3. Éra - 267 - 368
3E 267 A firewavesi kombinált tengeri és tengerparti csatában megütköznek Camoran Usurper és High Rock erői. A csatában High Rock csapatai a Dwynnenből származó Othrok báró vezetésével Camoran erőit megsemmisítik. Ezzel Camoran Usurper uralkodásának vége.
3E 268 II. Cephorus meghal. Fia V. Uriel Septim néven lép trónra. V. Uriel meggyőződése az, hogy a birodalom megtépázott tekintélyét hódításokkal kell helyreállítani. Végső célja a Tamrieltől keletre elhelyezkedő, jelentős mágikus tudással rendelkező állatnépek („démonok”) által lakott Akavir kontinens meghódítása. Akavirból korábban már több alkalommal támadták Tamriel különböző tartományait (elsősorban Morrowindet és Skyrimot), főként a 2E idejében. A hódítási törekvések miatt V. Uriel főképpen a katonai ügyekre koncentrál, míg a birodalom irányításának adminisztrációját inkább az Elder Councilra hagyja.
3E 271-279 V. Uriel Septim kisebb expedíciókat küld ki az Akavirba vezető tengeri útvonal felderítésére, később pedig a partvonal földrajzi és politikai feltérképezésére. Ezek után sorra meghódítja a Tamriel és Akavir között fekvő apró Rosacrea, Cathnoquey és Yneslea szigetkirályságokat, és hozzákezd egy minden eddiginél nagyobb keleti flotta építéséhez.
3E 282 V. Uriel Septim beveszi a fontos kikötőként szolgáló Black Harbourt Esroniet szigetén.
3E 284 V. Uriel Septim meghódítja a Tamriel és Akavir között fekvő Esroniet szigetkirályságot. Bashomon herceg, Esroniet uralkodója megadja magát Uriel Septimnek, biztosítva ezáltal neki, hogy minden figyelmével a tervezett, Akavir elleni támadásra koncentrálhasson. Black Harbour válik az inváziós flotta felvonulásának és a sereg utánpótlásának biztosítására szolgáló legfontosabb kikötővé. A császár újabb expedíciókat rendel ki a kikötési lehetőségek és az ellenállás erejének felmérése céljából.
3E 285 V. Uriel Septim és birodalmi hitvese, Thonica fiaként megszületik Uriel, a későbbi VI. Uriel Septim.
3E 288 V. Uriel Septim Akavir meghódítására indul. A kontinens délnyugati részén található Tsaescii (kígyóember) királyságot választja elsődleges célpontjául. A megszálló hadsereg első hulláma négy légiót tesz ki. Morihatha és Eloisa Septim, V. Uriel ikreinek születése (az ő anyjuk nem Thonica volt, így féltestvérei Urielnek, a majdani VI. Uriel Septimnek).
3E 289-290 A császár kezdetben sikereket ér el Akavir meghódítására tett kísérlete során: elfoglalnak egy kikötővárost (Septimia névre keresztelik át), majd egy kontinens belső részében lévő nagyobb várost is, utóbbit Ionith névre keresztelik. Később egyre több ellenállásba ütköznek, és a tsaesciik megakadályozzák, hogy a császári haderő jelentősebb felderítő csapatmozgásokat végezhessen.
Ez év telén kegyetlen viharok sorozata pusztít Esroniet szigetén és környezetében, ami megakadályozza az utánpótlás küldését az expedíciós seregnek. Tavasszal elmarad a várt csapadék, így a sereg után küldött telepesek vetése nem kel ki. A sereg ellátási helyzete ezzel katasztrofálissá válik. Később kiderül, hogy a tsaesciik mágikus tudománya sokkal nagyobb, mint gondolták, és az időjárás befolyásolását nagyon magas szinten űzik. A tsaesciik ekkor szorosabbra vonják a gyűrűt Ionith körül, és elpusztítanak minden zsákmányolásra és fosztogatásra kiküldött csapategységet. A helyzet tovább romlik, és lassan már az ivóvízből sincs elegendő. A helyzetre jellemző, hogy a csatamágusok megmaradt mágikus erejüket arra fordítják, hogy a harcoló egységeknek ivóvizet teremtsenek. A perzselően forró nyár beköszöntekor a császárnak nem marad más választása, mint kitörni Ionithból a megmaradt sereggel, és visszahajózni Tamrielbe a még a császári csapatok kezén lévő kikötővárosból. A második kitörési kísérlet sikerül, de a kikötő felé menetelő császár csapatait körülveszi a nagy túlerőben lévő ellenség, és megsemmisíti azt. A Tizedik Légió hősiességének köszönhetően néhány szerencsés eléri Septimiát, de a sereg megsemmisül. Alig néhány hírmondó menekül meg, akik beszámolnak a császár haláláról, s hogy a négy légió jelentős része is odaveszett Akavirban. Ez az ún. Ionithi katasztrófa. Mindezzel együtt V. Uriel Septim, mint a Tiber Septim ideje óta legnagyobb hadvezér-császár vonul be a történelemkönyvekbe.
3E 290 Az 5 éves VI. Uriel Septimet megkoronázzák, ám az Elder Council döntése alapján a császári titulust és jogkört csak nagykorúsága betöltése idején kaphatja meg. Anyja, Thonica régensi kinevezést nyer, ám a tényleges hatalom a császárságban az Elder Council kezében van. A Council adminisztratív és végrehajtói hatalmának növekedése még I. Katariah és Őrült Pelagius idejében vette kezdetét, s mostanra teljesedik ki. Ennek következtében ebben az időben a Birodalom már csak laza államalakulattá válik, a provinciák önrendelkezése nagyon széleskörű, s a császár befolyása a provinciák ügyeire meglehetősen korlátozottá válik.
