja a P hangszedőket.

[ Szerkesztve ]

A sztereó jack másik végén két darab mono kábel van, amire rákötsz két mono jacket. Nem kell semmit splittelni, sem ismételni, se semmi.

Egyébként a Rickenbacker csinál ilyen sztereó jack-es hangszereket, a 4001-es és 4003-as basszusgitárok mind ilyenek. Van rajtuk egy sima mono jack és egy sztereó, amit Rick-o-soundnak hívnak.
Arra jó az egész, hogy ha van két erősítőd, akkor bohóckodhatsz vele, amúgy nem véletlenül nem lett népszerű megoldás.
Jó, vannak kivételek, ott a Royal Blood, ahol a basszusgitáros a gitáros is egyben, ott hasonlóan oldja meg a csávó, hogy jól szóljon egyetlen bőgővel a színpadon. Asszem ott splittert használ, meg persze külön basszus erősítő és gitár erősítő, és k*rvajól szól.

Most nem azért, de számolj
A gitár 180k
Kell vetess vele egy keménytokot, mert abban a kétfilléres akusztikus gitárhoz való puhatokban nem lehet postázni, az legalább 100 dollár (30k)
Posta 150 dollár (45k)
Vám, áfa 70k

Az összesen 325 ezer forint, egy 18 éves, kopott, retkes hangszerért, rajta egy jó prosztó matricával (ki tudja, mi van alatta), ami talán jó, talán nem, talán kopottak a bundjai, talán nem.
Ennyi erővel vegyél 400-ért egy zsír új japán ibanezt a boltban, mint ezt a kopott retket a világ másik végéből.

Szerintem erre valami digitális cuccot vennék.
1. Ilyen drop-zs metálhangzásnál annyira nem jön át úgyse a különbség
2. Ha csöves high gain hangzást akarsz, ahhoz a csöveket meg kell hajtani, az meg hangerővel jár
3. Rendes hangzáshoz rendes láda is kell, az meg megint hangerő

Ha mittudomén, blues-os crunch-os hangzás kell, arra vannak 1-2 wattos erősítők, meg mellé ilyen fiszfasz ládák. SOAD meg Slipknot kb. egyik se. Hallgasd majd meg youtube-on, hogy szól élőben a SOAD, ahhoz a hangzáshoz pénzpocséklás csöves cuccot venni.

[ Szerkesztve ]

Ha a különbség érdekel, ott a youtube, van egy csomó összehasonlító videó. Amúgy a különbség inkább árnyalatnyi, nem az van, hogy a csöves tízszer jobban szól.
(A legenda inkább a zenészeknek köszönhető, akik kizárólag az 1950-es évek techikai színvonalához ragaszkodnak)

Az én Fenderemet se ismeri fel semmi, se a guitardateproject, se a Fender saját keresője. Annak ellenére, hogy nem tűnik hamisítványnak, és azt hihetnénk, hogy a Fender sorozatszámok elég jól dokumentáltak.

Ez a Bigson mi a tököm, ilyen kínai hamisítvány, mint az Adidos sportcipő?

Áhhá, hogy Nagyfi = Bigson, mekkora poén.
Azt mondja, hogy "erős középkategóriájú gitárok", ez azért vicces. Az erős középkategória mondjuk a Chapman, ahol a csávó neve a garancia, mert ő is ezeken játszik. Nagyfi szerintem le se köpne egy ilyen 50 ezer forintos "erős középkategóriás" hangszert. Ennyi pénzért a legalsó szemét kategória legalját kapod.

[ Szerkesztve ]

Szerintem ezek közül bármelyik jó lehet, kivéve azt a két Cort-ot. (Nem azért mert Cort, hanem mert azokkal a lebegő tremolókkal sz*pni fogsz).
Szóval vedd azt amelyiknek tetszik a szine

Ez marha jó.
Pl. modern zenéhez ajánlhatok egy dallamos nevű Killer Fascist modellt. Ha kicsit tradicionálisabbra vágysz, akkor pedig ott a szintén nagyon szimpatikus Killer Violator.
Basszus vonalon is erősek, van Killer Criminal, Killer Dubious és Killer Quarry modell. (Ezt hogy a tökömbe sikerült, felütötték a szótárat véletlenszerűen?)
Úgy látom telecaster másolatuk nincs, mondjuk azt hivhatnák Killer Holocaust-nak.

A Pénzes honlap 85%-a skálákról szól, szerintem valami bekattant a csávónál. Szóval skálázni biztos jól megtanulsz onnan, gitározni valószinűleg nem nagyon.
Szerintem akkordokat meg dalokat tanulj, mert az zene, az ujjgyakorlat meg nem zene. Vagy ha elmész tanárhoz, olyat keress, aki tud is gitározni rendesen, meg esetleg jó fejnek tűnik, szóval nem olyan, mint ez a Pénzes.

Arra biztatom, hogy tanuljon meg pár egyszerű akkordot és azokkal pár egyszerű dalt. Mert ez zene, és eljátszani egy dalt az sikerélmény, és jó móka.
Az 1-2-3-4 ujjgyakorlat meg a f*szom tudja milyen mixolid skála mechanikus begyakorlása meg nem sikerélmény és nem jó móka, és leginkább nem zenélés.
Focizni is úgy lehet megtanulni, hogy először is lemegy az ember játszani, nem pedig láberősitő gyakorlatokkal meg taktikai képzéssel.

(#25988) jettison
Vannak fent videói, ahol gitározik, nézd meg. Nem az van, hogy teljesen nem tud gitározni, hanem hogy nem tud nagyon jól gitározni. Basszusgitárt is oktat, na azon tényleg nagyon gyengén játszik, szintén vannak fenn videók.

[ Szerkesztve ]

Azért van igy mert a hangok közötti távolság nem egyenletes egy oktávon belül.
Ha bármelyik hang frekvenciáját csökkented 25%-al, akkor pont öt félhanggal kerülsz lejjebb. Ehhez hasonlóan, ha a másfélszeresét veszed, az pont egy kvint, azaz hét félhang. Meg vannak más összefüggések, a lenti táblázatból kiderül. Ja és persze ha egy oktávval feljebb mész, a hang frekvenciája duplázódik.
Lásd [link]

[ Szerkesztve ]