Tűzhely fölött forraszanyag olvadáspontig melegíted, és élével az asztalhoz csapva lerepülnek az alkatrészek.

menyország -> mennyország, akadáj -> akadály, jótálás -> jótállás, Iphoneal > Iphone-nal, kisuly > kisujj, csővet > csövet

Köszi a tippeket!

(#3501) gyapo11
LOL, az igen!
Az évek meg a rutin.
Elektromos tűzhely van csak, de mindjárt szerzek egy öngyújtót.

[ Szerkesztve ]

Igen, az összes! :-)

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

Uhm ez érdekes.
Kínai Nano amit megszikráztattam tegnap, ma rádugom az usb-re és megy a program.
Na mondom mégse lett baja?
Ahogy elindítom az IDE-t, úgy a program futás leáll és a 13-as LED villog. Ha elindítom a soros monitort, akkor megint beboot-ol és megy a program.
Ha kilépek a monitorból, akkor újra villog. Ha bezárom az IDE-t, akkor ismét fut a feltöltött program.
Ez most mi?

Nem is, csak a fesz. stab. ic-t.

Nem emlékszem már biztosan, de valahonnan úgy rémlik, hogy:
13-as LED bootloader állapottal kapcsolatos, lehet, hogy a gépre dugás egyből boot állapotba viszi?
D3: talán a watchdoggal kapcsolatos
Talán D7,D8,D9 valami hiba információ, de soha nem használtam, nem tudom.
Ajánlják az interneten, hogy félig halott panelnél :

kikapcs
reset bonyom, nyomva tart
USB bedug
upload
mikor ténylegesen elindul a feltöltés (pontok) akkor kiengedhető a reset

Ha egyszerűen elvágod a fesz. stab. IC lábát és stab. feszt adsz rá?

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

Öngyújtó kevés lesz, gyorsan kell melegíteni, hogy minél kevesebb hőt kapjanak az alkatrészek. A nyákról fölválhat a réz, de az most mindegy. Ha van kis gázpisztoly, az még jobb, satuba a nyák, balkéz csipesszel húzza az alkatrészt, jobbról jön a láng a nyákra.

menyország -> mennyország, akadáj -> akadály, jótálás -> jótállás, Iphoneal > Iphone-nal, kisuly > kisujj, csővet > csövet

Én maradnék inkább a folyasztószer+páka+ónszívó szalag kombónál. Ha nem biztos az ember keze, akkor több kárt csinál, mint hasznot, főleg nyílt lánggal.

De ez egy rossz panelről leszedés volt, minek fogyasztani az anyagokat, ha egy pillanat alatt le lehet kapni a felületszerelt alkatrészeket? Ha javítandó nyákról van szó, az egész más, akkor jöhet a te módszered, vagy a hőlégfúvó, mármint a kicsi 0.5-1 centis, nem a festékleégető 2 kW-os.

menyország -> mennyország, akadáj -> akadály, jótálás -> jótállás, Iphoneal > Iphone-nal, kisuly > kisujj, csővet > csövet

Lehet elnéztem valahol, de nem arról volt szó, hogy a stab ic-t akarja cserélni a nano-n?

Szia Jani!
Ha van időd akkor ránéznél az időkapcsolásra?
Köszönöm

Így már összeállt a kép.
Egyébként teszt jelleggel akár egy PC tápot is fel lehetne használni, én legalábbis azt használom tesztelésre, ha pedig véglegesítésre kerül egy áramkör, akkor építek neki saját tápot.

Triac?

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

Köszönöm

Szia, biztosan nem 120V 800kHz-ről megy az autó oldalán a fénycsík. Ez már egy komoly rádióadó lenne...

Szerintem itt arról van szó, hogy 800kHz-es oszcillátorral csinálják a 120V-ot a 12V-ból, és utána egyenirányítják, és azt kapcsolgatják a fénycsíkokra.

A videót csak most néztem meg. Írja már le legyen szíves valaki, aki ért hozzá, hogy ezt hogy csinálják?
Fizikailag mi az, ami világít?

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

Itt egy kicsit bővebb videó róla.

Szia! DS1307,vagy 3132. Van mind a kettő
A relé ellenőrzést én is feleslegesnek tartom
Köszi,hogy segítesz

[ Szerkesztve ]

Nagyon szépen köszönöm
igen,így szépen működik

[ Szerkesztve ]

Sziasztok,

láttam valahol youtubeon egy videót, ahol egy motor vezérlőt, és a hozzá való léptető motort valami grafikus felületen konfigurálták. A videót nem találom, de hátha látott már valaki ilyet Szóval az érdekelne, hogy mi lehet ez a progi, és milyen motor vezérlővel kompatibilis?

TI-nél tud ilyet a InstaSPIN. Bár ez nem arduino és még hajtás is kell hozzá.