3E 299-307 V. Uriel felesége, Thonica kormányzóként irányítja a Birodalmat, de a valódi végrehajtó és törvényhozó hatalmat az Elder Council gyakorolja. A Council vezetői a birodalom adminisztratív szervezetét megpróbálják átalakítani, új törvényekkel a császár szerepét jelképessé degradálni.
3E 307 VI. Urielt nagykorúvá nyilvánítják, és formálisan megkapja a császári hatalmat. Az ifjú, ám okos és határozott császár megkezdi az Elder Council hatalmának lassú visszaszorítását, bár keze nagyon meg van kötve. Fő eszköze a megmaradt császári vétó a Council új törvényei ellen, amit gyakran alkalmaz is. E mellett elkezdi hozzá hűséges emberekből újjászervezni a császári kémhálózatot és a Blades szervezetet.
Cloud Ruler Templom, a Blades főhadiszálása
3E 313 VI. Uriel Septim növekvő befolyással bír anyja, a régens Thonica és az Elder Council felett, hatalmát felhasználva új életet lehel a kémhálózatba és a személyi testőrségébe, így törve egyre több borsot a Council tagjainak orra alá. A Council befolyásos tagjait e két szervezet segítségével egyre gyakrabban sikerül megvesztegetnie, megfélemlítenie, vagy – szükség esetén – eltüntetnie.
3E 314 Eloisa Septim (VI. Uriel Septim féltestvére) fia, Pelagius (a későbbi IV. Pelagius Septim) születése. VI. Uriel Septim hatalma és befolyása egyre nő, s az Elder Council befolyása csökken. Uriel munkáját nagyban segíti féltestvére, Morihatha Septim. Morihatha fontos szövetségesévé válik, különösen miután nőül megy a gazdag és befolyásos winterholdi Ulfe Gersen báróhoz.
3E 320 VI. Uriel Septim egy baleset során leesik lováról, és belehal sérüléseibe. Az utókor szemében, mint a császári hatalom visszaszerzője marad meg. A bölcs Ugaridge gyakran idézett szavaival: ”V. Uriel meghódította Esroniet-et, de VI. Uriel meghódította az Elder Councilt”
I. Morihatha Septim, V. Uriel ikerlánya, Eloisa testvére kerül a császári trónra. I. Morihatha folytatja V. Uriel munkáját a Council hatalmának végleges megtörésére, illetve a császári hatalom megerősítésére a provinciákban. Ez jelentős ellenállásba ütközik, ám Morihatha szükség esetén katonai erőt is bevet, sikeresen. A provinciák lázadó vazallusait az „oszd meg és uralkodj” elvének alkalmazásával lassan hatalma alá vonja.
3E 331 Morihatha Septim jóváhagyja a Pocket Guide to the Empire Második Kiadását. Emellett ismét megalapítja a Birodalmi Csatamágus posztot, s azt Skyrim winterholdi főmagiszterével tölti be (a poszt Tiber Septim uralkodása után betöltetlen maradt, mivel Zurin Arctus csatamágus elárulta Tiber Septimet – vagy éppen fordítva, Tiber árulta el Zurin Arctust a Numidium életre keltésének folyamata során – ez értelmezés kérdése. Lásd a „Warp in the West” és az „Arcturian Heresy’ c. könyveket)
3E 335 Eloisa Septim, Morihatha ikertestvére lázbetegségben meghal. Fiát, Pelagiust Morihatha örökbe fogadja.
3E 339 I. Morihatha Septim orgyilkosság áldozata lesz. A bűnténnyel Thoricles Romus, argóniai tanácstagot gyanúsítják, és bár az eljárás során végig ártatlannak vallja magát, kivégzik. Thoricles a Tanácsban többször kifogásolta Morihatha megfontolt, lassú tempóját a császári hatalom visszaállításában a provinciák fölött, és az uralkodó sikeres hadjáratai ellenére kritikákat fogalmazott meg ezzel kapcsolatban. Morihatha egy alkalommal nem segítette csapatokkal Black Marshot, amely döntés érthető módon érzékenyen érintette Thoriclest. Egyes források alapján feltehető, hogy Thoricles Romus valóban ártatlan volt, s a merényletet más tanácstagok szervezték. IV Pelagius Septim, Eloisa fia, Morihatha unokaöccse lesz az uralkodó. IV Pelagius folytatja két elődje munkáját a Birodalom hatalmának helyreállítására, és a császári hatalom rekonstruálására.
3E 344 Gwylim Egyeteme elkészít, nyomtat, publikál és terjeszteni kezd egy könyvet, amelynek címe „Frontier, Conquest, and Accomodation: A Social History of Cyrodiil”, amely ismert még Frontier, Conquest címen is. A könyv fontos információkat tartalmaz Tamriel emberfajok általi benépesítésének történetéről, és több szempontból ellentétes állításokat fogalmaz meg az Első Birodalom és a Nedic emberek eredetéről, mint a Pocket Guide sorozat kötetei (utóbbiak a hivatalos birodalmi álláspontot képviselik).
3E 345 Irlav Moslin megfejti és publikálja a Daedrikus ABC-t, így a daedra szövegek lefordíthatóvá válnak.
Daedrikus ABC
3E 360 Emeline Madrine perjel megírja a „The Book of the Dragonborn” című könyvét Weynon Kolostorában. A könyvben Akatosh (az Idő Sárkánya), és Alessia (az Első Birodalom megalapítója) közötti szövetség, valamint a mindenkori tamrieli császárok közötti kapcsolatrendszert fejti ki.
Weynon kolostora
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