[ Szerkesztve ]

Nokia 6030 Hardcore User // I Panic Restaurant by Taito

nem, ez tuti arduino volt, és egy motorvezérlő shield volt rajta. De lehet megkeresem a vidit, hátha úgy könnyebb Azért köszönöm

Erre gondoltál?

nem, de ezt ismerem

Közben megtaláltam, csak még nem tudom mi is ez
Dragonframe a neve ha jól látom. De itt a videó:
https://www.youtube.com/watch?v=MNCu4yzGlUw&t=263

Ha már elektronika, akkor beszéljük kicsit a biztonságos betáplálásról!
A kérdésem az volna, hogy miként lehetne megvédeni túlfesz és túláram ellen az AVR-t?
A leendő környezetben 5V-os táp lesz, vagyis közvetlenül lesz betáplálva az 5V-os porton.
Viszont most is úgy jártam, hogy rövidzár, szikra és az AVR megdöglött.
Na az ilyen esetekre mivel lehet felkészülni?
Biztosíték?
Na meg ugyanarról a tápról fog menni majd, amiről 300 db RGB led is, ami elvileg úgy tudom nem lehetne probléma, de azért mégiscsak 5-15 amperről lesz szó és szerencsétlen Nano-nak csak pár mA kell.
Ha megszalad, akkor füstöl gondolom.
Mennyire életszerű, h megszalad?
Onnan sejtem, h ebből gond lehet, hogy az rgb szalag betáplálásánál is előfordul, hogy az első led megdöglik és azzal magyarázzák, hogy túláramot kap. Nem értem miért párhuzamos kötésnél, de nálam is sérült már az egyik szalag első ledje, kondi ide vagy oda.

Na meg kínai tápom van, szóval szeretnék utána még gondoskodni túlfesz, túláram, rövidzár és egyéb védelmekről mielőtt beépítésre kerül.
Köszönöm!

Talán a legegyszerűbb, és legolcsóbb megoldás egy PC boltokban is kapható túlfeszültségvédő. De igazából nem túl drága egy ilyen arduino, sem, így ha meghal sem drága cserélni, esetleg cseredarabot tartani otthon (én is így csinálom)

Lehetőség van az arduino teljes galvanikus leválasztására a vezérelt berendezéstől. Én 24V, 40A-es terhelést vezéreltem arduinoval galvanikusan leválasztott táp, és optocsatoló segítségével. Működik minden gond nélkül.

Ezt a vackot nem igazán használnám, ugyanis pont ha túlfeszt érzékel, akkor rövidzárat csinál.

Arduinohoz esetleg egy zener diódát lehetne bekötni, 5.1Vost, az bőven elbírja az arduinot akár huzamosabb túlfesz esetén is. Illetve pár nagyobb fólia kondit ami talán megeszi a nagyobb fesz tüskét.
Lehet bekapcsolásnál a hirtelen nagy áramra kicsit túllövi a feszt és ez nyírhat ki valamit.

[ Szerkesztve ]

Hogyan kéne leválasztani galvanikusan, amikor az RGB szalag bekötése úgy indul, hogy közösítsd a földet a szalag és az avr között? Meg nagyjából a legtöbb alkalmazásnál is ez volt eddig, amit láttam Arduino-val, h közös föld potenciálra kell hozni a cuccokat.
Na meg ha ugyanaz a táp eteti az AVR-t, amiről megy még 15 amper smd led?

(#3539) Ribi
Ez a dióda kérdés feljött már az AVR portjainak illesztésénél is. Most olvasom a wikit róla, érdekes.
Éppen ilyenekre gondolok, hogy pár apró vacakkal kicsit üzembiztosabbá tenni a tápot, főleg ha közvetlen szabályzott 5V-tal szeretném üzemeltetni az AVR-t.

[ Szerkesztve ]

hát de nem ez a lényeg? Ha a táp megszalad, akkor rövidzárba megy át, így nem a arduino füstöl el?

Ha esetleg valami gáz akad a rövidzár védelemmel, akkor egy fasza tüzet okoz.
Eleve nem szabad, hogy megszaladjon a táp saját védelme miatt. Ha mégis megszalad akkor már gáz van a táppal erre mégjobban bestresszelem?
Ez egy igen durva barkács megoldás amit senkinek sem javasolnék.

Juteszembe zártam rövidre véletlen tápot és az azon az ágon lévő winyó meghalt. Szóval inkább be kellene tiltatni azt a vackot mintsem árulni.

[ Szerkesztve ]

Egy PTC bizti elegendő volna a +5V elé az AVR-en, esetleg egy Z-diódával megtámogatva, hogy kivédjem a rövidzárlatot és egyéb túlfeszt és -áramot?

Az látszik, hogy ez csinált valamit, vagy a táp kapcsolt le?

Teasüti: Hobby elektronika topikban kérdezz rá, ott talán többet tudnak. De ha van elég kis áramú cucc akkor ez a kettő elég lehet.

[ Szerkesztve ]

Az optikai leválasztásnak az a lényege, hogy a vezérlő-, és vezérelt áramkör semmilyen galvanikus kapcsolatban nincs egymással. Az iparban ez egy rutin eljárás. Több 1000A áramokat vezérelnek processzoros áramkörökkel. Az optocsatoló bemeneti közös pontja csatlakozik az arduino testjére, az optocsatoló kimeneti közös pontja pedig a vezérelt teljesítményfokozat testjére. Az arduino az optokapu LED-jét vezérli, az megvilágít egy fototranzisztort, ami kapcsolja a teljesítmény fokozatot. A két oldal között csak a fény biztosítja a kapcsolatot. Így lehet akár 2-5kV feszültségkülömbségű áramköröket összekapcsolni. A másik módszer az impulzustranszformátor, ez a bonyolultabb módszer.

A táp 5v-os, az mcu 5v-os, a led szalag 5v-os. Azt áruld el miért kéne nekem ezt szétválasztani galvanikusan?

Mert a nagy áram kapcsolgatásakor óhatatlanul lecsökkenhet a feszültség 4,5V alá is, amit te nem veszel észre, de az arduino akár resetelődhet is. A testen keresztül zavarjelek indulhatnak el a processzor felé ( földhurok), ami szintén megzavarhatja a működését. Ha viszont elválasztod a nagy áramú részektől, az arduino minden zavartól mentesen végezheti a dolgát, nem érhet meglepetés. Ezt saját tapasztalatból mondom, mert heteket szenvedtem azzal, hogy néha nem azt csinálta amit kellett volna neki. És nem volt logikus magyarázat a dologra. Ekkor homályosítottak fel, hogy gondoltam-e a fentebb vázolt problémára. Igaz, hogy teljesen át kellett tervezni az áramkört, de azóta nem jelentkeztek "anomáliák". Azóta, ha 1-2A-nál nagyobb áramokat kell kapcsolgatnom viszonylag nagy sebességgel, akkor mindig ezt a módszert alkalmazom. Ha a sebesség nem fontos, maradok a relénél, a megfelelő védelmi megoldásokkal (védődiódák, stb.).

Oké, elfogadom.
A következő kérdésem az volna, hogy mihez kezdesz a közös táppal?
Én eddig úgy tudtam, hogy galvanikus leválasztást két külön áramkör összekötésekor alkalmazunk.
Na de itt közös a táp, közös a földpotenciál és vhogy össze kéne kötni az RGB szalag Data In portját az MCU egyik I/O portjával, amin 800 Khz-es adatfolyam fog közlekedni.
Szóval várom a javaslatokat.

Amúgy jelenleg a teszt folyamán semmi jelét nem mutatja a rendszer, h ne lenne működőképes.
Már össze van rakva a prototípus, a programot fejlesztgetem. Az MCU és a szalag párhuzamosan van kötve a tápra.
Ez így működik. Igaz semmi sallang nincs rajta, de megy.
Én csak kiegészítő védelmet szeretnék hozzáadni, ha beépítésre kerül 24/7-es használatra, hogy megfeleljen "a biztonsági előírásoknak". De legalább ne legyen háztűz, ha a táppal gond adódik. Az se baj, ha meg tudom védeni az MCU-t, ha bejön vmi zavar a hálózatról.
Vagy mint az eredeti kérdésben is szerepelt, hogy okozhat-e problémát hidegindításkor a nagy áramfelvétel? Ilyenkor ha megszaladna, akkor azt ki kéne védeni vmivel. Erre van a kondi a szalag elején.
VAGY ha rövidzáram van, akkor azt mivel lehet kivédeni. Szóval ez volt a kérdés.

Szóval még egyszer. Itt az MCU csak közvetetten kapcsol nagy áramokat, nem az a feladat, hogy az 5V-os I/O-t illeszteni kell az akármilyen feszültségű nagyobb áramhoz. Itt az I/O port egy 220-as ellenálláson keresztül közvetlenül csatlakozik a led szalaghoz. A led szalag meg közvetlenül (illetve egy 2200 uF kondival) a tápra.
Az MCU is közvetlenül a tápra párhuzamosan.

[ Szerkesztve ]

Az a kérdés, hogy az 5V-ot miként állítod elő. Ha 230VAC / 5VDC tápról hajtod meg a teljesítményfokozatot, akkor érdemes lehet egy külön 1-2W-os 230VAC/5VDC adapterről meghajtani, és csak a negatív potenciált összekötni. Ha az arduinonál lépne fel gond, a kisteljesítményű táp lekapcsol, "megvédve az arduinot". Ha másképp, akkor bonyolódik a helyzet.